Újra emelkedett a halálozások száma!


2006. június 24. Forrás: Gondola.hu - Krasznai Éva

A férfiaknál a 45 és 60 évesek közötti korosztályból, a nőknél pedig az 56 év felettiek közül haltak meg többen, mint az előző évben. Vezető halálokok: a keringési rendszer betegségei és a rosszindulatú daganatok. 553 ezer tüdőbeteg, 79 működő kórházi ágy jutott tízezer lakosra. Ugrásszerűem megnőtt a járóbeteg-szakellátás forgalma. Az orvosok 41 százaléka a fekvőbeteg-ellátásban, 18 százaléka a járóbeteg-szakellátásban, 21 százalékuk a háziorvosi szolgálatban dolgozott.

A Központi Statisztikai Hivatal törvényi kötelezettségének eleget téve elkészítette éves jelentését Magyarország társadalmi, gazdasági helyzetéről. Legfrissebb, a tavalyi esztendőt összegző adatai szerint 2005-ben Magyarországon az egészségügyi kiadások a GDP 7,8 százalékát tették ki, ami az EU-25 átlagánál (8,62 százalék) alacsonyabb.

Dohány és alkohol?

Magyarországon a 2004-es csökkenés után 2005-ben újra emelkedett mindkét nem halálozása. A férfiaknál a 45 és 60 évesek közötti korosztályból, a nőknél pedig az 56 év felettiek közül haltak meg többen, mint az előző évben.

Az unióban helyzetünk nem változott. 2004-ben a magyar férfiak 6,4 évvel, a nők 4 évvel számíthattak rövidebb élettartamra születésükkor, mint a kibővített unióban élő társaik. Az EU-25 nőlakosságában a magyar nőknél csak az észt és lett társaik élnek rövidebb ideig, a magyar férfiaknál pedig szintén csak a balti országok férfilakosságának rövidebb az átlagos élettartama.

Magyarországon a két vezető halálok - hasonlóan Európa többi részéhez - a keringési rendszer betegségei és a rosszindulatú daganatok. Az előbbi miatt következik be a halálozások fele, az utóbbi miatt a negyede. A keringési rendszer betegségei különösen a nőket sújtják. A női halálozás 57 százalékát okozzák keringési, elsősorban szív- és agyér-betegségek, míg a férfiakét 45 százalékban. Ezzel szemben a férfiaknak a nőknél nagyobb hányada hal meg rosszindulatú daganatban, légző- és emésztőszervi betegségben vagy valami külső ok (baleset, öngyilkosság) miatt.
A magyarok uniós társaikénál rosszabb életesélyeinek magyarázata nagyrészt életmódjukban keresendő. A WHO (Világ Egészségügyi Szervezet) adatai szerint míg az unióban a lakosság 29 százaléka dohányzik napi rendszerességgel, addig Magyarországon 34 százaléka. Hasonlóan magas arány csak Lengyelországban, Hollandiában, Lettországban és Szlovéniában van. Ezzel nyilvánvalóan összefüggésben van az a tény, hogy a tüdő-, illetve hörgőrákos új betegek ezer lakosra jutó száma Európa-szerte csak Svájcban haladja meg a magyarországit.

Alkoholfogyasztásunk szintén Európa legmagasabbjai közé tartozik. Míg az EU-ban 9,3 liter tiszta alkoholra átszámított szeszes ital fogyasztása jut egy lakosra, Magyarországon 11,6 liter. (Az uniós élvonalba tartozik még Csehország 13,2 literrel és Ausztria 10,5 literrel). Az alkoholisták számát közel 700 ezerre becsülték 2004-ben, azonban csak töredéküket (4,5 százalék) tartják nyilván. A gondozottak kétharmada közép- korú (35-54 éves), és több mint háromnegyedük férfi.

Háziorvosok

2004-ben az egészségügyi alapellátásban az 5 ezer háziorvos és 1600 házi gyermekorvos közel 90 százaléka vállalkozóként dolgozott. Egy alapellátásban dolgozó orvosra 1520 lakos jutott. A rendeléseken megjelentek és az otthonokban történt látogatások száma meghaladta az 57 milliót, gyermekek esetében a 10 milliót. A községi háziorvosok rendelésein megjelentek és a meglátogatottak száma évi 13 ezer, 2 ezerrel nagyobb városi társaikénál.

