Alkoholba fojtjuk a bánatunkat

nol.hu

Az élet minden területén visszafogják fogyasztásukat a családok, hogy finanszírozni tudják mindennapi kiadásaikat, így a többi között a devizahitelek meredeken emelkedő törlesztőrészleteit.

Elsőként a tartós fogyasztási cikkekről, aztán a szórakozásról, a nyaralásról, majd az új ruháról és a kultúráról mondanak le. Sőt, kevesebbet esznek.
Ebben a hónapban közel 50 százalékkal magasabb törlesztőrészletet kell visszafizetnie annak, aki még a válság kitörése előtt, mintegy 150-160 forintos árfolyamon vette fel a svájcifrank-hitelét. Az adósoknak egyáltalán nem mindegy, hogy adott hónapban 100 vagy éppen 150 ezer forintot vesz le a bank a számlájukról, pláne azért, mert sokan már eleve úgy vették fel a hitelt, hogy legfeljebb 10-15 százalékos árfolyam-ingadozást bírt el a jövedelmük anélkül, hogy bármiről le kellett volna mondaniuk. Az Európai Bizottság megrendelésére idén nyáron készült felmérés elkeserítő képet nyújt a magyar lakosság jövedelmi helyzetéről. A megkérdezett magyarok 10 százaléka nagy, 23 százaléka mérsékelt esélyt látott arra, hogy a következő egy évben csak késedelmesen tudja fizetni jelzáloghitelének törlesztőrészleteit, illetve lakbérét. Az EU átlaga 8 és 16 százalék volt. A fogyasztási kölcsönökkel kapcsolatban a magyar lakosság több mint kétharmada gondolta úgy, hogy a következő egy évben csak megkésve tudja törleszteni. A felmérésben szereplők több mint 80 százaléka azt mondta, képtelen lenne saját erőből finanszírozni egy ezer eurónak megfelelő váratlan kiadást. A megkérdezettek negyede azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy jelenlegi lakóhelyéről egy éven belül el kell költöznie, mert nem engedheti meg magának annak fenntartását.
A családok ahol csak lehet, visszafogják mindennapi kiadásaikat, a bérek növekedéséből ugyanis nem tudják ? nanszírozni a meredeken megugrott törlesztőrészleteket. Tavaly a bruttó átlagkeresetek fél százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset – 4,2 százalékos infláció mellett – 2,4 százalékkal maradt el az előző évitől. Ebben az évben a prognózisok szerint a reáljövedelmek stagnálnak, a fogyasztás pedig tovább csökken.
Udvardi Attila, a GKI Gazdaságkutató Zrt., illetve Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH szakértője egybehangzóan állítja, az emberek az elmúlt két évben fokozatosan vettek vissza fogyasztási költésükből. Először a tartós fogyasztási cikkekről mondtak le a háztartások, mindenekelőtt az autóról, amelyből tavaly több mint 50 százalékkal kevesebb kelt el, mint egy évvel korábban. Ezt követték a híradás-technikai cikkek, különösen azok a nagy értékűek, amelyeket egyébként hitelből vettek volna meg. A következő körben általában a szórakozásról, a pihenésről, a különböző szolgáltatások igénybevételéről mondanak le: nem mennek például moziba, színházba, nem vesznek új könyvet, zenei kiadványokat, és nem mennek külföldre nyaralni; belföldre is csak rövidebb időre.
Akinek még így sem marad pénze kifizetni a hitelt, az nem vesz új ruhát, vagy ha vásárol is, akkor beéri a távol-keleti boltok vagy a turkálók kínálatával. Ami viszont a legjobban jelzi a bajt, hogy élelmiszerből is kevesebbet vesznek a családok. Nemcsak értékben, de volumenben is. Azon ugyanis már sokan túl vannak, hogy a márkás termékeket lecserélték a márkátlanra vagy a hipermarketek saját márkás termékeire, most már ott tartunk, hogy darabszámra is kevesebb kerül a kosárba.
Van azonban valami, amiből nem csökken a fogyasztás, ezek pedig az élvezeti cikkek, így például az alkohol és a dohányáru.
Már 2008-ban, amikor a válság csak az év végén éreztette a hatását, 27 600 (a hitellel rendelkezők 2,3 százaléka) túlzottan eladósodott család volt Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Ők voltak azok, akik a szegénységi küszöb alá kerültek, elmaradtak a hitelek és a számlák befizetésével és egy váratlan kiadást képtelenek voltak kezelni. Ezekben a családokban az egy főre jutó éves nettó jövedelem 389 ezer forint volt átlagosan, ami az összes hitellel rendelkező jövedelmének 49 százalékát tette ki. Legnehezebb helyzetben a gyesen, a gyeden lévők, illetve az inaktív háztartások voltak, ahol az egy főre jutó éves nettó jövedelem nem érte el a 233 ezer forintot sem.
Szabó Brigitta | Népszabadság