BRFK: Budapestre jellemző a heroinfogyasztás


www.hvg.hu

A heroinfogyasztás Budapestre jellemző és néhány nagyobb városban is megjelenik, például Miskolcon és Pécsett. A fővárosban lassan, de nő a marihuánát fogyasztók száma, az igazi veszély azonban az, hogy egyre fiatalabbak nyúlnak ehhez a kábítószerhez - mondta Ródler Norbert őrnagy, a BRFK kábítószer-bűnözés elleni szolgálatának vezetője.


Már volt példa arra, hogy általános iskolás adott át marihuánát az osztálytársainak. A szintetikus kábítószereknél és a marihuánánál azt tapasztalják, hogy folyamatosan emelkedik a fogyasztók száma és már az általános iskolákba is bekerült a drog - mondta Ródler Norbert őrnagy, a BRFK kábítószer-bűnözés elleni szolgálatának vezetője.

Ez az igazán komoly probléma, ami azért is veszélyes, mert sok fiatal nem tartja veszélyesnek például a marihuánát, pedig az agynak ugyanazt a részét stimulálja, mint a heroin - tette hozzá. Mint mondta, sok az alkalmi fogyasztója ezeknek a kábítószereknek, ezért nem lehet megbecsülni, hányan nyúlnak hozzá a fővárosban. A fiatalok nagyon nagy százaléka kipróbálja a marihuánát - jobb esetben nem érzi jól magát utána és nem nyúl hozzá többször, rossz esetben folytatja - magyarázta.

A heroinfogyasztás Budapestre jellemző és néhány nagyobb városban is megjelenik, mint Miskolcon és Pécsett. A fogyasztók között néhány ezres a kemény mag, de ez az egyetlen kábítószertípus, ahol az utóbbi időben megállt a fogyasztók számának növekedése, sőt enyhe csökkenés tapasztalható. A heroinfogyasztók számát azért lehet könnyebben megbecsülni, mert ők megjelennek a drogfogyasztókat kezelő intézményekben, szervezeteknél. Ez a rendőrség és a civil szervezetek komoly fellépésére vezethető vissza. Ez az a kábítószer, amelynél senki nem beszél legalizációról, nincs ellenvélemény, mindenki azt mondja, hogy rendkívül veszélyes - mutatott rá Ródler.

A heroin 93 százaléka Afganisztánból származik, az Európába irányuló útvonalak közül 2-3 is érinti Magyarországot. Jellemzően törökök és koszovói albánok foglalkoznak a csempészetével, a helyi elosztásba viszont már beszállnak a magyarok, vietnamiak, kis számban arabok is. A heroincsempészettel jellemzően olyan komoly szervezett csoportok foglalkoznak, amelyek - felismerve a kábítószerben rejlő lehetőségeket - más bűncselekmények elkövetéséről "váltottak át" a kábítószer-csempészetre. A többi drogot jellemzően magyarok csempészik be és terjesztik. Mint mondta, a marihuána és szintetikus kábítószerek csempészetére bárki "vállalkozhat", akinek megfelelő külföldi kapcsolatai vannak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarországon elfogyasztott marihuána felét már itthon, illegális ültetvényeken állítják elő, a többit Hollandiából, Belgiumból, illetve Szlovákia felől hozzák Magyarországra. A szintetikus kábítószerek - mint az amfetamin és az amfetaminszármazék extasy - szintén Nyugat-Európából származnak, bár már kelet-európai laborokból származók is megjelentek a magyar piacon.

Az egyelőre nem jellemző, hogy utóbbiakat Magyarországon állították volna elő, sokkal egyszerűbb és kockázatmentesebb ugyanis kimenni külföldre az "anyagért" és behozni az országba, kihasználva, hogy a schengeni határokon megszűnt az ellenőrzés - mondta.

Ródler Norbert megjegyezte: a kábítószer ellen elsősorban a folyamatos hírszerzéssel lehet küzdeni, így jutnak el a terjesztőkhöz, csempészekhez, és az ő elfogásukkal lehet igazán csökkenteni a kábítószer-kínálatot. Ha egy utcai terjesztőt fognak el, annak semmi hatása nincs a piacra, a terjesztő helyére azonnal más lép - tette hozzá.

Emlékeztetett rá: a törvény a kábítószer-fogyasztást rendeli büntetni. Hozzátette: a rendőrség nem keresi célirányosan a fogyasztókat, de ha információt vagy hivatalosan tudomást szerez róluk, intézkedik velük szemben. A rendőrség azonban 2004-2005 óta inkább arra törekszik, hogy a terjesztőket fogja el.

A Budapesti Rendőr-főkapitányságon az év elején a korábbi kisebb egységek összevonásával és megerősítésével jött létre a kábítószer-bűnözés elleni szolgálat. Az átszervezés meghozta az első eredményeket: a legtöbb kábítószer esetében már többet foglaltak le, mint tavaly egész évben. Marihuánából 50 kilogramm fogyasztásra kész kábítószert foglaltak le és mintegy 3 ezer vadkendertövet, 7-8 kilogramm amfetamint, 2-3 kilogramm kokaint és 15 ezer extasy-tablettát.

Az őrnagy elmondta azt is: korábban Budapesten havonta egy, legfeljebb két esetben fordult elő, hogy kábítószer-fogyasztással összefüggésben meghalt valaki. Mint mondta, a kábítószer-fogyasztással összefüggő haláleseteknek jellemzően három okuk van. Az egyik a relatív túladagolás, amikor az elfogyasztott szer az adott embernek, adott mennyiségben, adott időben halálos; máskor, más körülmények között nem lenne az. A második - leggyakoribb - ok, hogy a kábítószer előtt más anyagot is fogyaszt a drogot vásárló, például gyógyszert vagy alkoholt. A harmadik, legritkább halálok, hogy valamilyen szennyezőanyag van a kábítószerben, mivel a terjesztők jellemzően olyan anyaggal hígítják a kábítószert, amely nem veszélyes.

A rendőrtiszt emlékezete szerint előfordult már, hogy 24 óra alatt három, kábítószerrel összefüggő haláleset történt a fővárosban, de az első augusztusi hétvégéhez hasonlóra - amikor két nap alatt négyen vesztették életüket, feltehetően kábítószer-fogyasztás miatt - ő sem emlékezett.