A háziorvosok a 18 éves korig terjedő korosztályban a vér- és vérképző szervek betegségeit, a szemizmokkal kapcsolatos fénytöréses rendellenességeket, az asztmát és a hátgerinc-elváltozásokat regisztrálják leggyakrabban. A felnőtteknél a keringési rendszer betegségei a leggyakoribbak - közülük is első helyen a magas vérnyomás áll, több mint 1,8 milliós évi esetszámmal -, melyet a cukorbetegség és a csigolyabántalmak követnek.

A várandós anyák és a csecsemők gondozását a szülészorvosokon és a házi gyermekorvosokon kívül a védőnők végzik. 2004-ben 99 ezer kismamát vettek nyilvántartásba, akiknek 36 százaléka igényelt fokozott gondozást. A veszélyeztetettek aránya Észak- Magyarországon közel 50 százalék volt. A dohányzó várandós anyák aránya évek óta nem kevesebb 14 százaléknál.. A védőnői körzetekben nyilvántartott 16 éven aluli gyermekek átlagos száma 2004-ben 1,7 millió volt, ebből 11,6 százalék igényelt fokozott gondozást. 129 millió laboratóriumi vizsgálat

Az egészségügyi rendszer 1995. évi átalakulásával, a szabályozás változásával 1995-ben a járóbeteg-szakellátás forgalma ugrásszerűen megnőtt. 2004-ben a gyógykezelési esetek száma 204 millió, az orvosi munkaórák száma 17 millió volt. A gyógykezelési esetek száma négy év alatt 30 százalékkal , az orvosi munkaóráké 6 százalékkal nőtt. Ezt az okozza, hogy az előzz évekhez hasonlóan 2004-ben is a laboratóriumi vizsgálatok száma volt a legmagasabb: 129 millió, 46 százalékkal, több, mint 2000-ben.
A tüdőgondozók adatai a a tébécés légzőszervi betegségek előretörését jelzik. Százezer lakosra számítva 22 tébécés beteget és 5500 nem tébécés tüdőbeteget tartanak nyilván. Az előbbiek száma egy év alatt 11 százalékkal csökkent, az utóbbiaké viszont 9 százalékkal nőtt. A 2004-ben nyilvántartott 553 ezer nem tébécés tüdőbeteg 41 százaléka szénanáthás, 33 százaléka asztmás volt, 11 százaléka pedig krónikus hörghurutban szenvedett. A szénanáthások száma egy év alatt 11 százalékkal emelkedett, mivel azonban ennek a betegségnek az ellátásában több szakma is kompetens, a betegség valós előfordulása ennél is magasabb lehet. Az új hörgőrákos betegek száma 6500 volt, összesen pedig 17 ezer embert kezeltek ezzel a betegséggel, akiknek több mint felét meg is operálták. Száz új tüdőtébécés betegből 2004-ben 38-at, ugyanannyi tüdődaganatos közül 33-at szűréssel kutattak fel.

Az ország 144 pszichiátriai gondozójában 2004-ben 141 ezer beteget kezeltek, akiknek 65 százaléka nő volt. A betegek száma mindkét nem esetében a 35-54 éves korcsoportban volt a legmagasabb, és évről évre emelkedik. A legjellemzőbb betegségek a skizofrénia, a hangulatzavarok és az egyéb neurotikus és olyan lelki eredetű, fizikai tünetekkel járó betegségek, amelyeknek nincs szervi oka.

A kardiológiai gondozásnak Magyarországon a szívbetegségek gyakorisága miatt nagy jelentősége van. Az akut szívinfarktus miatt kórházban kezelt betegek száma az ezredfordulót követően évekig 10 ezer alatt volt, 2004-ben azonban újra fölé emelkedett. A szívműtétek száma a kilencvenes évek közepétől átlagosan évi 5 százalékkal nőtt, 2004-ban a több mint hatezer műtét harmada zárt technológiával (szívtüdő motor nélkül) zajlott. A pacemaker-műtétek száma 2800 volt, ami 44 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az elsősorban a koszorúereket festő, tágító hemodinamikai vizsgálatok száma 1999 óta közel négyszeresére nőtt, 2004-ben majd 49 ezer ilyen vizsgálatot végeztek. 2,8 millió beteg a kórházakban
A fekvőbeteg-szakellátás kórházaiban és klinikáin 2004-ben 12 600 orvos és 56 ezer szakdolgozó közreműködésével folyt a gyógyítás. 80 ezer ágy állt a betegek rendelkezésére, 75 százalékuk aktív, a többi krónikus osztályokon. Országosan 79 működő ágy jutott tízezer lakosra, Budapesten ennél jóval több (132), az ország többi részében átlagosan 68. Az aktív osztályokon a belgyógyászat, az ideg- és elmegyógyászat, a sebészet, a szülészet és nőgyógyászat, valamint a csecsemő- és gyermekgyógyászat dolgozik a legtöbb ággyal. A krónikus osztályok közül a rehabilitációs és elmeosztályok ágyszáma a legmagasabb. A krónikus osztályokon 87 százalékos az ágykihasználtság, míg az aktív osztályokon 77 százalék.
2004-ben 2,8 millió beteget ápoltak 23 millió ápolási napon át a kórházakban. Az ápolás átlagos tartama 8,2 nap volt, 2000-ben 8,9 nap. Az aktív osztályokon az ápolás átlagos tartama (6,5 nap) jóval rövidebb, mint a krónikus osztályokon (31,5 nap).

