Depresszió és természetgyógyászat. Nyerjünk életkedvet 2.

A depresszióellenes terápiák lexikonja


Elektrosokk-terápia: a legsúlyosabb depresszió esetén, akut öngyilkossági veszélynél alkalmazzák, de helyettesíthető a TMS rövidítésű transzkraniális mágneses kezeléssel.

Zsírsavak: a vizsgálatok arra utalnak, hogy bizonyos zsírsavak mennyiségének csökkenése depressziós állapotot idézhet elő. A stabil érzelmi állapotért felelős zsírsavak között vannak az omega-3 zsírsavak, amelyek megtalálhatók az anyatejben, a tenger gyümölcseiben, a halolajban és a lenmagban.

Orbáncfű: a leghatásosabb depresszió elleni növényi hatóanyag az orbáncfűben található: ez a hypericin. Az orbáncfűből készült gyógyhatású termékek sokszor elérik a gyógyszerek hatásosságát.
További növényi depresszióellenes hatóanyagok: komló, citromfű, valeriána, páfrányfenyő.

Kognitív magatartás-terápia: a módszer sikeressége 90 százalék körül van a depresszió gyógyításában.

Élet-értelem terápia: célja megtalálni az ősi, speciális, nagy élettémát. Azt a dolgot, amellyel odaadással tudunk foglalkozni, amely teljesen áthat minket, és már reggel, a felkeléskor új tettekre,
felismerésekre, felfedezésekre sarkall. Ehhez alapos önismertre van szükség, mert amit választunk, ahhoz valódi érzelemmel kell kötődnünk, nemcsak divatból választani. Válasszunk tehát olyan tárgyat, amelyben örömünket leljük, amely segít megtalálni életünk értelmét. Ilyenkor elfelejtkezünk térről és időről, még a fájdalmakról, a szorongásainkról is. Ez az a lelkiállapot, amelyet az amerikai pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály flow-nak nevez. És valóban, az emberek tökéletes kikapcsolódásra képesek például barkácsolás, muzsikálás vagy akváriumtisztogatás közben.

Lítium: ez a nyomelem a természetben mindenütt megtalálható, így szervezetünk számára ismerős anyag. Mint a lelki panaszok orvoslására szolgáló szert azonban csak jó fél évszázada fedezték fel. A lítium 'öngyilkosság-megelőző' szerként hat, sok mániás-depressziós betegnél pedig a hiperaktivitás időszakában jótékonyan tompít. A lítiumpáciensek egyik híressége az amerikai médiavállalkozó, Ted
Turner, aki a gyógyszernek köszönhetően kiesés nélkül képes élni és folyamatosan dolgozni. A terápiának azonban káros mellékhatásai is lehetnek.

Zeneterápia: érzelmi áthangolódásként működik, megkönnyíti a visszatalálást az aktív életbe.

Biblioterápia: nemcsak a megfelelő könyvek olvasása könnyíthet lelki terheinken, hanem az is, ha egyfajta naplót vezetünk, és kiírjuk magunkból a bajainkat.

Szezonális depresszió: a fényhiányos hónapokban jelentkező levertség sokkal több embert érint, mint gondolnánk. Tünetei között a csökkent aktivitást, a kedvetlenséget, a fáradtságot találjuk meg. Ilyenkor
segít a fény, és a szabadba tett sok kirándulás. A fényterápiához speciális, erős fényű lámpákra van szükség (2500-10 000 lux).

Alvásmegvonás-terápia: a beteget éjszaka mesterségesen ébren tartják játékkal, sétával és más módon. A hatásmechanizmus lényege az, hogy az agyban ilyenkor speciális kémiai anyagok termelődnek, amelyek hatással vannak lelkiállapotunkra.

Vírusok: a depresszió talán ragályos betegség, ezt feltételezik a kutatók, akik legújabban az úgynevezett Borna-vírusokat teszik felelőssé a bajért. Ezek a kórokozók a szarvasmarhák, lovak és birkák agyában élnek, és az állatoknál levertséget, apátiát okoznak. 1996-ban igazolni tudták a vírus antitesteit lelkileg beteg emberek vérében, ez pedig azt bizonyítja, hogy a búskomorrá tévő kórokozó az embert és idegrendszerét is megtámadhatja. Időközben bebizonyosodott, hogy az akut depressziós betegek harminc százaléka hordozza a kórokozót. A vírus ugyan viszonylag könnyen eltüntethető a szervezetből, a depresszió problémája azonban ettől még nem oldódik meg.

