Indul a nagy kísérlet a dohányfüggoség kezelésére



A Magyar Kardiológusok Társasága a többi orvostársasággal karöltve nem kíván tovább asszisztálni a dohányzás okozta társadalom-pusztításhoz.

Ebben az évben a Nemdohányzó Világnap a noket, a fiatal lányokat helyezi a középpontba. A dohányzás káros hatásaira és veszélyeire kívánja felhívni a figyelmet. A felmérések szerint a világon mintegy 1, 3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt, ebbol közel 20 százalék a nok körébol kerül ki. 151 országot tekintve a serdülo korú lányok mintegy 7, míg a fiúk közel 12 %-a hódol ennek a káros szenvedélynek.

Maga a dohányzás a tüdorák okozta halálozás 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-ért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-ért, míg a szív és érrendszeri betegségek 25-30%-ért felelos.

A cigaretta okozta tragédiák elsosorban a középkorú, 40-50 éves embereket fenyegetik, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának szenvedélyüknek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon jelenleg évente mintegy 3 millió ember halála vezetheto vissza e káros szenvedély ártalmaira. Ez a szám a következo évezred '20-as, '30-as éveire 10 millióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás okozta következményektol 3 másodpercenként meghalhat valaki a Földön.

Hazánk a dohányzást tekintve sajnálatos módon a világranglistán dobogós helyre került. Évente 30 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggo betegségek következtében. Ez az egy évben eloforduló halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki. Ráadásul a dohányzás következtében elvesztett embertársaink átlagosan nyolc évvel élhetnének tovább, ha felhagynának káros szenvedélyükkel. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál évente. Ezeket, ha egymás mellé helyezzük, mintegy 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel 2 millió kilométernyi "rudat" – az egyenlíto hosszának negyvennyolcszorosát – füstölik el évente.

Ez elgondolkodtató, és ha ez sem rázza meg az embereket, a politikai döntéshozókat, akkor nagyon nehéz lesz még ezeknél is keményebb érveket felsorakoztatni, a problémára irányítva a figyelmet. Nemcsak a felnottek, hanem sajnos a fiatalok is egyre többen válnak a cigaretta rabjává.

Ezek a szomorú statisztikai adatok gondolkoztatták el a Társaságokat, és motiválták oket abban, hogy eroiket mozgósítva, közösen vegyék fel a harcot a dohányzás és az annak következtében kialakuló megbetegedések visszaszorításáért – hangsúlyozta dr. Tóth Kálmán, az MKT fotitkára. Az együttmuködésben aktív szerepet vállaló szervezetek úgy vélik, hogy az eddigieknél jóval szigorúbb, radikálisabb szabályozás életbe léptetése szükségeltetik a tényleges eredmény eléréséhez. A dohányzás hatékonyabb visszaszorításával ugyanis a szív- és
érrendszeri megbetegedések és az ezek következtében kialakuló halálozás nagymértéku csökkenése valósulhatna meg – tette hozzá a fotitkár.

A Társaságok szerint ehhez viszont a pillanatnyilag érvényben lévo jogszabályokat az európai normák alapján kellene módosítani, így véleményük szerint a jogalkotóknak a „Nemdohányzók védelmérol és egyes dohánytermékek forgalmazásáról" megalkotott 1999. évi XLII.Tv törvény jelenlegi állapotokhoz való igazítását minél elobb el kellene kezdeni.

Ahogy azt a fotitkár elmondta, a pozitív változást kezdeményezo szervezetek az általuk aláírt megállapodásban leszögezik: „Szükségesnek tartjuk a dohányzás szigorú tilalmát a munkahelyeken és minden vendéglátóipari egységben (meleg- és hidegkonyhai üzemegységek, büfék, stb). Szükségesnek tartjuk továbbá – éppen a dohányzás „megelozése" érdekében –, hogy a dohánytermékeket a speciális, csak erre a célra szolgáló szaküzleteken kívül más kereskedelmi egységekben csak a vásárlók számára nem látható helyen és módon (pl. csukott szekrényben tárolva) lehessen tartani."

A „keményebb" szabályozás nem számít újdonságnak az Európai Unió több államában sem, hiszen számos uniós ország vezetett be a közelmúltban olyan korlátozásokat, amelyek a dohányzás visszaszorítását célozzák, holott az ottani helyzet jóval kedvezobb képet mutat a magyarországinál. Hazánkban a 14 éven felüliek egyharmada számít rendszeres dohányosnak, míg ez az állítás a 18 éves fiatalok közel felére igaz. Ráadásul 30 éves kor alatt egyre többen válnak rabjaivá ennek a káros szenvedélynek.

Éppen ezért a Társaságok – fuzte hozzá Tóth Kálmán – elérkezettnek látják az idot, hogy egy eros összefogás keretén belül kísérletet tegyenek egy kívánatos társadalmi változás, a tömeges leszoktatás elérésére. Ennek megvalósításához a szervezetek elengedhetetlennek tartják a dohányfüggoség kezelése infrastrukturális feltételeinek állami biztosítását. Ugyanakkor az orvosi társaságok szorgalmazzák „hogy a dohányzásról történo leszokás támogatásának finanszírozása a tevékenység reális költségeit figyelembe véve történjék meg azokban az intézményekben, ahol ezt a tevékenységet az erre a feladatra képzett szakember végzi a szakmai irányelveknek megfeleloen."