2004-ben az egészségügyi ellátásban dolgozók létszámában nem történt jelentős változás. Több mint 177 ezer állást töltöttek be, ebből 31 ezret orvosi munkakörben. Az orvosok 41 százaléka a fekvőbeteg-ellátásban, 18 százaléka a járóbeteg-szakellátásban, 21 százalékuk a háziorvosi szolgálatban dolgozott. Közel 40 százalékuk Közép-Magyarországon végezte munkáját, ahol a lakosság 30 százaléka él, míg Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a tízezer lakosra jutó orvosok száma az országos átlagnak csak kétharmada.

Az állások több mint felét 2004-ben is a szakdolgozói munkaköri csoport tette ki. A szakdolgozók 57 százaléka a fekvőbeteg-ellátásban, 15 százaléka a járóbeteg-szakellátásban dolgozott. E munkaköri csoporton belül a legnagyobb arányú (55 százalék) az ápolói munkakör volt. Öregek, hajléktalanok, kiskorúak

A szociális gondoskodás intézményrendszere a társadalom valamilyen okból hátrányos helyzetben lévő csoportjainak a támogatására szolgál. Mind az elhelyezést biztosító szociális intézmények, mind az azokban gondozottak száma 2001 óta folyamatosan emelkedik. 2005-ben 1388 szociális intézményben valamivel több mint 81 ezer főt gondoztak. Ezen belül a tartós bentlakásos intézményekben 2001-hez képest jelentősen, míg az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben kevésbé jelentős mértékben nőtt a gondozottak száma.

A tartós bentlakásos intézmények 62 százalékában időskorúakat, 19 százalékában felnőtt korú fogyatékosokat, 11%-ukban pszichiátriai betegeket gondoztak. 2005-ben mintegy 2000-2000 főt gondoztak szenvedélybetegek, illetve gyermekkorú fogyatékosok otthonában. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben ellátottak több mint kétharmadát (2005-ben 6850 főt) a hajléktalanok szállásán és éjjeli menedékhelyén segítették. Az előző évhez képest a hajléktalanok menedékhelyén segítséget kapók száma több mint ötszázzal emelkedett, de arányuk az átmeneti elhelyezést nyújtó más intézményekben ellátottakhoz képest változatlan maradt.

A gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma 2005-ben közel 224 ezer volt. 56 százalékuk anyagi okok miatt, 4 százalékuk egészségi okok miatt, 22 százalékuk környezeti ok miatt, míg 17 százalékuk magatartási okok miatt volt veszélyeztetett.

2005-ben 98 ezer családban éltek veszélyeztetett kiskorúak. A gondnokság alatt állók száma emelkedett. Gyámság alatt 2001-ben 28 700, 2005-ben pedig 30 300 kiskorú állt. A gondnokság alatt állók száma 4 év alatt 7 ezerrel emelkedett, így 2005-ben már megközelítette az 50 ezret. Bár az örökbe fogadható kiskorúak száma évről évre nő, az örökbefogadások száma egyre kevesebb. Az engedélyezett örökbefogadások száma 2001-ben 870 volt, 2005-ben 773.

Családsegítő szolgálatokban mintegy 3000 foglalkoztatott végez szakmai tevékenységet. Szolgáltatásaikat 2005-ben 330 ezren vették igénybe, ez folyamatos emelkedés mellett 40 ezer igénybe vevővel több, mint 2001-ben.
- sz -
gondola összefoglaló