Mániás-depressziós megbetegedések
Az ilyen betegek hol majd ki bújnak a bőrükből örömükben, hol olyan szomorúak, mint a háromnapos eső. A két pólus között ingadoznak, és közben teljesen elveszítik realitásérzéküket.

Gyógyszerek
A legismertebb szer a Prozac, a 'boldogságtabletta', amely akut esetben segít, de a bajt nem gyógyítja meg. Piacra kerülése óta az antidepresszánsok listája számtalan készítménnyel bővült.

Antidepresszánsok: csak a szerotonin-, illetve noradrenalinszintre hatnak, nem tompítanak vagy dobnak fel.

Neuroleptikumok: céljuk elnyomni a pszichózishoz kapcsolódó téveszméket, amelyek súlyos depresszió esetén is felléphetnek

Benzodiazepinek: a leggyakrabban rendelt nyugtatók, amelyek a szorongást vagy az álmatlanságot oldják

A legfontosabb tennivalók a gyógyuláshoz Életünk során a sötét gondolatok jönnek, majd elszállnak. Ha azonban tartósan velünk maradnak, forduljunk orvoshoz, mert minél hamarabb kezdődik a megfelelő kezelés, annál gyorsabb a gyógyulás.
Ne féljünk a kémiai szerektől, az antidepresszívumok az agy szerotoninszintjét szabályozzák, és semmi közük nincs a drogokhoz.
Ne hagyatkozzunk kizárólag a gyógyszerekre! Mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy életmódunk megváltoztatásával kitörjünk a sötétségből.
Forduljunk segítségért a természethez! A depresszió kialakulásában fontos szerepet játszik a belső biológiai óra, amely akkor működik zavartalanul, ha igyekszünk alkalmazkodni a természet ritmusához. A legfontosabb a fény, ezért legyünk kint a szabadban minél többet. A szabad levegőn való mozgás kiváló ellenszere nemcsak a szezonális, hanem mindenféle depressziónak.
Ha levertek vagyunk, ügyeljünk jobban az étkezésünkre! A nehéz, zsíros ételek eltompítanak, friss, színes gyümölcsökkel viszont mi is könnyebbnek érezzük magunkat. Mindez ráadásul hatékony
méregtelenítéssel is jár. A zöld ételek javítják a hangulatot.

Titkos recept depresszió ellen: a spirulinaalgák, illetve az afa-mikroalgák. A zöld táplálékkiegészítők kiváló agyi táplálékot jelentenek, és megkönnyítik a levertség legyőzését. De hangulatjavító hatásúak a
különféle illóolajok is, főként a bergamott, a jázmin, a levendula, a citromfű és a cédrus aromatikus olaja.

A depresszió alaptünetei
depressziós hangulat, az érdeklődés, az életöröm csökkenése, megszűnése, negatív gondolkodás,
energiaszint-csökkenés, amely fáradékonysághoz vezet, a legkönnyebb feladatokat is fáradságosnak érzi a beteg.

További tünetek: a koncentráció és a figyelem csökkenése, az önbizalom és az önértékelés csökkenése, bűnösség- és értéktelenségérzés, a jövőt illető pesszimizmus, önbántalmazás,
öngyilkossági gondolatok, étvágy-, alvászavar, jelentős súlycsökkenés vagy -gyarapodás.

A depresszív hajlamú ember gondolatvilágában egyfajta destruktív romboló program, amely a gyerekkorra nyúlik vissza, megtapasztalt és le nem győzött betegségek formájában. Emiatt az illető tévesen fogja fel a külvilágot, és attól tart, hogy kudarcot vall vagy visszautasítják. Ez a felfogás egyébként ősrégi már. Epiktetosz, az i. sz. 56 és 138 között élt görög gondolkodó is megállapította, hogy az embereket 'nem maguk az események nyugtalanítják, hanem az a nézőpont, amelyből az eseményeket szemlélik'. Ennek a magatartásnak fatális következményei lehetnek az életörömre nézve: a negatív gondolkodási minták miatt az önkép és a valóság között szakadék alakul ki, amely
szerencsére megfelelő beavatkozással áthidalható. E kognitív magatartás-terápia alatt ez történik, több lépésben, amelyek mind a cselekvő-aktív mindennapi tevékenységet serkentik és kondicionálják.

