Évente 35 ezer halál

A felnőttek egyharmada nikotinfüggő

A dohányosok 95 százaléka tudja, hogy szenvedélye káros az egészségre - olvasható a Gallup tavaly áprilisi felmérésében. Ennek ellenére száz felnőtt közül harmincnégy gyújt rá rendszeresen, akik a környezetükben élőket súlyosan veszélyeztetik. Évente 35 ezer haláleset a dohányzás következménye. A hazai dohányreklám szabályozása az EU-országokénál is szigorúbb lesz.

Hazánkban elsősorban a női és a fiatalkori dohányzás terjed, ezért a káros szenvedély visszaszorításáért indított program kiemelten e csoportokkal foglalkozik. A dohányosok leszoktatása rövid távon látványos eredményeket hozhat, mondta lapunk érdeklődésére a nemdohányzók világnapján tartott tanácskozáson a Semmelweis Egyetem közegészségtani tanszékének professzora. Morava Endre kijelentette: a harmincöt évnél fiatalabb leszokók életkilátásai nem sokkal rosszabbak azoknál, akik soha életükben nem gyújtottak rá. Arról is tájékoztatott, hogy az új népegészségügyi program egyik legfontosabb célkitűzése a dohányzás visszaszorítása. Hozzátette: nem tiltani kellene, hanem segíteni a leszokókat, ami történhet gyógyszerrel, hipnózissal vagy akupunktúrával.

A dohányzás betegség, amely hazánkban évente 35 ezer halálesetért felelős. A háziorvos kötelessége személyre szóló tanácsokat adni dohányzó pácienseinek - fogalmazott Tahy Ádám főorvos. A családorvosoknak azonban nincs kellő ismeretük minderről, ezért továbbképzésüket meg kell szervezni. Kreditpontos rendszerű oktatással az orvosok érdekeltségi rendszerét is meg lehetne teremteni. Szükséges továbbá, hogy a leszoktató gyógyszereket az egészségbiztosító támogatásával vásárolhassák meg az emberek.

Hosszabb távon komoly eredmények várhatók, ha sikerül meggyőzni a fiatalokat, hogy ne szokjanak rá a cigarettára.

Ez a legnehezebb, hiszen a dohányipar az "ultrakönnyű, csökkentett nikotintartalmú" termékekről szóló promócióval éppen az ifjakat téveszti meg. Pákozdi Lajos főorvos megemlítette: a Magyar Dohányipari Szövetség egyik vezetője a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy a dohányfüstös környezet és a légzőszervi betegségek kialakulása között nincs összefüggés. Amíg ilyen téveszméket terjesztenek, nem könnyű meggyőzni ennek az ellenkezőjéről a közvéleményt.

Pákozdi doktor elmondta, hogy a cigaretta szívását követően képződő és közvetlenül a levegőbe kerülő mellékfüstben több az ingeranyag, valamint a toxikus és a rákkeltő összetevő, mint a beszívott füstben. Ezért a passzív dohányosokat óvni kell, az ő érdekükben született a nemdohányzókat védő törvény.

Köncse Tamásné, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője örvendetesnek tartja, hogy az Országgyűlés tavaly elfogadta a dohányreklámok teljes tilalmáról szóló törvénymódosítást.

Ennek hatálybalépését követően Magyarországon az EU irányelvénél szigorúbb lesz a dohányreklám szabályozása.

Forrás: Világgazdaság

Vissza