EGÉSZSÉG ÉVTIZEDÉNEK

JOHAN BÉLA

NEMZETI PROGRAMJA”

BUDAPEST

2002. november 4.

ÍRTA ÉS SZERKESZTETTE




Dr. Bánhegyi Dénes

Dr. Bondár Éva

Dr. Buda Béla

Prof. Dr. Farsang Csaba

Dr. Felvinczi Katalin

Dr. Gyárfás Iván

Dr. Jávor András

Dr. Józan Péter

Dr. Kishegyi Júlia

Prof. Dr. Kásler Miklós

Dr. Koós Tamás

Dr. Maróth Gáspár

Monspart Sarolta

Dr. Nagy Imre

Prof. Dr. Nagy Zoltán

Prof. Dr. Ottó Szabolcs

Prof. Dr. Poór Gyula

Dr. Somogyvári Zsolt

Dr. Sonkodi Balázs

Dr. Szatmári Marianna

Dr. Szilágyi Tibor

Prof. Dr. Tringer László

Prof. Dr. Ungváry György

Dr. Ürmös Andor

Váczi Szabó Márta

Dr. Zajkás Gábor

TARTALOM






Bevezető ……………………………………………………………………….....1


Az elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelőzése …..61

Koszorúér- és agyérbetegségek okozta megbetegedések,

halálozások visszaszorítása …………………………………………………..…….62

Daganatos megbetegedések visszaszorítása ……………………..…………………..67

Mentális betegségek megelőzése ………………………………………..…………..71

Mozgásszervi betegségek csökkentése …………………………………….….……75

AIDS prevenció ………………………………………………….…………………….78

Egészséges életmód programja, az emberi egészség rizikófaktorainak csökkentése …………………………………………………………………...30

Dohányzás visszaszorítása ……………………………………………………..…..31

Az alkohol és drogprevenció ……………………..……………………………….…...34

Egészséges táplálkozás elterjesztése ………………………………………………..39

Aktív testmozgás elterjesztése …………………………………………….………43

Gyors reagálás, közegészségügyi biztonság ………………………………….48

Nemzeti Környezetegészségügyi Akció Program ….…………….…………………57


Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az

egészségi állapot javítása érdekében …………………………………………..82

Népegészségügyi szűrővizsgálatok ……………………………………………….…..83

Ellátás fejlesztés ……………………..……..…………………………………….....87

Erőforrás fejlesztés ……………………………………………………………...….91

Monitorozás-informatika ……………………………..…………………………..…96

Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása ……………………..6

Egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára, az egészséget támogató iskolák rendszere ……………………………………..………..7

Idősek egészségi állapotának javítása ……………………..……………….………...15

Esélyegyenlőség az egészségért ………………………………………………………..20

Egészségfejlesztés a mindennapi élet szinterein ……………………..……….……26

AZ EGÉSZSÉG ÉVTIZEDÉNEK JOHAN BÉLA NEMZETI PROGRAMJA



Ha egészségünket emlegetik, mindannyian rossz lelkiismerettel nézünk szembe énünkkel. Többféle gondolat szalad át az agyunkon, melyek között biztos ott van a halogató álláspont, de a felmentő gondolatsor is. Majd holnap-holnapután megváltozom, vélik többen, évek óta maguk előtt tolva a megújuláshoz szükséges belső döntést. Mások külső okokat sorolnak: nincs időm, sokba kerül, nem is tudom igazából, mit kellene tennem. Sokan közülünk azzal nyugtatják magukat, hogy ők a kivételek. Egészségtelenül élnek ugyan, de velük nem történhet meg mindaz a szörnyűség, ami a szomszéddal, a baráttal, a híres emberrel vagy akár a szeretett családtaggal megtörtént.



Eljött a szembenézés órája! Politikusoknak, kormánynak, települési önkormányzatoknak, szakmai és civil szervezeteknek, az egyházaknak, az üzleti szférának és legfőképpen az egyes embernek változtatni kell az eddigi gyakorlatán, mert a hazai lakosság egészségi állapota azonnali beavatkozást sürget.

Ami eddig történt velünk, az nem folytatódhat a jövőben. A magyar férfiak születéskor várható élettartama 67 év, a nőké 75 év. (2002) Két év múlva az Európai Unió tagjai leszünk, ahol a férfiak születérkor átlagban 75 évet, a nők 81 évet remélhetnek. (1999) Nemcsak fájóan rövid ez az életkor, amit magunknak remélhetünk, de az esetek többségében még minőségileg is elfogadhatatlan. Komolyak a veszteségeink. Hiányoznak a korán távozók a családból, a baráti közösségekből, a mindennapi élet különböző színtereiről. Nekik még feladatuk lenne otthon, távozásuk vagy gondozásuk megoldhatatlan terhet, gondot okoz a környezetnek. A középkorú vagy a nyugdíj előtt álló, aki gazdag tapasztalatban és tudásban - legyen akár kétkezi munkás vagy szellemi foglalkozású -, nem pótolható a munkában sem egyik napról a másikra. A korai távozók körünkből, a megrokkantak, a krónikus betegségeiket magukkal hurcolók népes tábora gyengíti gazdasági erőnket, fékezi fejlődésünket. Fájóan hiányoznak azok az öregek, akik még derűs éveket élhetnének, átadhatnák életbölcsességeiket, gondozhatnák az unokákat, de idő előtt távoznak.



Ez így nem folytatódhat!



Az új Országgyűlés megalakulása után felkérte a Kormányt, hogy a korábban kormányhatározat formájában kihirdetett és irányaiban helyes és időszerű Népegészségügyi Programot a megjelölt prioritások mentén újítsa meg és nyújtsa be jóváhagyásra a Parlamentnek.



Ahhoz, hogy helyesen tudjunk cselekedni, fel kell tárni az okokat. Ezek általában ismertek, de jobbára csak egy részüket emlegetjük, többről szemérmesen hallgatunk, és vannak olyanok is, amelyeket még számba sem veszünk.





Mit tudunk évek óta?



Tudjuk, hogy egészségtelenül élünk. Magas a dohányosok száma, hisz a 18 év feletti férfiak 41%-a, a nők 26%-a dohányzik több-kevesebb rendszerességgel. Sajnos a nem dohányzók is veszélyeztettek, mert a lakosság 65%-a naponta átlagosan 270 percet tölt el olyan környezetben, ahol mások füstjét szívja. Csak mindezért évente 28 000 ember hal meg az hazánkban. A magyar férfiak tüdőrák halálozása a legmagasabb a világon, de egyre jobban növekszik a nők körében is a tüdőrák okozta halálozás.



Magas az alkoholisták száma. Az érintettek köre nehezen behatárolható, mert sokan isznak titokban, így nem túlzunk, ha számukat a lakosság 5-10%-a közé tesszük. A következmények tragikusak. Nemcsak a saját életük semmisül meg májzsugor, szívinfarktus, szélütés, szellemi leépülés, rosszindulatú daganat következtében, de szétzilálódnak családi, munkahelyi, emberi kapcsolataik, károsodik lelkiekben és anyagiakban is közvetlen környezetük. Ekkor már az érintettek köre duplázódik vagy még magasabb is lehet. Viszonylag új jelenség a kábítószer-élvezők növekvő száma. Egyre több fiatal roppan meg élete kezdetén és sokuk számára egyre meredekebb a lejtő. Az intravénás drogosok között nagy a HIV fertőzés veszélye is.



Híres a magyar konyha, büszkék is vagyunk rá. Hiba, hogy kevés figyelmet szentelünk annak, ebből mi minden egészségtelen. Szeretjük a zsíros, szaftos ételeket, ritkán fogyasztunk zöldséget-gyümölcsöt (alig 300g/nap), kevés rostot tartalmazó élelmiszert eszünk. Sokat sózunk (még feleslegesen utólag is!) és nagyon szeretjük az édességeket. Nem csodálkozhatunk, ha elhízunk és idő előtt megjelennek a szénhidrát- és zsíranyagcsere zavarai, egyre több a cukorbeteg, a korai érelmeszesedés és a rákos megbetegedés.



Ha ehhez még hozzávesszük, hogy naponta átlagban alig mozgunk többet, mint 10 perc és tíz felnőttből hat sem hétköznap, sem hétvégén nem mozog, akkor teljessé válik az a kép, ami önkizsákmányolásunk hű tükre. Ne csodálkozzunk, hogy a magas vérnyomás, a szívinfarktus, a szélütés és a rákos megbetegedések naponta szedik feleslegesen áldozataikat, miközben mindez megelőzhető lenne.



Miről hallgatunk szemérmesen, noha évtizedek óta sokkal hangosabban kellene beszélnünk róla, és tenni is kellene ellene?



Nemcsak az egyén felelős saját egészségi állapotáért, de a társadalom is felelős saját állampolgáraiért. Minden politikai tett, ami kapcsolatban van az egészséggel, koordinált akciót követel tőlünk. Nem beszélünk elég hangosan róla, de a jövedelemviszonyok, a foglalkoztatás, a képzettség, a lakásviszonyok, az ipari termelés, a mezőgazdaság, a közlekedés, az ezektől is befolyásolt környezetszennyezettség, a kriminalitás külön-külön és együttesen sokkal jobban meghatározza egészségünket, mint az eddig felsorolt tényezők együttvéve. Világos előttünk, hogy a szegények, a leszakadók, az etnikai kirekesztettek, a képzetlenek tábora sokkal jobban megszenvedi életét, mint az anyagilag és szellemileg tehetősebbek. Naponta élik meg azt a stresszt, ami létfenntartásuk veszélyeztetettségéből ered. Körükben sokkal gyakoribb az alkoholizmus, a drogélvezet, a helytelen táplálkozás, a dohányzás. Gyerekeik révén sajnos újratermelik saját problémáikat. Tudatosítani kell mindannyiunkban, hogy az egészség nem csak az egészségügy ügye, sőt szerepe a megelőzésben eltörpül azon tényezők mellet, melyek az egészségi állapotot sokkal jobban meghatározzák.



A rendszerváltozás óta nő a szakadék Magyarországon a jövedelmi viszonyokban és a szociális helyzetben. Nem megfelelően működnek, sok esetben ki sem épültek azok a társadalmi önsegítő szervezetek, melyek belülről ismerve a bajt, hathatós kormányzati támogatással, de saját erővel és összefogással sikeresen vehetnék fel a harcot az egészséget aláaknázó jelenségekkel szemben. Nem lehetünk nyugodtak a képzettség területén sem. Noha nő a közép- és felsőfokú iskolai képzésben részesülők aránya, földrajzilag és etnikailag még komoly lemaradásaink vannak. Sokkszerűen érte a magyar társadalmat és legfőképpen az érintetteket a munkanélküliség megjelenése. Az értelmét vesztett lét érzése és lelki, testi következményei felőrlik az emberi szervezetet. Akinek van munkája, sokszor az sem érezheti magát biztonságban. Nemcsak a foglalkoztatottság biztonsága hiányzik, de sokszor jogszabályokkal ellentétes túlmunkára kényszerítik a munkavállalót (gyakran ő is kizsákmányolja magát, mert rákényszerül!), nemegyszer egészségre is ártalmas munkakörnyezetben. A környezetünk erősen szennyezett, nem jut elég forrás a környezetvédő beruházásokra. Talajban, vízben, levegőben olyan kémiai, biológiai és sugáregészségügyi károsító ágensek találhatók nagy számban, melyek ellen az állampolgár saját erejéből nem képes védekezni, azt elszenvedi és egészségével fizet érte.