Ne féljünk a gyógyszertől!
Az antidepresszánsok mesterséges kémiai szerek, de nem úgy hatnak, mint a nyugtatók, nem tompítják el az embert. Nem alakítanak ki gyógyszerfüggőséget, csupán célzottan befolyásolják az agynak olyan folyamatait, amelyeknek nagy szerepük van közérzetünk, önértékelésünk és lelki stabilitásunk alakulásában. A tabletták nem adnak választ életünk kríziseire, de megmenthetik az életünket. Sok ember úgy érzi ilyenkor, mintha lidérces álomból menekült volna meg, bár a
gyógyszerek hatása általában csak néhány hétnyi szedés után kezd igazán kibontakozni.

Szerotonin - sport - stresszmenedzselés Három fő tényező depresszió esetén és ellen
Szerotonin: ha a hírvivők félrelépnek. A depresszió az agy megzavart biokémiai folyamatival áll
összefüggésben. Agyunkban az információk továbbadásának eszközei a hírvivő anyagok, az úgynevezett neurotranszmitterek. Ezek közül depresszió esetén kettő játszik nagyon fontos szerepet: a szerotonin és az adrenalin. Ha nincs belőlük elég, hangulatunk a mélypontra süllyed. Ezek az összefüggések képezik a gyógyszeres beavatkozás alapját. A készítményekkel megpróbálják meggátolni az említett vegyi anyagok lebomlását.

A sport mint antidepresszívum: a lélek fellélegzik. A hosszútávfutók jól ismerik az érzést: a futás egyfajta módosult tudatállapottal, feldobódottsággal jár (Runner's High). A 70-es évek közepén fedezték fel azokat az ópiumhoz hasonló anyagokat, amelyeket agyunk maga állít elő, ezek az enkefalinok, a dinorfinok és az endorfinok. Ez utóbbiaknak köszönhető a sport lelkesítő, feldobó
hatása. A testi aktivitás garantáltan jó hatással van nemcsak testi, hanem lelkiállapotunkra is, javítja az önértékelést, a negatív rögeszméket pedig elűzi.
Az agy állandó riadókészültségben - a stresszhormonok szerepe.
A depresszió valódi oka és háttere máig nem tisztázott, kiváltói között olyan testi bajokat is

alálhatunk, mint a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex vagy a túlsúly. Egy azonban bizonyos, a betegség kialakulásában központi szerepet játszik a stressz. A depressziós beteg szervezetében hormonális szempontból folyamatos riadókészültség uralkodik, az érintett folyamatos feszültség alatt áll, amely alapvetően megzavarja hormonrendszerének irányítását.

- ki -, TermészetGyógyász Magazin


>> Orbáncfű a depressziós szorongásra


Az áttekintés célja, hogy az orbáncfűkivonatok szorongáscsökkentő hatását újraértékelje az antidepresszáns terápiák szempontjából. Az orbáncfű (Hypericum perforatum) német monográfiája (Komission E, 1989) említi a 'félelmet' mint alkalmazási lehetőséget, és az európai monográfia (ESCOP, 1996) is megerősíti ezt az indikációt. Hiányzik ugyanakkor a monográfiákból a megfelelő tudományos ismeretekre való utalás. Ez a vizsgálat különböző adatbázisokban végzett 1990-97-es
kutatásra épül, amit megelőzött a Hyperici herba monográfiájának megjelenése. Az elemzés igazolja az orbáncfű-terápia szorongáscsökkentő hatását könnyű és közepesen súlyos szorongásos
depresszió esetén.

