A passzív dohányzás ronthatja az iskolai érdemjegyeket?




www.elitmed.hu

Azok a gyerekek és tinédzserek, akik otthon passzívan dohányoznak, rosszabb jegyeket vihetnek haza, mint azok, akik füstmentes környezetben élnek - derült ki egy Hong Kong-i diákok bevonásával készült tanulmányból.

A passzív dohányzás közismerten veszélyezteti a gyermekek egészségét, összefügg az asztmás megbetegedésekkel, a hörghuruttal, tüdőgyulladással és más légzőszervi fertőzésekkel. Kapcsolatot fedeztek fel továbbá a terhesség alatti dohányzás és a gyermekkori viselkedészavarok, a hiperaktivitás és a figyelemzavar között is.

Néhány kutatás azt is felfedezte, hogy azok a gyerekek, akik már az anyaméhben, vagy otthon is szívták a füstöt, elmaradnak kortársaiktól kognitív képességekben. Az egyelőre nem világos, hogy ezért a passzív dohányzás tehető-e felelőssé.

A diákok rossz jegyekről számoltak be

Az új tanulmány esetében 23 000 gyereket vizsgáltak, 11-20 év közötti nemdohányzó diákokat. Egyharmad részük legalább egy dohányossal élt egy fedél alatt, és ők általában gyengébbnek ítélték meg iskolai teljesítményüket.Azok közül, akik elmondták, hogy hetente legalább 5 napon át szívják otthon mások füstjét, 23 % nyilatkozott úgy, hogy rosszabb tanulók az osztálytársaiknál.

Ez az arány 20 % volt azoknál, akik nem dohányoztak annyit passzívan, és 17 % a füstmentes otthonban élők esetében. A kutatók igazolni tudtak még bizonyos egyéb tényezőket, mint például a szülők iskolázottsági szintje és a lakókörnyezet, melyek a társadalmi státusz jelzői. Az eredmények alapján a passzív dohányzás 14-28 %-kal növelte az esélyt a gyengébb iskolai teljesítményre, a beszívott füst mennyiségétől függően. Dr. Sai-Yin Ho és munkatársai a Hong Kongi Egyetemről a Journal of Paediatrics-ban jelentették meg a tanulmányukat.

Az eredmények nem feltétlenül meggyőzőek

Az eredmények nem bizonyítják, hogy a passzív dohányzás az oka a gyengébb osztályzatoknak. A tanulmány több szempontból is korlátozott értékű, mivel például a tanulók saját bevallásán alapul, ami a teljesítményt és az otthoni füstölés mértékét illeti. A jövőben objektív mérőszámokat kell majd alkalmazni, például vizeletminták és hivatalos iskolai bizonyítványok alapján, jegyezte meg Ho csapata.

A kutatók nem tudták igazolni az összes faktort, ami összefüggésben állhat mind a passzív dohányzással, mind a gyermek iskolai teljesítményével. Nem állt rendelkezésre adat például arról, hogy a megkérdezett gyermekek anyja dohányzott-e a terhesség alatt. Ho csapata azonban megjegyezte, biológiailag kézenfekvő, hogy a dohányfüst sok mérgező alkotóeleme (ólom, arzén, ammónia és hidrogén-cianid) befolyásolhatja a gyermekek kognitív képességeit.

Függetlenül attól, hogy a passzív dohányzás káros hatással van-e a gyerekek iskolai teljesítményére, sok érv szól amellett, hogy a szülők felhagyjanak e káros szenvedéllyel. Az eredmények újabb ténnyel támasztják alá ezt.