A nemi hovatartozás is meghatározza a problémák bizonyos körét. A férfiak rövidebb ideig élnek, a nők sokkal jobban kiszolgáltatottak. Alig figyelünk a speciális problémákra, alig törődünk a nemi különbségből adódó gondok kezelésével. A nők esetében a gyermekvállalás örömét sokszor beárnyékolják a megélhetési gondok, a káros élvezeti szerek. A következményes újszülöttkori, gyermekkori betegségek vagy az észre sem vett, de jelenlévő biológiai, lelki megterhelése az induló életnek, ami eleve rossz, alig behozható startpozíciót okoz az új generációnak.



Komoly gond, hogy az eddig említett tényezők nemcsak jelenlétükkel terhelik az egyént, hanem oly mértékben felerősítik egymás hatását, s így az egyes problémák kezelése önmagában teljesen eredménytelen és felesleges. Csak összehangolt, a társadalmi és gazdasági élet minden szegmensét az egészség érdekében együttesen megújító politika képes áttörést hozni.



Az élet folyamán minden egyén életében vannak olyan kritikus pontok, melyek odafigyelést, a társadalomtól fokozott törődést, akár politikai tetteket, kormányzati intézkedéseket igényelnek, ha azt akarjuk, hogy az egészség meghatározóan ne károsodjon. Ilyen a magzati fejlődés folyamata és a szülés körülményei. A gyermek és ifjúkori fejlődés, a tanulás, az iskolai élet sokarcú világa. Az egész életen át tartó, de ebben az életkorban megalapozható életmód, a táplálkozás, az aktív testmozgás igénye és örömet nyújtó gyakorlása, a káros szenvedélyek kerülése. Ide tartozik a szülői házból való kilépés pillanata, a családalapítás, lakáshoz jutás körülményei. Kritikus pont az életben a munkába állás, valamint a kialakuló szexuális és szociális kapcsolatok megfelelő kezelése. Törődést kíván a munkanélküliség és a biztonság érzésének elvesztése is. A szülői hivatás sikeres teljesítése mindannyiunk érdeke, a családpolitika mozgatórugója. Ha megbetegszünk, jogos igényünk a megfelelő egészségügyi ellátás. Életünk alkonyán nehéz perceket élünk meg, ha kilépünk az aktív munkavállalók sorából, ha krónikus betegségben szenvedünk, ha elveszítjük addigi önállóságunkat.



Megannyi színpada az életnek, rengeteg szereplővel! Megkérdőjelezhetetlen az állami intézmények felelőssége ezekben a kritikus szituációkban, de a főszereplő, az egyes ember körül gazdag a befolyásoló, meghatározó csoportok köre. Meghatározó feladata van itt a települési önkormányzatoknak, a szakmai és civil szervezeteknek, az oktatásügy, az egészségügy sokszínű világának, az egyházaknak, a médiának és az üzleti életnek is.



Ha prioritásokat keresünk a prevenciós stratégiában, akkor első helyre kell tennünk a jövedelemkülönbségek csökkentését, valamint a szociális leszakadás felszámolását, az esélyegyenlőség érvényesítését. Ezután foghatunk csak hozzá a többi teendőhöz, melyek a fent megemlítettekhez kapcsolódnak..



Összkormányzati, össztársadalmi összefogást kell elérnünk, ha sikerrel akarjuk teljesíteni a magunk elé kitűzött célt. El kell érnünk, hogy egy évtized alatt az egészség-orientált politika átütően jelen legyen életünk minden területén. Minden egyes tett, legyen az politikai, kormányzati, társadalmi, gazdasági vagy akár média jelenség, kerüljön megmérettetésre, mennyiben szolgálja az egyes ember és a magyar társadalom egészségének ügyét. Az állampolgár érezze, a társadalom minden segítséget megad egészsége megőrzéséhez és ő pedig felelősségteljesen éljen is a lehetőségekkel. Ennek eredményeképpen statisztikailag is mérhetően, három évvel legyen hosszabb a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon mindkét nem esetében.



Ezt elérendő, négy területen kíván a Program koncentráltan lépni. Elsősorban politikai síkon, különleges figyelmet szentelve



Fontos célkitűzés az elsődleges megelőzés érvényesítése a társadalomban. Kiemelt figyelmet kap:



Lépéseket kell tennünk az elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosságok megelőzése területén is. Prioritásként kezeljük:



A Program prioritásaival összhangban szükséges fejleszteni az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszert is, hogy a lakosság egészségi állapota a kívánt mértékben javuljon.





EGÉSZSÉGET TÁMOGATÓ TÁRSADALMI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA





EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD PROGRAMJAI, AZ EMBERI EGÉSZSÉG RIZIKÓFAKTORAINAK CSÖKKENTÉSE



AZ ELKERÜLHETŐ HALÁLOZÁSOK, MEGBETEGEDÉSEK, FOGYATÉKOSSÁG MEGELŐZÉSE




AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN


Egészségfejlesztési programok a gyer-mek és ifjúsági korosztály számára, az egészséget támogató iskolák rendszere


Cél:






Helyzetismertetés






Az emberi élet egészséges lefolyását számos orvosszakmai és társadalmi tényező befolyásolja, ezért az „egészséges életkezdet” időpontjának meghatározása bizonyos értelemben önkényes, de mégis leginkább a fogamzás és a szülés körüli időszakra tehető. Ennek öt jól körülírt állomása létezik, és ezek megerősítése a népegészségügyi program elsődleges céljai közé tartozik.


A családias körülmények között történt születést követően a megszületett újszülöttnek alapvető emberi joga, hogy az elérhető maximális neonatológiai biztonságú ellátást megkapja. Az élet első perceiben elszenvedett testi, lelki károsodás döntően hat ki a későbbi élet hosszára, minőségére. Ezért alapvető fontosságú a szülőszobán, a kórházon belüli ellátás helyére szállítás alatt, illetve azt követően az első életpercekben végzett adekvát, az újszülött jól-létét segítő testi és lelki környezeti feltételek biztosítása, a kockázatkerülő orvosi feltételrendszerek megteremtésével.



A magyar népesség egészségi állapotára jellemző kedvezőtlen adatok (születéskor várható átlagos élettartam, a települési viszonyokkal párhuzamosan alakuló megbetegedési és halálozási számarányok, valamint a társadalmi csoportok eltérő érintettsége a krónikus nem fertőző megbetegedések tekintetében) régóta közismertek. Például az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF 2000) adatai szerint minden hatodik magyar felnőtt saját egészségi állapotát rossznak vagy nagyon rossznak ítéli. A lakosság mintegy 20-25%-a úgy véli, hogy semmit vagy csak keveset tehet saját egészségéért. Az ország felnőtt lakosságának 52,2%-a túlsúlyos, illetve elhízott, a nők 24%-a, a férfiak 38,2%-a dohányzik. Saját bevallás alapján az ország női lakosságának 26,1%-a, míg férfi lakosságának 64,2%-a napi rendszerességgel fogyaszt alkoholt.


A kutatási tapasztalatok alapján azt is tudjuk, hogy a kedvezőtlen egészségmagatartás erősen összefügg a szocializációs folyamat problematikus voltával. Környezetébe felnőttként az a generáció képes konstruktívan beilleszkedni, amely fiatalként biztos jövőképpel, tervekkel rendelkezik, harmónia jellemzi társas kapcsolatait és az iskolához, tanárokhoz, tanuláshoz fűződő viszonyát. Őket később is kiegyensúlyozott életvitel jellemzi, így eleve jobb életesélyekkel rendelkeznek, mint társaik. A szocializáció intézményes színtere az iskola, amely a szükséges jártasságok, és készségek kialakításában meghatározó szerepet játszhat, kedvező feltételek esetén.


Ugyancsak ismertnek tekinthető az a körülmény is, hogy a kedvezőtlen halálozási adatokért felelős megbetegedések jelentékeny hányada az életmóddal mutat szoros összefüggést, ezért ha pozitív változást kívánunk elérni e tekintetben, olyan megközelítéseket szükséges alkalmaznunk, amelyek hatékonyan képesek befolyásolni az életmód alakulását.


Annak ellenére, hogy mind a nemzetközi, mind a hazai kutatások meggyőzően alátámasztják a fenti állításokat, továbbá, hogy a szakmai közvélemény által jól ismertek az 1998-ban lebonyolított WHO vizsgálat tapasztalatai, valamint, azt is jól tudjuk, hogy a prevenciós tevékenység hatékonysága nagyban az időzítés függvénye, hazánkban az elmúlt évtizedben nagyon kevés és összehangolatlan kezdeményezések születtek az iskolai egészségfejlesztés területén. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy az egészségfejlesztésre fordított források szintje drámaian alacsony volt az elmúlt időszakban.


Nem lemondva a felnőtt magyar lakosság életmódjának/életvezetési szokásainak előnyös befolyásolásáról, az egészségnevelés és egészségfejlesztés célcsoportjainak kiemelten az óvodás és iskolás (általános és középiskolás) korú gyermekek és fiatalok tekintendők; hisz e korosztály egészségmagatartása határozza meg döntő mértékben a jövő felnőtt lakosságának egészségi állapotát, s a társadalomra háruló egészségterhet.


Az iskolai egészségfejlesztés jogszabályi környezete (28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, 10. § (5.) a korábbiaknál tágabb és elvileg számon kérhetőbb keretet biztosít az egészségfejlesztési tartalmak közoktatási intézményekben való megjelenéséhez. Azonban hogy ezek a keretek meg is teljenek a kívánatos és korszerű egészségfejlesztési tartalmakkal, szükséges tovább erősíteni a rendszerszerű gondolkodást és megközelítést, valamint javítani kell az érdekelt szakemberek – e tekintetben - hiányos képzettségét is.


A „prevenciós piac” igen sokszínű, mind az ajánlott programok számát, mind pedig azok minőségét tekintve. A korai megelőzés különböző helyszínein elérhető programok nagyon sokfélék és esetenként szakmai szempontból erősen megkérdőjelezhetők.


