Dohányzó asztmás: több roham, fullasztó köhögés


A leszokás nagyfokú állapotjavulást eredményez, ugyanis a légutak hámszövete regenerálódik.


Az asztmás beteg állapotát a dohányzás negatívan befolyásolja, ugyanis növeli a betegség mellett egyébként is gyakran fellépo köhögés, zihálás és az asztmás roham elofordulását, a légutakba kerülo füst hatására a köpet képzodése is fokozódik - olvasható az orvostkeresek.hu website-on. Mindez együttesen vezet a tüdofunkció gyors ütemu romlásához. A dohányzás abbahagyásával azonban mindez helyreállítható.

Az asztma a légutak gyulladásos betegsége. Nem asztmás dohányosokban is gyakran alakulnak ki légúti gyulladásos folyamatok, így értheto, hogy az asztmás betegek esetében a füstölgés káros hatásai hatványozottan érvényesülnek.

A jelenség hátterében álló okok magyarázatát keresve holland kutatók 147 asztmás betegnél hasonlították össze a hörgok gyulladásának mértékét. A vizsgálatban 46 ex-dohányos és 35 jelenleg is dohányzó személy vett részt, 66-an pedig soha nem dohányoztak. A kutatók vizsgálták a résztvevok tüdejének muködését, a kilélegzett nitrogén-oxid mértékét, majd a tüneteket vizsgáló kérdoívek kiértékelésével, köpet vizsgálattal és a hörgok nyálkahártyájából vett mintavétel (biopszia) elvégzésével határozták meg a légutak gyulladásának mértékét.

Az adatok összegzése alapján kiderült, hogy a dohányzás a légutak hámszövetében olyan elváltozásokat hoz létre, melyek összefüggnek az asztmás tünetek – légszomj és váladék termelés- gyakoriságának növekedésével. Fontos megjegyezni, hogy a hámszövet jellemzoi közel azonosnak bizonyultak az ex-dohányosok és a soha nem dohányzók esetében, így elmondhatjuk, hogy a dohányzásról való leszokás asztmás betegek esetében nagyfokú állapotjavulást eredményez.


Weborvos, 2010-01-26