A depressziós tünetegyüttes többek között pszichés zavarokat (szomorúság és szorongás), gátolt vagy túlzott pszichomotoros tevékenységet, a testi panaszok változatos képével együttjáró kognitív
gátlást foglal magában. Az általános félelem tünetei gyakran korrelálnak a depresszió tüneteivel. Egyes vizsgálatok szerint a szorongásos tünetekben szenvedő betegek 59%-a depressziós tünetekről
is beszámol. Ez a gyakoriság kizárja a véletlen egybeesés lehetőségét: szignifikáns formális és kauzális korreláció áll fenn a depresszió és a szorongásos betegségek között.
Eredettől és kórtani klasszifikációtól függetlenül a depressziót antidepresszánsokkal kezelik, a szerek közül a specifikus betegségtünetek alapján választanak. Azok a depressziós betegek, akik
erős szorongási tüneteket is mutatnak, a hangulatjavító szerek mellett nyugtató, altató orvosságokat is igényelnek, e hatásokat az orbáncfűről is leírták. Az orbáncfű felhasználásának lehetősége a
monográfiákban is megfogalmazódott: 'Pszichovegetatív zavarok, depresszív hangulatok, félelem és/vagy ideges nyugtalanság.' Az orbáncfű terápiás felhasználásának lehetősége pszichikai betegségek kezelésére a középkor óta ismert. Ezt megerősítették az utóbbi 15 évben végzett vizsgálatok, amelyek a hatásosság és összeegyeztethetőség megismerésére irányultak. Több mint 25 közlemény foglalkozik a többféle Hypericum alapú készítmény kontrollált klinikai vizsgálatával. Ezek általában kettős-vak vizsgálatok, amelyek során a verum és a placebo, illetve a fitopreparátumok és a szintetikus antidepresszánsok összevetését végezték el. Az eredmények alapján az orbáncfű-terápia indikációi a könnyűtől a közepesen súlyos esetekig terjednek.
Az alábbiakban a publikált vizsgálatok újraértékelése következik a 'szorongásos tünetek' esetén hatásos orbáncfű-terápia vonatkozásában. A kérdés az, hogy bizonyított-e az orbáncfű hatásossága a depressziós betegek szorongásos tüneteinek a kezelésére. A vizsgálat egy, a Medline, Embase és Biosis adatbázisokban végzett online-irodalomkutatásra épül, amit 1990-97-ben végeztek. A kutatás
célja az volt, hogy minden olyan vizsgálatot beazonosítsanak, amely az orbáncfű-monokészítményekkel a félelem vonatkozásában foglalkozik. A keresőalgoritmusokhoz az alábbi kulcsszavakat használták:
Johanniskraut, Hyperici herba, Hypericum perforatum, St. John'-s Wort, depressive disorders, anxiety és fear. Azokat a vizsgálatokat fogadták el, amelyek megfeleltek az alábbi feltételeknek:
- orvosság: orbáncfüvet monokészítményként tartalmazó készítmények,

- a verumorvosság összevetése kontrollcsoporttal (placebo vagy referencia),
- a Hamilton-depresszióskála alkalmazása,
- az indikáció depresszió a szorongásos tünetek figyelembevételével.
A fentieket alapul véve egy 17 kérdésből álló kérdőíven értékelték a vizsgálatokat, pontszámmal, százalékos eredménnyel és számszerű értékeléssel jelezve, hogy az adott vizsgálat mennyire felel meg a követelményeknek.
Ezt követően analizálták a vizsgált klinikai kutatásokban az orbáncfű szorongásoldó hatását.
Pszichometriai mérési módszerekkel, mint például a HAMD, meghatározták a depresszió súlyosságát, és mellékparaméterként vizsgálták a szorongásos tüneteket. A kérdések 20%-a irányult a szorongásos tünetekre. A HAMD felhasználásával lehetőség nyílik alcsoportanalízisre is, aminek segítségével kiszámítható a szorongás tünetének terápiás lefutása. Felhasználtak továbbá specifikus
mérőmódszereket is (HAMA, STAI) a szorongás értékelésére.
Eredmények
A számos publikációból nyolc felelt meg a fenti kritériumoknak. A nyolcból három olyan van, amely statisztikai szempontból korlátozás nélkül alkalmas arra, hogy a szorongásos tüneteket produkáló betegek esetében hozzájáruljon az orbáncfű hatásosságának dokumentálásához.
További négyről mondható el, hogy bizonyos feltételekkel pozitívnak tekinthető a vizsgálatok eredménye, s végül egy tanulmány nem ad megfelelően bizonyított adalékokat egy ilyen tematikájú vizsgálathoz.
Az ismertetett vizsgálatokban a betegeket 200-900 mg/nap orbáncfűkivonattal kezelték 4-8 héten keresztül, a napi hypericinmennyiség 0,75 és 2,7 mg között mozgott. A bevont betegcsoportok és a depressziók klasszifikációi között nincs összefüggés. A közös pont ebben a vizsgálatban az, hogy könnyű és közepesen súlyos depressziósokat vizsgáltak (HAMD:x=21).

A klinikai kutatások eredményeinek vizsgálata alapján megállapítható, hogy ezek az orbáncfű terápiás hatékonyságát szorongásos tünetek kezelésére.

Friede, M., Wüstenberg, P.: Johanniskraut zur Therapie von
Angstsyndromen bei depressiven Verstimmungen. Zeitschrift für
Phytotherapie, 19.: 309-317., 1998.
Referátumot készítette: Varsányi Péter
, Komplementer Medicina

Vissza