Jelen pillanatban is rendelkezésre áll hazánkban néhány olyan egészségfejlesztési program, amely korszerű egészségfejlesztési szemléletet tükröz, ezek elterjedtsége azonban messze elmarad a kívánatos mértéktől. (A magyar általános iskolák mintegy 4-5%-ban alkalmazzák ezeket.).


Az életmód minták alakulását a helyes, a korszerű egészségvédelmi ismeretek csak korlátozott mértékben képesek befolyásolni. Indokolt hatékony lépéseket tenni annak érdekében, hogy ezen ismeretek gyakorlati alkalmazásához elengedhetetlen készségek és jártasságok részét képezzék a felnövekvő generációk viselkedés repertoárjának. A nevelési, oktatási intézményekben nagy számban alkalmazott, úgynevezett „kereskedelmi” programok elsősorban promóciós és kevésbé egészségvédelmi célokat szolgálnak, módszereik az információk átadásán túl nem segítik a képességek és jártasságok fejlesztését. Aggályokat vethetnek fel azok a kezdeményezések is, amelyek csak egy bizonyos rizikó magatartást (táplálkozás, dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás stb.) attól függetlenül állítanak a beavatkozás középpontjába, hogy figyelemmel lennének a magatartásszerveződés általános szabályszerűségeire. Nehezíti a helyzetet, hogy a rendelkezésre álló és a korszerű szemléletet és módszertant tükröző tananyagok nem kellő mértékben elterjedtek az oktatási rendszerben.


Hasonlóképpen döntő fontosságú kérdés, hogy a közoktatási intézmények (óvoda, általános- és középiskola) atmoszférája és tárgyi környezete nem mindig alkalmas az egészségbarát életformákat támogató üzenetek befogadására és továbbadására. Ez – többek között – abból is adódik, hogy az ezek közvetítésére hivatott pedagógusok, sem az alkalmazandó módszerek, sem pedig az ismeretek szempontjából nem kellőképpen felkészültek. Az ugyanis nem lehet kérdéses, hogy a gyerekek tanítására a pedagógusok a legalkalmasabbak, illetőleg, hogy az ő alkalmassá tételükről kell átgondolt tevékenységek révén gondoskodni. Jelen pillanatban is mintegy 20-25 olyan akkreditált pedagógus továbbképző program létezik, amelyek a fentiekben jellemzett programokhoz kapcsolódnak.


Az iskolai egészségfejlesztő tevékenység hatékonyságát sok esetben rontja az a körülmény, hogy az iskola-egészségügyi szolgálat (házi gyermekorvos, védőnő) és az iskolai személyzet közötti kommunikáció elvi és gyakorlati okok miatt nehezített.


A pedagógusok és az egészségügyi dolgozók felsőfokú és posztgraduális képzésében megjelentek ugyan alkalmi jelleggel szakok, illetőleg szakirányú továbbképzések, de szervezett és intézményesített formában nincs kötelező jelleggel jelen a korszerű egészségfejlesztés.


A kiemelt fontosságú véleményformálók (pedagógusok, egészségügyi személyzet stb.) esetében az eddigieknél nagyobb hangsúlyt szükséges helyezni a korszerű népegészségügyi és egészségfejlesztési tartalmak átadására, melynek eredményeként érzékenyebbé válhatnak a népegészségügyi problémák társadalmi beágyazottsága tekintetében.


Számos civil szervezet is tevékenykedik az egészségfejlesztés területén. Ezen szerveződések kivételes lehetőségekkel rendelkeznek a tekintetben, hogy a korszerű egészségfejlesztési megfontolások valóban eljussanak az életforma-életmód formálása szempontjából kitüntetett potenciállal rendelkező színterekhez (család, iskola, munkahely, stb.), ugyanakkor ezen szervezetek működése – akkreditációs és elbírálási kritériumok hiányában – tartalmilag és minőségileg eltérő; finanszírozásuk esetleges.



Megvalósítás stratégiai irányai








FELADATOK SZÜKSÉGES AKCIÓK


Fogamzással, várandóság- A védőnői családtervezési tanácsadás (VCST) munkájának

gal, szüléssel kapcsolatos javítása.

stratégiai fejlesztések Várandósgondozás alatti prevenció fejlesztése.

Szűrővizsgálatok mind szélesebb körben történő kiterjesztése.

Szülés alatti anyai és magzati észlelés mind szélesebb körben történő kiterjesztése.


Preventív neonatológia Az újszülöttek szülőszobai első ellátásának és a sürgősségi

fejlesztése ellátásának, valamint a kórházon belüli szállításnak – mint a primer prevenció eszközeinek – biztosítása országos oktatási program segítségével. Mivel a leggondosabb szülészeti ellátás mellett is az újszülöttek 5-6%-a a megszületést követően különböző szintű azonnali beavatkozást igényel, a primer prevenciós munka keretében az ellátó személyzet csoportos oktatása, vizsgáztatása, folyamatos továbbképzésének megszervezése nélkülözhetetlen. A tevékenység akkreditációja, egyetemi szervezésű oktatása, folyamatos minőségellenőrzése a regionális neonatológiai intenzív központok bevonásával megvalósítható.


Országos újszülöttkori szűrővizsgálati rendszerek minél hatékonyabb működtetése a szekunder prevenció keretében, ami az újszülöttkori ultrahangos és érzékszervi szűrővizsgálatok regionális központokra alapozott egységes rendszerének kidolgozását, valamint az anyagcserebetegségek szűrővizsgálati módszerének kiterjesztését, korszerűsítését és költséghatékony centralizálását jelenti.


A koraszülöttek méltó életkezdete a tercier prevenció jegyében, ami a koraszülöttek atraumatikus nenatológiai ellátásának biztosítását, így a medikális szövődmények számának drasztikus csökkentését jelenti a "minimal handling" személyi, tárgyi és pszichés feltételeinek biztosításával.


Koraszülöttek és beteg újszülöttek utógondozása és rehabilitációja az elérhető relatív legmagasabb életminőség biztosításával. A feladat során kialakítandó az egységes regionális follow-up rendszer, konszenzuson alapuló adatgyűjtéssel, komplex fejlődés-neurológiai szűréssel, valamint a különböző irányzatokat magába foglaló és az adott koraszülött igényeinek megfelelő fejlesztési módszerek alkalmazásával.


Országos egységes EU-konform neonatológiai adatkezelés a prevenció szolgálatában. Ennek keretében első lépésben megvalósítandó a neonatális intenzív központok adatkezelő rendszereinek összekötése, majd a rendszer kibővítése az utánvizsgálati rendszerben résztvevőkre, végül a teljes egészséges újszülöttpopulációra.


Képzés Kerüljön kidolgozásra a tanár és egészségügyi (orvos, védőnő stb.) felső fokú képzésben alkalmazható egészségfejlesztési tananyag, valamint a képzés intézményi keretei.



Fejlődjön tovább és váljon elterjedtté az egészségügyi szakdolgozók és a védőnői szolgálat rendszeres népegészségügyi oktatási formája (Népegészségügyi Iskola).


Kutatás „Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” (HBSC) című kutatással összhangban olyan önálló felmérés elindítása, amely a nemi különbségek szerepét is vizsgálja az egészségmagatartás alakulása és az egészségfejlesztési programok használhatósága szempontjából.

Az eddigi gyakorlattól eltérően a következő időszak kiemelkedően fontos célja a leszakadó rétegeket (romák, állami gondoskodásban élők, stb.) valóban elérő és megszólító programok fejlesztése és bevezetése.


Programfejlesztés Kidolgozásra kerül a tanár és egészségügyi (orvos, védőnő stb.) felső fokú képzésben alkalmazható egészségfejlesztési tananyag, valamint a képzés intézményi keretei.

A közoktatási intézményekben bevezetésre kerülő minőségbiztosítási rendszer tartalmazzon egészségfejlesztési szempontokat.

Fokozatosan el kell érni, hogy minden óvodában, általános és középiskolában, a teljes életkori vertikumban, a stratégiai célokkal harmonizáló, integrált egészségfejlesztési tartalmak oktatása rendszeres és folyamatos legyen.




Várható eredmények







2005 végéig a közoktatási intézmények legalább 30%-ban folyik érdemi, integrált egészségfejlesztési tevékenység, kialakul az érdemi párbeszéd az iskola-egészségügyi szolgálat és az oktatási személyzet között.


2006-ig a korszerű, a társadalmi beágyazottságot tükröző egészségfejlesztési tartalmak és módszerek használata a közoktatási intézmények teljes vertikumában, megnövekedett programkínálat – programregiszter.


Egyetemi, főiskolai képzés intézményi feltételeinek kialakítása. – 2004-ben legalább 5 felsőoktatási intézményben, a graduális képzés keretei között kipróbálásra kerül a kifejlesztett oktatási anyag, rendelkezésre állnak a kipróbált tantervi modulok.



Korszerű oktatási technikák meghonosítása az egészségfejlesztési tartalmak közvetítése terén – az ezen szolgáltatásokat igénybevevők számának növekedése, 2003-2004 években legalább 800 pedagógus részvétele akkreditált, egészségfejlesztési tartalmú tanár továbbképzéseken.



A kiterjesztett HBSC és egyéb kutatások eredményeképpen olyan programok megjelenése, amelyek tekintettel vannak a nemi szerepek különbözőségére, valamint a leszakadó rétegek prevenciós szükségleteire.


2006-ra a közoktatási intézmények minőségbiztosítási rendszere egészségfejlesztési szempontokat is tartalmaz.


2006-ra fokozatosan uralkodóvá válnak azon tárgyi feltételeket, amelyek az iskolákat (óvodákat) biztonságossá, és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színtereivé teszik;


2008-ra elterjedtté válik az egészségügyi szakdolgozók ás a védőnő szolgálat rendszeres népegészségügyi oktatása.



2003-2004-ben megvalósítandó akciók







  1. 2003-ban anya, gyermek és csecsemővédelmi tevékenység szakmai módszertani központjának intézményi hátterének kialakítása.

  2. 2003-ban családtervezési tanácsadás (Periconcepcionális Prevenciós Program) integrálása a Családvédelmi Szolgálat (CSVSZ) hálózatának munkájába, 50-60 CSVSZ központ bővítésével.

  3. Gyakori krónikus betegségek születéstől kezdődő megelőzési programjának beépítése a kialakítandó családtervezési tanácsadók és a várandósgondozás munkájába.

  4. A nő, anya és 0-18 éves gyermek-egészségügyi ellátásban a prevenció egységes elveinek, kompetenciaköreinek meghatározása, módszertanának fejlesztése.

  5. A védőnői szakfelügyeleti rendszer személyi, tárgyi és továbbképzési feltételeinek fejlesztése, egységes elveinek, kritérium rendszerének meghatározása, elfogadása, bevezetése.

