Az általános iskolások 8 százaléka próbált ki valamilyen drogot




atv.hu

A megkérdezett 14-16 éves korosztály 22 százaléka napi rendszerességgel dohányzik, 16 százalékuk pedig fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert. A marihuána és az alkohol mellett továbbra is kedvelt a fiatalok körében a gyógyszerre ivás, a nyugtató szedés, de az ecstasy és a hallucinogén szerek is ott vannak a listán, derült ki abból a felmérésből, amit a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztató keretében osztottak ki a jelenlevőknek.

Egy 2007-es vizsgálat keretében a 8–10. évfolyamos, iskolában tanuló diákok országos reprezentatív mintáján készült adatfelvétel eredményei szerint a megkérdezett fiatalok 64,1 százaléka dohányzott már életében, a napi rendszerességgel dohányzók aránya pedig közel 22 százalékra rúgott. A felmérésből az is kiderült, hogy a diákok túlnyomó többsége fogyasztott már élete során alkoholt.

Az iskolások közel 16 százaléka fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert. Ezek között változatlanul a legelterjedtebb a marihuána, ettől alig marad el a gyógyszer és alkohol együttes fogyasztása, de képben van még az orvosi recept nélküli nyugtatófogyasztás és a szipuzás. A marihuánán kívüli tiltott szerek közül hagyományosan az ecstasy, az amfetaminok és az LSD/hallucinogének a legelterjedtebbek.

A szülők iskolai végzettsége is számít

A kutatásban a megkérdezett diákok társadalmi státusa és a szerfogyasztás közötti kapcsolatot is vizsgálták. Ezek alapján megállapítható, hogy egyértelműen veszélyeztetettnek tűnnek a befejezetlen felsőfokú végzettségű szülők gyerekei, és elterjedtebb a tiltott szerek kipróbálása a legmagasabb, mint a legalacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyerekei között. A szülők feltételezett anyagi helyzete nem mutat kapcsolatot a tiltott drogok kipróbálásával. Tehát a legjobb anyagi helyzetben lévő, azaz pénzt félre tenni tudók, gondok nélkül élők között ugyan kétségtelenül magasabb a kábítószert kipróbálók aránya, de a legalacsonyabb státusúaknál is viszonylag magas ez az arány.

A 2007-es adatokra épülő felmérés magyar adatai a nemzetközi tapasztalatokhoz és a korábbi hazai eredményekhez hasonlóan is azt bizonyítják, hogy az iskolai lógás és a gyengébb tanulmányi eredmény nagyobb mértékű drogfogyasztással jár együtt. Azok, akiket az édes szülők együtt nevelnek, akik elégedettek a szüleikhez fűződő viszonyukkal, és ahol a szülők kontrollálják gyerekeik szabadidős tevékenységét, ott a fiatalok kisebb valószínűséggel lesznek rendszeres droghasználók.

Iszik és szív, szív és iszik

A diákok 8,7 százaléka tekinthető problémás fogyasztónak: ők használtak már valamilyen tiltott szert, és nem csak marihuánát, kétharmaduk használt gyógyszert orvosi javaslat nélkül, háromnegyed részük napi rendszerességgel dohányzik, rendszeresen fogyasztanak alkoholt, elterjedt közöttük a lerészegedés és a nagyivás. A diákok egy másik csoportjára inkább a rendszeres alkoholfogyasztás és dohányzás jellemző. Közöttük is gyakori a nagyivás és a lerészegedés, de sokkal ritkább a tiltott szerek kipróbálása, és az is inkább csak a marihuánára korlátozódik.

Az általános iskolások 8 százaléka próbálta

Legmagasabb a fogyasztók aránya a 22–23 éves korcsoportban, az idősebbeknél stagnálás, illetve csökkenés figyelhető meg. E jellegzetesség mögött leginkább az iskolai státus meghatározó szerepe mutatható ki. A drogkipróbálás ugyanis – a kutatás eredményei szerint – a felsőoktatási intézményrendszerbe való bekerülés időszakában növekszik meg.

Az általános iskolába járók 8 százaléka jelezte, hogy kipróbált valamilyen drogfajtát. A középfokú tanintézményekbe járó fiatalok közül a drogfogyasztás által legveszélyeztetettebb réteg a szakiskolások csoportja, akik közül minden hetedik kipróbált már valamilyen kábítószert Az adatfelvétel idején valamilyen felsőfokú intézménybe járók mintegy negyedének volt már kábítószeres tapasztalata.

A drogkipróbálás és a drogfogyasztás jellegzetességeit az állandó lakhely szerinti település típusa is tovább árnyalja. A kábítószert kipróbálók, illetve fogyasztók között nagyobb számban vannak a Budapesten, illetve a megyei jogú városokban lakó magyar fiatalok. Míg a községben lakó 15–29 évesek 13 százaléka, addig a fővárosiak 25 százaléka próbált már valamilyen drogfajtát.