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a Nemdohányzó Világnap.

Az évrol-évre megrendezésre kerülo programsorozat elsodleges célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire. Ebben az évben a a noket, a fiatal lányokat helyezi a középpontba.

Aktív és passzív dohányzás

A dohányfüstnek két formáját különítjük el. Fo füst alatt a beszívott füstöt értjük. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegobe kerül. A környezeti dohányfüst a mellékfüstbol és a dohányzó által kilélegzett füstbol tevodik össze.

Az aktívan dohányzók a fo füstöt és a környezeti dohányfüstöt szívják be. A passzív dohányosok a környezeti dohányfüstöt lélegzik be. A fofüst és a mellékfüst közel azonos összetételu, de kimutatott, hogy a mellékfüstben az egészségkárosító elemek: ingeranyagok, toxikus anyagok és rákkeltok nagyobb mennyiségben vannak jelen.

Bármilyen megdöbbento, de a passzív dohányzás legalább kétszer olyan károsító hatású, mint az aktív. A környezeti dohányfüst-hatás csecsemokorban és gyermekkorban kimutatottan fokozza a gégegyulladást, a légcso és hörghurut gyakoriságot, a tüdogyulladás kialakulását. Hatására fokozódnak az asztmás panaszok. A dohányzó szülok gyermekei között gyakoribb a krónikus köhögés, köpetürítés.

Zárt helyiségben a dohányfüst azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehezítettséget okozhat. Dohányosok környezetében éloknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévo tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága. Kimutatott, hogy dohányos férfiak nemdohányzó feleségei között fokozott a tüdorák elofordulása.

A passzív dohányzás fokozza az orrüregi rákok kockázatát is. Passzív dohányos kismamák magzata növekedésében elmarad. Környezeti dohányfüst ártalomnak kitett csecsemok körében gyakoribb a hirtelen halál, az ún. bölcsohalál elofordulása.

Hogyan szokjunk le?

A dohányzásról leszokni sokféle módszerrel lehet. A dohányosok nem egyformán reagálnak a különféle módszerekre, temperamentumtól, alkattól függoen az egyik embert érzelmileg, míg a másikat racionálisan lehet meggyozni a leszokás elonyeirol.

A leszokást számos körülmény nehezíti, így elsosorban a nikotinmegvonási tünetek, az evéskényszer és a nem ritka következményes testsúlynövekedés. Tartós nem dohányzás
alkalmával a szervezet hiányolja a megszokott mérget, mely jellegzetes hiánytünetekben nyilvánul meg: feszültség, nyugtalanság, türelmetlenség, romló koncentrálóképesség, fejfájás, alvászavar, gyomor-bélrendszerei panaszok, pl. székrekedés jelentkezhetnek.

A nikotinmegvonási tünetek átmenetiek, néhány nap-hét alatt teljesen megszunnek. Általában az ido múlásával fokozatosan csökkennek, de hullámzó intenzitással is jelentkezhetnek: kedvezobb idoszak után váratlanul hevesebb nikotin-éhség jelentkezhet, mely percek (kb. 5 perc) alatt spontán megszunik.

A nikotinmegvonási tünetek miatt pusztán akaraterovel az érintetteknek alig 3-5 százaléka képes lemondani a füstölésrol, ezért a leszokást nikotinpótló készítményekkel (gyógyszerek,
tapaszok, rágógumik) enyhíthetjük.

Néhány jó tanács a leszokni vágyóknak:
• Hagyjon idot saját magának!
• Készüljön tudatosan!
• Pontosan tervezze meg, hogy miért, hogyan és mikortól fogja kezdeni a „cigaretta stop"-ot.
• Tüntessen el a környezetébol mindent, ami a dohányzásra emlékezteti, pl. öngyújtót, hamutartót.
• Takarítsa ki lakását, autóját, mossa át ruháit, hogy megszunjön a cigaretta szaga a környezetében.
• Nyugodt idoszakot válasszon, pl. szabadságot, hosszú hétvégét a leszokás elkezdésére.
• Próbáljon meg találni valakit a baráti körében vagy a családjában, akivel együtt szokhat le!
• Rövid idoszakokra tervezzen, ezért tuzzön ki célul magának egy napot, egy hetet, két hetet, négy hetet, tíz hetet, amikor nem dohányzik. Ha elérkezik az egyes idoszakok végéhez, lepje meg magát valamivel (pl. egy új könyvvel, CD-vel, kirándulással, stb.). Az igazán nagy jutalmat hagyja a program végére, amit méltón megünnepelhet!

A dohányzás abbahagyása testsúlynövekedéssel járhat, mely sok kórosan sovány dohányos esetén még jótékony hatású is lehet.


, Weborvos, 2010-05-30