  6. A védőoltások teljesítésével kapcsolatos akcióterv.

  7. Meglévő iskolai egészségfejlesztési programok egységes szempontrendszer szerinti áttekintése, kataszter készítés, az adatok közzététele annak érdekében, hogy a közoktatás intézményrendszere szakmailag megalapozott döntéseket tudjon hozni az alkalmazni kívánt programok tekintetében. A fentiek alapján akkreditálási szempontok kidolgozása.

  8. Az egészségfejlesztő, ezen belül a biztonságos iskola (óvoda), helyi sajátosságokhoz illeszkedő működési standardjainak kidolgozása.

  9. Az adatok értékelésének fényében 2004-ben szükség lehet pályázat kiírására, melynek keretén belül olyan programok fejlesztésére hívjuk fel a terület szakértőit, amelyek a választékból hiányoznak, vagy szakmailag nem kielégítőek.

  10. Együttműködésre kész felsőoktatási intézmények azonosítása annak érdekében, hogy az egészségfejlesztési ismeretek szervesen beépüljenek a pedagógusok graduális képzésébe (a tanári mesterség blokk elemeként).

  11. A jogszabályi környezet olyan irányú átalakítása, hogy az ilyen tematikájú kurzusok teljesítése a képesítési követelmények részévé váljon.

  12. A szerepet vállaló felsőoktatási intézményekkel együttműködve kerül kialakításra a kurzusok tematikája, valamint kipróbálásra az elkészült tananyag.

  13. A meglévő és szakmailag megfelelőnek minősített tanár-továbbképzések rendszerén belül további 800 általános és középiskolai pedagógus részesül minimum 40 órás akkreditált továbbképzésben.

  14. A soron következő HBSC adatfelvétel előkészítése, a kérdőív céloknak megfelelő kibővítése, részvétel a nemzetközi előkészítő tanácskozásokon.

  15. A nemzetközi és hazai szakirodalom alapján megfelelő eszközrendszer kidolgozása, melynek segítségével szükségletfelmérést lehet végezni a leszakadó rétegek prevenciós szükségleteivel kapcsolatban (RAR).

  16. A szükségletek ismeretében a meglévő prevenciós kínálat áttekintése, javaslatok megtétele a programok átdolgozására illetőleg új programok fejlesztésére.











IDŐSEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSA




Cél: A folyamatosan növekvő számú idős lakosság életminőségének javítása




Helyzetismertetés







A születéskor várható élettartam növekedése az egész fejlett világban az időskorúak arányának növekedéséhez vezetett. Magyarországon ezt az arány-eltolódást még fokozza a születések csökkenő száma. Bár remélhető, hogy ez utóbbi a gyemek-vállalást elősegítő intézkedések hatására növekedni fog, ugyanakkor megfelelő kezelés és gondozás az élettartam további növekedéséhez vezethet, ami az említett arányt fenntartja.


A 65 év felettiek aránya 1980 és 2000 év között a következőképp alakult:

növekedett az összlakosság vonatkozásában.


Nem elhanyagolható adat, hogy míg Magyarországon 2000-ben a 65 év feletti nők aránya 17,65% volt, ugyanez a férfiak között csak 11,37%. A mindennapi élet nyelvére lefordítva, hazánkban sok idős egyedülálló nő él. Ez szociális és pszichés szempontból egyaránt meghatározó jelentőségű. Ha elfogadjuk a WHO meghatározását az egészségről, azt, hogy az nem a betegség hiánya, hanem testi, lelki és szociális egyensúlyi helyzet, akkor ezek az adatok különösen fontosak az egészségi helyzet javítását célzó tervek kidolgozásánál.


Az idősek szociális helyzetét nem elsősorban anyagi lehetőségeik jellemzik, noha a jelenlegi nyugdíjak alacsony volta miatt természetesen ez is jelentős befolyásoló tényező. Az a tény, hogy hazánkban az időskorúaknak kevés lehetőség áll rendelkezésükre ahhoz, hogy hasznosíthassák tapasztalataikat, tudásukat, tapasztalataikat, hogy az általános felfogás szerint ők eltartottak, noha életük munkájával teremtették meg a jelenlegi keresők lehetőségeit, nagy mértékben befolyásolja szociális és társadalmi „közérzetüket”. E mellett beszűkül szociális udvaruk is, mert még a koruknak megfelelő egyensúlyban lévő egészségi állapotú csoport is bizonyos mértékig korlátozott a mozgásában, barátaik lassan „elmennek” mellőlük, kapcsolati lehetőségük a nem mindenki számára rendelkezésre álló, vagy megfizethető telefonra korlátozódik, s mindez végül befelé forduláshoz, depresszióhoz, nem ritkán öngyilkossághoz vezethet. Az idősek nagy része, beleértve a frissen nyugdíjba kerülteket is, korábbi életszínvonala alá kerül.


Vizsgálatok szerint az öregedés minőségét elsősorban a gyermekkori nevelés határozza meg. Így például azok között, akik a gyermekkori otthoni légkört szeszélyesként jellemezték 81% lett idős korára pszichoszomatikusan beteg, vagy neurotikus. Ugyanígy volt hatással a gyermekkori nevelés az időskorú vizsgált csoport szociális udvarára is. Igaz, hogy a pozitívnak ítélt gyermekkori otthoni légkörben felnőttek között 50% elsősorban a családdal, de 42,63% barátokkal és csak 6,23% töltötte egyedül a szabad idejét. Ezzel szemben a negatívnak ítélt gyermekkori otthoni légkörben felnőtteknek csak 24,79%-a volt általában barátaival és 17,36% szociális udvara annyira beszűkült, hogy szabad idejét teljesen egyedül töltötte. Gerontológiai kutatások igazolják az életkor genetikai meghatározottságát is, amely azonban az életmóddal befolyásolható. Mindez egyben alátámasztja a Népegészségügyi Program komplex voltát is, azt, hogy annak alfejezetei mennyire szoros kapcsolatban állnak egymással, illetve akcióik milyen nagymértékben hatnak egymásra.


Az idősek egészségi helyzetének javítása különböző akciók mellett elsősorban szemlélet-váltást tesz szükségessé, mind a társadalom, mind az idősek részéről. Az idős ember „egészsége” nem azonos egy tizenévesével, mégis, ha a korának megfelelő egyensúlyban él együtt természetes kopásos folyamataival, s azok nem gátolják mindennapi életvitelében „relatív egészséges”-nek ítélhető meg. A társadalomnak fel kellene ismernie, hogy az időskor nem jelent egyben kiszolgáltatottságot, rászorultságot és ezt a szemléletet kellene általánosítani. Az időseknek ugyanakkor meg kell ismerniük, és igénybe kell venniük azokat a lehetőségeket, amelyek remélhetőleg rendelkezésükre fognak állni egy „egészség-tudatos”, hasznos és élhető élet élésére.



Megvalósítás stratégiai irányai







FELADATOK SZÜKSÉGES AKCIÓK


Az egészségügy területén Az egészségügyi oktatásban, és az alapellátási szolgálatban tanítani kell az időskorúak sajátos egészségi problémáit.


A média segítségével rendszeresen foglalkozni kell az idős kor kopásos folyamatainak és azok életvitelre való hatásának közérthető szakmai ismertetésével. A cél az, hogy a felvilágosítás egyben az önellátásra törekvést és annak megvalósítását is minél inkább elősegítse.


Olyan átmeneti létesítményeket kell kialakítani, amelyek az időskorúak rehabilitációját segíti elő, egy a beérkezéshez képest magasabb fokú önellátás irányában.


Az idős emberek egészségi ellátással kapcsolatos biztonság-érzetének javítására fokozatosan ki lehetne alakítani a „vészjelző” eszköz (karkötő, lánc, „pánik gomb”) használatához szükséges infrastruktúrát.


Annak érdekében, hogy a beteg rehabilitációja ott történjen, ahol az számára a legmegfelelőbb, „otthonápolási lánc” kiépítését tervezzük, amely később kiszélesíthető lenne sétáltatás, otthoni foglalkoztatás rendszerének megszervezésével is.


Tervezzük Tanácsadó Szolgálatok országos szintű megszervezését a megyei ÁNTSz osztályok bevonásával.


Szociális és társadalmi Szociális téren elengedhetetlen az időskorúak alapvető anyagi

téren biztonságának megteremtése ahhoz, hogy emberi méltóságukat megőrizhessék és az elsőrendű célt, az élhető életet biztosíthassuk számukra.

Társadalmi téren a már említett szemlélet-váltásra van szükség, az iskolai neveléstől kezdve a médián keresztül a nem kormányzati szervek közreműködésével szervezett programok segítségével.


Ki kell alakítani azokat a közösségi formákat, amelyekben az idősek más korosztályokkal együtt részt vehetnek a társadalmi életben (klubok, „internet kávéházak”, felvilágosító előadások, sportfoglalkozások, stb.).


Fel kell kutatni minden idős ember hasznosítható ismeretét és azzal szervezett formában élni is kell (pl. ágyban fekvő beteg is tud gyerekeknek mesélni, vagy a környezetében élő tizenéveseknek tud egy idős asszony főző-tanfolyamot tartani, stb.). A hasznosság tudata talán az egyik legfontosabb emberi tényező.


Növelni kell az idősek otthonaiban a férőhelyek számát, bejáró és bentlakó idősek számára egyaránt, a várólista megszüntetése érdekében.


Biztosítani kell minden rászoruló idős ember számára a diétás étkezést, ha kell, az otthonában is.


Magyarországon szinte teljesen ismeretlen az idősek saját házának, lakásának akadály-mentesítése és „idősre szabása”, olyan átalakítása, amely az idős megromlott egészségi állapotát, funkcióvesztését egyénre szabottan, a legegyszerűbbtől kezdve a legbonyolultabbig kompenzálja. Ennek a programnak elindítási hátterét az a 2002-ben elkezdett, EU kutatás biztosíthatja, amelyben Magyarország is részt vesz.



Egyéb, általános téren Az idős emberek „világképének kitágítására” biztosítani kellene az arra alkalmasak részére számítógépet, internet és E-mail kapcsolatot, valamint az ehhez szükséges alapvető oktatást.


Érdeklődési körüknek és képességeiknek megfelelően biztosítani kellene az idősek számára a tanulást (az írástudatlanok írás-oktatásától, vagy pl. a bank-kártya használat ismertetésétől kezdve a senior-egyetemig és a nyelvoktatásig).


Várható eredmények







A 65 év feletti lakosság élettartamának a koruknak megfelelő egyensúlyban megélhető növekedése, a betegségben, rokkantságban eltöltött évek számának csökkenése (disability-adjusted life years, DALY), életminőségük szubjektív és objektív javulása.

Az akadálymentes életvitel lehetőségének fokozódása révén az idősek biztonságérzetének növekedése és ezáltal az ebben a csoportban előforduló egészségügyi problémák, például törések, sérülések arányának csökkenése.

A program lépcsőzetes megvalósítása költség szempontjából tervezhető, és egyben megtakarítást is képvisel, mivel a bentlakásos intézmények iránt megnyilvánuló magas kereslet csökkenne.



2003-2004-ben megvalósítandó akciók







1. Az időskor sajátosságainak beépítése az orvos-egyetemi curriculum különböző szakterületeinek (pl. élettan, gyógyszertan, pszichiátria, stb.) oktatásába.

2. Az időskor sajátosságai kérdéskörnek beépítése a családorvosi szakvizsgába.

  1. Az időskor sajátosságainak oktatása a házi betegápolónő képzésben.

  2. Az időskor sajátosságainak oktatása a szociális munkás képzésben.

  3. Munkacsoportok a média munkatársai számára az időskorral kapcsolatos PR kérdésekről és lehetőségekről.

  4. Igény-felmérés arról, hogy hány család, vagy egyedülálló számára lenne szükség átmeneti rehabilitációs lehetőségre.

  5. 10 megyében indult el - 1500 készülékkel - a jelzőrendszer szolgálat, ennek országos szintű továbbterjesztése

  6. Továbbfejlesztve a házi ápolási rendszert, abba fokozatosan beépíteni a gyógytornász és „foglalkoztatás terapeuta” részvételét, amely megkívánja a megfelelő számú szakember képzést.

  7. A nyugdíj már megindult emelése mellett természetbeni juttatás tervezését megkezdeni. Például településenként a szociális alapból fedezni festést, nagytakarítást, ruha-tisztítást, stb. megadott kisvállalkozók bevonásával, akikkel az önkormányzat erre szerződést köt. Ennek megszervezését is egy szükséglet- és kínálat-felmérés kell megelőzze, valamint a megfelelő, a részvételi feltételeket és a lehetőségeket ismertető anyagok kiadása. Így a megvalósításra a következő bienniumban már sor kerülhet.

  8. Zöld számos telefon-szolgálatot szervezni, ahol az idős ember jelezheti, hogy miben tudná és szeretné hasznosítani magát. Ennek lehetőségét média felhívásokban lehet ismertetni, s a felajánlott szolgálatok közvetítését is a medián keresztül lehet megszervezni (pl. „mit üzen a rádió” formában).

  9. Fel kell mérni a várólisták alapján az idősek otthonaiban való elhelyezési igényt, valamint a diétára szorulók ellátottságának mértékét (ezt is az egészségügyi és a szociális alapellátás segítségével). Ennek alapján ki kell dolgozni egy olyan ösztönző rendszert, amely elősegíti az igényeknek megfelelő férőhelyek kialakítását, illetve házi ellátás színvonalas biztosítását.

  10. Pályázati lehetőséget biztosítani (pl. a pedagógusokhoz hasonlóan) egyedülálló idős emberek számára asztali számítógép, illetve internet hozzáférés céljából. A lehetőséget és a feltételeket a médiában meghirdetni.

  11. A már működő idősek egyetemének nagyobb publicitást biztosítani, s más oktatási formákat kidolgozni az OM bevonásával az idősek sajátos igényeinek figyelembevételével. Idősek számára ismeretterjesztő programok szervezése idősek klubjában, a televízióban, idősek otthonaiban.

  12. Biztonságos otthoni környezet körülményeinek megvalósítását, a legkevésbé költségigényes, EU komfort standardoknak megfelelő „idősre szabó eljárások” modellszerű indítását a lakásokban: küszöb eltávolítása, fogódzók felszerelése, egy-két fal elbontása, zuhanyozó kialakítása, stb.

  13. „Otthonápolási lánc” fokozatos kiépítése

  14. Geriátriai Tanácsadó Szolgálat országos szintű megszervezése az ÁNTSz illetékes osztályainak keretében.





ESÉLYEGYENLŐSÉG AZ EGÉSZSÉGÉRT




Cél: A halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok – romák, fogyatékosok, hajléktalanok, államilag nevelt gyermekek - egészségi állapotá-nak javítása




Helyzetismertetés







Az Európai Únió irányadó elvei között előkelő helyet foglalnak el az esélyegyenlőség, illetve a kisebbségek védelme és tiszteletben tartása. Ezt a megállapítást az egészségügy területén is meghatározónak tartjuk, ugyanis a halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok illetve a telepeken lakók hozzáférése az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz (háziorvosi ellátás, sürgősségi betegellátás, szűrő-gondozó vizsgálatok) nehezített. Ennek lehetnek földrajzi, infrastrukturális illetve aluliskolázottságból, deprivált jövedelmi viszonyokból, fogyatékos állapotból, az ellátó rendszer részéről tapasztalható diszkriminatív attitűdökből fakadó okai. Ezek pontos feltárása illetve a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokat ellátó rendszer pontos feltérképezése elengedhetetlen a szükséges lépések megtervezéséhez.


Az Esélyegyenlőség az egészségért alprogram a többi alprogrammal egyeztetve indíthatja el programjait, tekintettel arra, hogy a hátrányos helyzetű illetve a halmozottan hátrányos helyzetű népcsoportok (köztük a romák) érintve lehetnek más alprogramok célkitűzéseiben. Ennek figyelembe vételével fordít különös figyelmet az Esélyegyenlőség alprogram a roma származású egyének, a fogyatékosok, a hajléktalanok egészségi állapotának javítására, az egészségügyi szakszemélyzet és a betegek kapcsolatának harmonikusabbá tételére.

Az Esélyegyenlőség az egészségért alprogramban a romák nevesítése azért szükséges, mert velük szemben a legkülönbözőbb területeken megnyilvánuló diszkrimináció, mint romákat érinti őket (és nem mint hátrányos helyzetűeket), egyúttal e diszkrimináció hatása a hátrányos helyzetet növeli.


Valid demográfiai adatok szerint a roma népesség átlagos élettartama (az amúgy sem túl magas magyar adatokhoz képest) a teljes népességnél 10 évvel rövidebb. A magyar férfiak születéskor várható élettartama 68 év, a nőké 76 (2001). Az ennél 10 évvel rövidebb várható élettartam mutató a roma népesség helyzetét egyes afrikai és ázsiai országok lakóinak helyzetével teszi hasonlatossá. A roma népességre vonatkozó kutatások bizonyító erejű adatai szerint egyes betegségcsoportokban a romák aránya a többségi társadalomhoz képest 5 – 15-szörös. Ez a jelentős felülreprezentáció szinte kizárólag a szegénységi mutatókkal magyarázható.


Nem ismerjük pontosan a roma népesség és az egészségügyi ellátórendszer egyes intézménytípusai (háziorvosok, szakrendelők, stb.) közötti viszonyokat, nem ismerjük, hogy az egészségügyben dolgozók egészében milyen előítéletességgel közelednek a romákhoz (és vice versa: a romák milyen előítéleteket vagy félelmeket táplálnak az egészségügy vagy annak dolgozói iránt). Adatok alapján kimutatható viszont az orvos-roma beteg viszonyban jelentkező kommunikációs problémák hatása a betegségmagatartás megítélésére. Ennél lényegesen súlyosabb kérdés az, hogy a háziorvosok az adatok tükrében nem ismerik a roma népesség súlyosabb egészségügyi, illetve halálozási helyzetét, következésképp valószínűtlen, hogy az átlagosnál nagyobb figyelmet fordítanának roma betegeikre.


Az általános iskolai képzésben (ezen belül a normál általános iskolákban, valamint a fogyatékosokat képző eltérő tantervű intézményekben) a romák aránya olyan mértékben felülreprezentált, amelyet nem indokol tényleges állapotuk. A helyzet számtalan ok (szegregáció és előítéletesség, finanszírozási kérdések, a megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottságok egységes gyakorlatának kidolgozatlansága, stb.) eredőjének tudható be. Noha a fogyatékos és un. más fogyatékos gyerekek fogyatékosságának megállapítása és speciális iskolai elhelyezése az Oktatási Minisztérium felügyelete alatt álló szervezetekre tartozik, a roma gyerekek fogyatékosságának aránya, az arány tényleges szintjének megállapítása egyúttal egészségügyi kérdés is.


A roma népesség magas morbiditási szintjét magyarázó szegénységi faktorok közül az aluliskolázottság, a munkanélküliség, illetve a deprivált lakó- és lakáskörülmények - sokszor együttes - hatása a legjelentősebb. Különösen rossz a telepeken élők egészségi állapota. A telepek közüzemi ellátottsága, illetve infrastruktúrája az egész ország területén rendkívül elmaradott. Elmondhatjuk, hogy a romák halmozottan hátrányos helyzetét okozó fenti tényezők összefüggéseit, az eddigi kutatásoknak köszönhetően pontosan ismerjük.



Megvalósítás stratégiai irányai








FELADATOK SZÜKSÉGES AKCIÓK


Egészségszociológiai Egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés esélyének

felmérés vizsgálata a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok esetében, különös tekintettel a számukra elérhető alapvető egészségügyi ellátásra. A vizsgálat kérdőíves modult és esettanulmányokat tartalmaz, figyelembe véve a hozzáférést akadályozó tényezők többszempontú

megközelítését (pl. a diszkriminatív elemek vizsgálata)


Pályázat a telepeken, illetve A pályázat segítségével az alapellátás és a szakorvosi

telepszerű elrendezésben ellátás helyére juthatnak el a célcsoportok tagjai

élőknek, a tartós bentlakást (közlekedésieszközök igénybevétele, közlekedési

biztosító szociális intézetek költségtámogatás stb). A projekt vonatkozhat a

lakóinak az egészségügyi szűrő-gondozó, akut beavatkozást igénylő

ellátásba bevonását célzó ellátásra, illetve az életminőséget javító ún. önálló

intézkedések, programok életvitel központok programjaiban való részvételre

támogatására (elsősorban a mozgáskorlátozottak részére). A

programot megvalósíthatják a már működő

területfejlesztési projektek, önkormányzatok (illetve az

önkormányzatok alkalmazásában álló falugondnokok),

civil szervezetek


Az elszigetelt települések A Nemzeti Környezetegészségügyi Akció Programmal,

(telepek, falvak, gettók) lakóinak a települések önkormányzataival és a helyi ÁNTSZ-el

lakó- és lakáskörülményeinek, együttműködésben a az alapvető higiénés, egészségügyi

infrastrukturális ellátottságának szempontok érvényesítése (víz, csatorna ellátottság,

javítása kialakítása, a lakások kifestése, a lakókörnyezet rendbe

tétele, szemétszállítás, útépítés stb.) a környezet rehabilitációja során.


A roma gyerekek A megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló

felülreprezentáltságának Rehabilitációs és Szakértői Bizottságok egységes

megszüntetése a kisegítő gyakorlatának kialakítása, elsősorban az

iskolákban egészségügyi (pszichiátriai) kérdések tekintetében.

A fogyatékosnak minősített gyermekek valós állapotának

felmérése, az egyes fogyatékossági kategóriába tartozók

tényleges országos arányainak megállapítása, a roma

gyerekek valós reprezentációjának hiteles mérése.



    1. Szűrővizsgálatok (együttműkö- A halmozottan hátrányos helyzetű, ezen belül a romákra,

désben a népegészségügyi szűrő- hajléktalanokra irányuló fokozottabb és/vagy

vizsgálatok alprogram) nagyobb kiterjedtségű szűrővizsgálatok rendszeres

végrehajtása a következő területeken: TBC és gümőkór,

magasvérnyomás, daganatos megbetegedések (külön tekintettel a nőgyógyászati daganatos megbetegedésekre), gyermekgyógyászati szűrővizsgálatok (védőnői szolgálatok és gyermekorvosok bevonásával). A szűrővizsgálatok megvalósítása lehetséges a fentiekben említett pályázat segítségével.


Gondozó vizsgálatok a halmo- A hajléktalanok és más leszakadó, nehezen elérhető

zottan hátrányos helyzetű, illetve rétegek (pl. államilag nevelt gyermekek ellátás

a tartós bentlakást biztosító szo- magatartászavarok esetén) folyamatos gondozása,

ciális intézetek lakói számára utókezelése elengedhetetlen. Ennek biztosítására

egyrészt a hajléktalanok ellátásában résztvevő szociális munkások, másrészt a gondozásban résztvevő orvosok támogatására van szükség (a szükséges az OEP által támogatott formában). Ugyanezt a stratégiát kell követni a tartós bentlakást biztosító szociális intézetek

lakói esetében, elsősorban a pszichiátriai utógondozás területén illetve a terhesgondozás ellátórendszerének fokozottabb aktivitását motiválandó a romák körében (különös tekintettel az anyák megbetegedéseire, illetve a szülés és perinatális korszak szorosabb ellenőrzése)


Preventív egészségfejlesztés a Felvilágosító és oktatóprogramok megtervezése és

leszakadó rétegek számára bevezetése a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi

Egészségmagatartás, rizikó- csoportok részére a védőnői hálózat, a szociális

magatartások csökkentése, munkások és az alapellátásban résztvevő orvosok

szexedukáció részvételével. A programok összekapcsolódhatnak

Együttműködés a Dohányzás más egészségügyi tevékenységgel (pl. szűrés). visszaszorítása és az Alkohol A programok a telepeken, a megcélzott csoport

és drogprevenció alprogra- lakókörnyezetében szerveződnek. Cél lehet olyan fiatal

mokkal képzése, aki a továbbiakban vállalja a telepen illetve a lakókörnyezetben élők egészségügyi információval való ellátását illetve szűrések, vizsgálatok szervezését.


Az egészségügyi szakszemély- Együttműködésben az Oktatási Minisztériummal

zet graduális és post-graduális az egészségügyi szakszemélyzet képzésében

képzése helyet kapnak olyan, tréning jellegű oktatási modulok, amelyek célul tűzik ki a másság, a fogyatékosság iránt való érzékenység javítását. A tréningek szervezésére azok a külsős szervezetek kapnak támogatást, amelyek már bizonyíthatóan tapasztalatokat szereztek ezen a területen.

Várható eredmények







A halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok egészségi állapotának (morbiditási, mortalitási adatok) javulása 5 éves távlaton belül, azaz például a romák születéskor várható élettartam különbsége az átlag populációhoz képest csökken.


A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok esélyeinek növekedése az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférésben


A halmozottan hátrányos helyzetű lakossági orvoshoz fordulási gyakoriságának emelkedése 5 éves távlaton belül.


Diszkriminatív elemek számának csökkenése az egészségügyi ellátásban.


A telepeken vagy telepszerű elrendezésben élők egészségügyi ellátásban, szűrő-gondozó ellátásban való részvételi gyakoriságának növekedése.



2003-2004-ben megvalósítandó akciók







  1. Egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés esélyének vizsgálata a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok esetében, különös tekintettel a számukra elérhető alapvető egészségügyi ellátásra. A kutatás a következő megyékre, városokra terjed ki, figyelembe véve az ismert GDP, munkanélküliségi mutatókat: Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Budapest legszegényebb területei. Ugyanitt a roma népesség körében, reprezentatív mintán az egészségügyben tapasztalt diszkrimináció összefüggéseinek feltárása (esettanulmányok)

  2. Pályázat a telepeken illetve telepszerű elrendezésben élőknek, a hajléktalanoknak, a tartós bentlakást biztosító szociális intézetek lakóinak az egészségügyi ellátásba bevonását célzó intézkedések, programok támogatására.

  3. Célzott szűrővizsgálatok az esélyegyenlőséget vizsgáló kutatás helyszínein (TBC, magyasvérnyomás, daganatos megbetegedések, gyermekgyógyászati megbetegedések stb.).

  4. Más fogyatékosnak minősített gyermekek országos általános iskolai mintáján független gyógypedagógiai szakértői vizsgálatok elvégzése a fogyatékosság tényleges arányaira vonatkozóan. A más fogyatékosság egységes mérési rendszerének kidolgozása (az egészségügyi szempontokat előtérbe helyezve) és bevezetése a Rehabilitációs Bizottságok gyakorlatába.

  5. Pályázat felvilágosító és oktatóprogramok megtervezésére és bevezetésére a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok részére a védőnői hálózat, a szociális munkások és az alapellátásban résztvevő orvosok részvételével. Együttműködésben az OM-mel.

  6. Pályázat az orvosi és egyéb egészségügyi szakképzést (graduális és posztgraduális szinten) folytató intézmények képzési rendjébe illeszthető tréning jellegű oktatási modulok kialakítására, amelyek célul tűzik ki a másság, a fogyatékosság iránt való érzékenység javítását. Együttműködésben az OM-mel.

  7. Más antidiszkriminációs public relations kampányhoz kapcsolódóan illetve önálló kezdeményezésként is hangsúlyos szerepet kap a diszkrimináció mentes egészségügyi ellátás sokszintű propagálása (Népegészségügyi Program kommunikációs stratégiája, közmédiumok, szakmai anyagok)

  8. Tárgyalások kezdeményezése az OEP-el a következő témákban: - a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok gyógyszertámogatásának növelése, - a hajléktalanok, tartós bentlakást biztosító szociális intézetek lakói számára nyújtandó gondozói, utógondozói munka támogatásáról, - a halmozottan hátrányos helyzetűek számára szervezett szűrővizsgálatok gyakoribbá tétele, - a korai fejlesztő központokban, fogyatékos gyermekek helyzetének romlását megelőző munka során orvos alkalmazása és az ezzel kapcsolatos finanszírozási kérdések megoldása.

  9. Az egyes, tárca– és szervezetspecifikus jogszabályok harmonizációs munkájának elvégzése (például az elszigetelt települések, gettók rehabilitációja érdekében)

  10. A célokat szolgáló cselekvések cél, -érték, -és hatékonyságkontrollját szolgáló elemző –és monitoring eljárások kiválasztása és/vagy kidolgozása.








  1. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS A MINDENNAPI

ÉLET SZÍNTEREIN




CÉL: A mindennapi élet színterein, a településeken, az oktatási intézmények-ben, a munkahelyen, valamint az egészségügy intézményeiben megvaló-suljon az egészséget támogató politikai gyakorlat, hatékonyan érvényesüljenek az egészségfejlesztés, betegségmegelő-zés módszerei







Helyzetismertetés







A mindennapi élet színtereiben való gondolkodást az Egészségügyi Világszervezet több mint tizenöt évvel ezelőtt javasolta először. Magyarországon is tizenöt évre tekint vissza a színterekben való gondolkodás. Elsőként az Egészségesebb Városok Mozgalom indult el, majd később az Egészségesebb Falvakért, az Egészségesebb Iskolákért, Egészségesebb Munkahelyekért és Egészségesebb Kórházakért Mozgalmak. Az egyes színterek tevékenysége nem volt koordinált és hiányzott az országos szintű népegészségügyi koncepció, valamint bizonytalan volt a finanszírozás.


Magyarországon jelenleg 20 város tagja az Egészségesebb Városok Mozgalmának és több mint 200 kistelepülés rendelkezik egészségtervvel. Az Egészségesebb Óvodák Hálózatban a 3522 óvodának töredéke vesz részt, ugyanígy az országban lévő 3423 általános iskola és közel 2000 középfokú oktatási intézmény közül kevés tagja az Egészséges Iskolák Nemzeti Hálózatának. A korábbiakban elsősorban a tanulók egészségnevelése volt a cél, különböző tantárgyfejlesztések történtek. A tantárgyfejlesztés folytatása mellett kiemelkedően fontos az egészséggel kapcsolatos készségek javítása, de nem csak a tanulók, hanem szüleik és a pedagógusok körében is. A pedagógus és az orvos a helyi társadalomnak két olyan véleményformálója, akinek saját egészsége – egészségmagatartása – az egész közösség számára minta. A szülőkre, családokra kiterjedő egészségfejlesztési modellek az esélyegyenlőség irányába történő előrelépés alapkövei.


Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesületnek 42 tagja van. A munkahelyi egészségvédelem szempontjából kiemelkedően fontosak azok a munkahelyek, ahol a munkavállaló maga is magatartásmintául szolgál, mint pl. az ÁNTSz, avagy az önkormányzatok és intézményrendszerük (óvoda, iskola, maga az önkormányzat, kórház). Az Egészségmegőrző Kórházakért Egyesületnek 16 tagja van. A kórházi betegek családtagjai, valamint a kórházi dolgozók egészségfejlesztése nem szerepelt az eddigi célkitűzések között.


A mindennapi élet színterei között természetesen más fontos helyszínek is vannak, mint pl. a közlekedési eszközök, bevásárlóközpontok, szórakozóhelyek, vagy pl. a játszóterek, vagy a társadalom legkisebb egysége a család. Az alprogram elsődlegesen policy alkotásra törekszik és nem rövid lejáratú akciók szervezésére.



Megvalósítás stratégiai irányai








FELADATOK SZÜKSÉGES AKCIÓK


Egészségesebb Városok Regionális tréning és együttműködés annak érdekében, hogy

Mozgalom kiterjesztése valamennyi magyar város fejlesztési tervében az egészség-

fejlesztés is megfelelő súllyal szerepeljen. A települések

egészségfejlesztési koncepciójának kialakításába vonják be

a civilszférát és az üzleti szférát. A települési egészségtervek

terjedjenek ki a településen lévő legfontosabb intézményekre.

A Népegészségügyi Program életmód és betegségmegelőzési

Programjai hatékonyan jelenjenek meg.


Egészségesebb Falvak A községek fejlesztési tervének legyen része az egészségterv.

A kis térségek lehetőség szerint egyeztetett egészségterv bir-

tokában váljanak képessé további forrásbevonásra.

A Népegészségügyi Program életmód és betegségmegelőzési

Programjai hatékonyan jelenjenek meg.


Egészséges „Oktatási Az oktatási intézmények tulajdonosai, üzemeltetői tegyék

Intézmények” lehetővé, hogy az oktatási intézmények curriculumában

megfelelő súllyal jelenjen meg az egészségfejlesztés.

Az oktatási intézmények tegyék lehetővé falaikon belül az

egészséges életmód gyakorlását (közétkeztetés, minden-

napi testedzés, stresszmentes környezet stb.). A hátrányos-

helyzetű tanulók családtagjai számára is biztosítsanak az

oktatási intézmények lehetőséget az egészséges életmód

elemeinek az elsajátítására. A pedagógusok számára az

iskola váljon egészséges munkahellyé.


Egészséges Munka- A mozgalom szélesedjen ki. Elsősorban kormányzati, ön-

helyekért kormányzati munkáltatók jelenjenek meg az egészséges

munkahelyek körében. Munkahelyi önkéntes kölcsönös egész-

ségpénztárak kiemelt partnerként jelenjenek meg a munkahelyi

egészségfejlesztésben.


Egészségmegőrző A gyógyító munka mellett kapjon nagyobb hatékonyságot

Kórházak az egészségnevelés. Legyen meg az ehhez szükséges

infrastruktúra és finanszírozás. Az egészségmegőrzésben

a betegek családtagjai is vonódjanak be. A kórház legyen

egészséges munkahely.


Felsőfokú képzés Az államigazgatásban dolgozók számára készüljön el

az egészséget támogató politikai gyakorlatról szóló jegyzet.

A pedagógusképzésben, az óvónő-képzéstől felmenőrend-

szerben készüljön el az egészséges életmód és egészségügyi

ellátórendszer preventív használatát oktató tananyag. Az

egészségügyi dolgozó képzésbe kerüljön bele az interszek-

torális és multidiszciplináris népegészségügyi megközelítés

elemei és gyakorlata.







Várható eredmények









2003-2004-ben megvalósítandó akciók







  1. A meglévő tevékenységek feltérképezése egészségfejlesztés az élet színterein - adatbank.

  2. A különböző settingek képviselőinek közös tréningje régiónként, majd konszenzuson alapuló hosszú távú terv elkészítése, settingekre, feladatokra, intézményekre, civil partnerekre lebontva szorosan együttműködve a népegészségügyi program többi komponensének vezetőjével.

  3. A céloknak megfelelő pályázatok kiírása, elbírálása és finanszírozása.

  4. Szabályozási és jogszabályalkotási alternatívák kidolgozása a települések döntéshozói számára az egészségbarát településtervezés és –politika érdekében, minta önkormányzati szabályzattár tervezése.

  5. A szükséges kutatás (kutatások), monitorozás, értékelés módszereinek és indikátorainak meghatározása.

  6. A marketing stratégia egyeztetése a népegészségügyi program többi elemével.

  7. Megjelenés hazai és nemzetközi fórumokon.

  8. A program írott formában történő megjelentetése, ill. Interneten való kereshetőségének biztosítása.










EGÉSZSÉGET TÁMOGATÓ TÁRSADALMI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA




EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD PROGRAMJAI, AZ EMBERI EGÉSZSÉG RIZIKÓFAKTORAI-NAK CSÖKKENTÉSE



AZ ELKERÜLHETŐ HALÁLOZÁSOK, MEGBETEGEDÉSEK, FOGYATÉKOSSÁG MEGELŐZÉSE




AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN


DOHÁNYZÁS VISSZASZORÍTÁSA



Cél: cigarettafogyasztás évi 8%-al való csökkentése 2005-ig, illetve a rendszeres dohányosok prevalenciá-jának 6% ponttal (férfiaknál 35% körülire) való csökkentése 2010-ig





Helyzetismertetés







Az OLEF (Országos Lakossági Egészség Felmérés) 2000 kutatási jelentése szerint a 18 év feletti magyar férfiak 40,7%-a, a nők 26,3%-a dohányzik (rendszeresen vagy alkalomszerűen). Az egy lakosra eső cigarettafogyasztás éves szinten 1999-ben 2400 szál/fő volt, míg az Európai Unió országaiban átlagosan 1600 szál/fő. A Fact Intézet 1999-es felmérése szerint a magyar lakosság 65%-a ki van téve a passzív dohányzás ártalmainak, átlagosan napi 270 percet töltve olyan légtérben, ahol mások dohányfüstjét szívja.

A KSH 2002 elején közzétett adatai szerint Magyarországon ma évente 28 ezer ember halála írható egyedül a dohányzás rovására. Ez körülbelül kétszer több mint ahányan alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, baleset, erőszakos halál, öngyilkosság és AIDS miatt összesen meghalnak. A magyar férfiak tüdőrák-halandósága a világon a legmagasabb.

Az elmúlt másfél évtizedben a férfiak körében a dohányzás prevalenciája stagnált, viszont 1986 és 1999 között a női dohányzás előfordulása 30%-al nőtt, míg a gyerekek egyre fiatalabb korban szívják el első cigarettájukat, és átlagosan 17,9 éves korban válnak rendszeres dohányossá. A CDC 1999-es budapesti adatai szerint a középiskolát elhagyó diákok majdnem fele (46%) rendszeresen dohányzik, a lányoknál a rendszeres dohányzás prevalenciája kicsivel magasabb, mint a fiúknál.



Megvalósítás stratégiai irányai








FELADATOK SZÜKSÉGES AKCIÓK


Kommunikáció A kommunikációnak része kell legyen egy folyamatos lakossági kampány a média felhasználásával, amelyet plakát kampányok, szórólapok, honlap és zöldszám tehet a jövőben hatékonnyá. Szükség van a szakemberek közötti kommunikáció mélyítésére, képzésükre és továbbképzésükre. A kommunikációs stratégiai tervének ki kell terjedjen a döntéshozókra is, különös tekintettel a szociális és egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és mezőgazdasági bizottságokra.


Közösségi programok Helyi, közösségi (színtérorientált/korspecifikus) programok támogatása, különös figyelemmel a munkahelyi programokra/munkahelyi dohányzásellenes politikákra, beleértve a kórházi átfogó dohányzásellenes programok tesztelését és bevezetését (füstmentes kórház, munkatársak segítése a leszokásban, tanácsadás a dohányos betegeknek, sz.e. NRT kezelés elkezdése), iskolai dohányzásellenes politikák kidolgozására (tananyag alkalmazása, tanár-tréning, szülők bevonása, leszokás elősegítése) + programok, különös tekintettel a kortársoktatókat alkalmazó módszerekre, diákok által tervezett, kivitelezett, szülőket is bevonó programokra, a terhes nők és kismamák dohányzásának csökkentését célzó intézkedésekre, roma és hátrányos helyzetű fiatalokat megcélzó programokra, dohányzásról leszokásban segítséget nyújtó hálózat erősítésére (működésének áttekintése, reformja, marketingjének javítása).


Kutatás Részletes kutatási terv elkészítése szükséges, mely kiterjed többek között hazai és releváns más országokbeli kampányok elemzésére, prevalencia vizsgálatokra, a területen dolgozó kulcsszereplők és dohányzásellenes tevékenységek elemzésére, dohányipari dokumentumok kutatására és azok hozzáférhetővé tételére a nagyközönség számára, a közpénzből finanszírozott közösségi programok nyomon követésére, értékelésére és eredményeik közzétételére, a dohányzással kapcsolatos törvények és egyéb szabályok betartásának nyomon követésére, a dohányzásról leszokást segítő módszerek hozzáférhetőbbé tételének kutatására, a dohányzás témakörének a tananyagokban való jelenlétére és fejlesztésére, illetve irányelvek kidolgozására az állami intézmények dohányiparral való együttműködésének szabályozására.



Várható eredmények







Jól alátámasztott nemzetközi kutatási eredmények alapján bizonyosnak vélhető, hogy a dohányzás visszaszorítása alprogram nem fogja segíteni a népegészségügyi program egyik fő céljának, a születéskor várható élettartam növelését 10 éves időintervallumban, hiszen egy jól szervezett dohányzás ellenes kampány csak 20-30 év múlva fejti ki pozitív hatását a halálozás csökkentésére. A fenti kutatási eredmények nem mentesítenek a jól szervezett kampány indítása alól, hiszen 10 év alatt is jelentős eredmények érhetők el a dohányipari termékek forgalmának-, a dohányzó emberek számának-, a passzív dohányázásnak kitett lakosság számának csökkenése terén.



2003-2004-ben megvalósítandó akciók







  1. Dohányzásellenes koordinációs iroda felállítása

  2. A hazai és releváns más országokbeli kampányok elemzése, javaslattétel a készülő Országos Dohányzásellenes Kampány tartalmára, üzenetére, média-mixére, költségvetésére, menedzselésére, nyomon követésére és ellenőrzésére

  3. Országos Dohányzásellenes Kampány indítása

  4. Telefonos zöld szám és internetes leszokást elősegítő program indítása

  5. Dohányzás ellenes oldalak kifejlesztése a népegészségügyi portálon

  6. Leszokást elősegítő kittek összeállítása

  7. Forródrót a dohányzással kapcsolatos szabályok, törvények megsértésének bejelentésére

  8. Szakemberek közötti kommunikáció elősegítése a honlapon keresztül

  9. Országos Dohányzásellenes Fórum újraindítása és működtetése

  10. Füstszűrő újraindítása és működtetése

  11. Magyar dohányipari tevékenység monitorozásának elindítása és az eredmények kommunikációja

  12. Rendszeres sajtótájékoztatók szervezése a témában

  13. A területen dolgozó kulcsszereplők és dohányzásellenes tevékenységek elemzése


AZ ALKOHOL ÉS DROGPREVENCIÓ




Cél: Az alkohol- és drogfogyasztás és az általuk okozott egészségi és szociális károk visszaszorítása és megelőzése





Helyzetismertetés







A fejenkénti alkoholfogyasztás mennyisége jelenleg tartósan magas, mértéke növekvő tendenciát mutat.


Magas az alkohol okozta ill. alkohollal kapcsolatos halandóság és a megbetegedések aránya (különösen: májbetegségek).


Az alkohollal kapcsolatos rejtett problémák (tiltott termelés, egészségre káros, rossz minőségű termékek, csempészet, stb.) valószínűsíthetően gyakoriak.


Magas az alkohollal összefüggő balesetek aránya.


Nagy az alkohol szerepe a kriminológiai jelenségekben.


Gyakoriak az alkohol okozta súlyos ártalmak a családban (gyermekre irányuló károsítások, válás, családi dezorganizáció, stb.).


Az alkoholnak központi szerepe van a hajléktalanná válásban, ill. a hajléktalanok egészségi ártalmaiban.


Magas az alkoholfogyasztás életprevalenciája a fiatalok között, továbbá jellemző az alkoholkipróbálás korai megjelenése.


A drogfüggők – különösen az opiátoktól függők – száma és halálozása növekvő tendenciát mutat.


Az amfetamin készítmények fogyasztása és az ezzel kapcsolatos szövődmények jelentkezése növekszik.


Növekszik az életprevalencia az ifjúsági droghasználatban, jellemző a kipróbálás korai megjelenése.


Gyakori a politoxikománia.


Jellemző a kezelésbevétel és a rehabilitáció infrastrukturális fejletlensége, csekély hatékonysága.


Fejletlen és alacsony hatékonyságú az ártalomcsökkentés.

Viszonylagos fejletlen és csekély hatásfokú a kínálatcsökkentés.



Megvalósítás stratégiai irányai








IRÁNYOK FELADATOK


Prevenció fejlesztése Gyermekkori ill. iskolai (elsődleges és másodlagos) prevenció fejlesztése.

Minimal intervention programok működtetése az alapellátásban.

Alkoholisták gyermekeinek preventív védelmére irányuló programok működtetése.

Figyelmet fordítani a szektákra, az antiszociális értékeket képviselő, radikális referenciacsoportokra és mozgalmakra, különös tekintettel a fiatalkori csoportok (pl. sporteseményeken diszruptív viselkedést mutató csoportok) tevékenységére, számolva ezek alkohol- és drogérintettségével is.

A Nemzeti Drogstratégia erősítése, különös tekintettel a KEF-ek fejlesztésére, az iskolai drogkoordinátor hálózatra.

Orvosok és egészségügyi dolgozók ill. társadalmi aktivisták képzése (különös tekintettel a felismerés, a motiválás és a hatékony segítő ill. terápiás viselkedésbefolyásolás technikáit illetően).

Klinikai pszichológusok (egészségpszichológusok) bevonása a prevencióba és az ellátásba, speciális továbbképzése.


Kezelőhelyek fejlesztése A kezelés és a rehabilitáció korszerű intézményeinek kialakítása, hatékony működtetése, javuló elérhetősége és növekvő igénybevétele (különösen a kora kezelésbevétel elveinek megfelelően).

Munkahelyi bázisú korai kezelésbe vétel.

A pszichiátriai együttes előfordulásának korai kiszűrése és hatékony kezelésbevétele, különös tekintettel a fiatal problematikus ivókra.

A kezelésbevétel (detoxikációs, gyógyszeres, pszicho- és szocioterápiás) módszereinek széles kínálata, hatékonysági minőségbiztosítása, infrastrukturális és finanszírozási optimalizációja, különös tekintettel az ambuláns lehetőségekre.

A Nemzeti Drogstratégia erősítése, különös tekintettel a droggal kapcsolatos tanácsadás és terápia alacsonyküszöbű szolgáltatásainak hálózatára, a drogproblémák egészségügyi ellátásának hatékonysági ill. minőségi fejlesztésére.

Civilszerveztek és önsegítő struktúrák fokozott – szervezett és módszeres – együttműködése a kezelés és a rehabilitáció intézményeivel és szervezeteivel.

Társadalom érzékenyítése Civil szervezetek és önsegítés fejlesztése, diverzifikációja.

Ifjúsági megelőző és ártalomcsökkentő programok fejlesztése (egyház, szabadidőprogramok, életszínterek – pl. plazák, munkahelyek, stb.).

Médiamunka – médiastratégia a társadalmi szemléletformálás érdekében.

Az alkohol- és drogvisszaszorítást segítő kulturális és társadalmi mozgások, mozgalmak, folyamatok támogatása (pl. közösségi józanság), fejlesztő lélektani – különösen csoportos, közösségi – módszerek kultuszai, egészséges identitásfejlesztés (pozitív értéktartalmú hagyományok, közösségi felelősség, stb.) és a médián át bevonása a társadalmi alkohol- és drog vitákba.



Monitorozás fejlesztése Statisztikai adatszolgáltatás és tudományos kutatás korszerű intézményes feltételeinek megteremtése, epidemiológiai felmérések rendszeres, évenkénti végzése.

Epidemiológiai és társadalomtudományi kutatások (pl. a droggal, az alkohollal kapcsolatos kutatóműhelyek ill. vállalkozó társadalomtudományi intézetek segítségével).


Várható eredmények







A program nyomán az alkohol és a drog okozta károk mérséklődnek, mert:


A mértéktelenül, problematikus módon ill. egészségkárosítóan ivók száma 2008-ig 15 % -kal, 2012-ig 30 %-kal csökken.


Az alkohol okozta megbetegedések prevalenciája 2008-ig 10 %-kal, incidenciája 15 %-kal csökken, 2012-re a csökkenés 20 % ill. 25 %.


Az alkohollal összefüggő halandóság 2008-ig 10 %-kal, 2012-ig 25 %-kal csökken.


A tiltott drogok kínálata a 2002-es szintet nem lépi túl, esetleg csökken.


A drogfüggők száma 2008-ban nem lépi túl a 2002-es szintet, esetleg csökken.



2003-2004-ben megvalósítandó akciók







  1. Alkohológiai ill. addiktológiai oktatástámogatás (kezdeményezően) orvosegyetemeken, pszichológusok, szociális munkások, pedagógusok képzőhelyein, ill. ezeknek az ismerteknek megjelenítése a postgraduális szakemberképzésben.

  2. Alkohol minimal intervention programok az alapellátásban ill. a szomatikus szakellátás egyes ambuláns ill. intézményes szinterein, modell- ill. demonstrációs programok, képzések, ellátásszervezés.

  3. Munkahelyi bázisú korai kezelésbevétel demonstrációs programjai (alkohol (szervezeten belüli akciós rendszer, ellátásszervezés, monitorizálás, eredményességi vizsgálatok).

  4. Alkoholfogyasztásra vonatkozó epidemiológiai adatok gyűjtése, csatlakozás felmérésekhez, országos reprezentatív mintán történő felmérés (rendszeresen ismétlődő felmérések bázisaként ill. előtanulmányként.

  5. Alkoholisták illetve drogbetegek családjaiban nevelkedő gyerekek prevenciós, korrekciós programjai (civilszervezetek és egyházi szervezetek segítségével), modellprogramok

  6. Alacsonyküszöbű tanácsadó ill. egészségpszichológiai beavatkozási technikákat alkalmazó terápiás járó-betegek és outreach szolgálatok (TÁMASZ gondozókban és egyházi ellátóhelyek, szolgáltató központok keretében).

  7. Gyógyult alkoholbetegek civilszervezeteinek és az alkohol- és drogterületeken működő önsegítő csoportoknak segítése, fejlesztése.

  8. Innovatív kezelési technikák drog- és alkoholbetegek korai ambuláns és intézményes kezelésében (családterápia, hipnózis, kognitív-, behaviorális technikák, NLP, stb.).

  9. Intenzív (fekvőbeteg- ill. járó betegellátási keretben ill. nappali szanatórium formájában alkalmazott) ellátási modellek változásra erősen motivált alkohol- és drogbetegek kezelésére.

  10. Újságírók képzése, speciális műsorok támogatása, kommunikációs hallgatók aktiválása, az egyes akciós programelvek médiamarketingje networking a médiaszakemberekkel.

  11. Szakanyagok, szakkönyvek kiadása, támogatása, részben az egyes program elemekhez kapcsolódó módon.










EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ELTERJESZTÉSE



Cél: „A táplálkozással össze-függő betegségek gyakoriságá-nak csökkentése és a lakosság egészségi állapotának javítása egészséges táplálkozással”




Helyzetismertetés







A világ számos országában, így Magyarországon is a táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségeknek jelentős szerepe van a lakosság egészségi állapotának, valamint az ebből következő halálozásnak az alakulásában. Magyarországon az összes halálozás fele keringési, negyede daganatos betegségekből származik. A magyar férfilakosság kétharmada, a nők fele túlsúlyos, illetve elhízott, ehhez a táplálkozással összefüggő betegséghez két-háromszor gyakrabban társul a hipertónia, a 2. típusú cukorbetegség, a zsíranyagcsere zavara.


A táplálkozással összefüggő betegségek jelentős része megelőzhető egészséges táplálkozással. Egy Európa Bizottság számára készült jelentés szerint Európában a 65 évesnél fiatalabbak szív-érrendszeri halálozásának több mint harmada a táplálkozással van összefüggésben (Health and Nutrition: Elements for European Action, 2000, Brussels), feltehetően az egészséges táplálkozás ugyanilyen arányban csökkentené a keringési betegségek kockázatát. Európában a daganatos betegségek 30-40 %-a lenne megelőzhető egészséges táplálkozással (The First Action Plan for Food and Nutrition Policy, 2000-2005, WHO Euro, Copenhagen). Az egészséges táplálkozással megelőzhető betegségek közé tartozik a csontritkulás, a fogszuvasodás, a fogágy-betegségek is.


Az egészséges táplálkozással megnövelhető a betegségmentesen töltött évek száma, megelőzhető a már említett betegségek egy része, és a belőlük származó, az egyénre és a társadalomra nehezedő teher jelentősen csökkenthető. Alátámasztja mindezt, hogy az egészséges táplálkozással jellemezhető mediterrán országokban a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségekből származó halálozás fele-harmada a többi európai országban tapasztalható mortalitásnak (L. Serra-Majem et al, NutrRev, 1997, 55, S42-S57). Ugyancsak az egészséges táplálkozás fontosságát mutatja, hogy a kockázati tényezők fokozatos elhagyásával járó egészséges táplálkozás Finnországban 30 év alatt a 35-64 éves férfiak szív-érrendszeri halálozásának 65 %-os csökkenéséhez vezetett (P. Puska: ActaCardiol, 2000, 55(4), 213-220). Ezek a példák azt igazolják, hogy valóban minden országban ki kell dolgozni és be kell vezetni az élelmezés- és táplálkozáspolitikát, amint azt a WHO Euro szorgalmazza (ennek a dokumentumnak az aláírása megtörtént az európai országok egészségügyi miniszterei által néhány évvel ezelőtt). Az élelmezés- és táplálkozáspolitika elemeiből épül fel az egészséges táplálkozás alprogram.


Ismert az említett betegségek, kóros állapotok kockázati tényezőinek jelenléte a magyar lakosság táplálkozásában – túlzott energia-, zsír-, állati zsír-, koleszterin- és só-, valamint elégtelen élelmi rostbevitel, elégtelen zöldség-főzelék- és gyümölcs-, továbbá teljes őrlésű gabonafogyasztás és ismertek a megelőző, egészséges táplálkozás elvei és gyakorlata. A következő feladat: az ismeretek elterjesztése és megvalósítása az élelmezésben, csoportos étkeztetésben.



Megvalósítás stratégiai irányai








IRÁNYOK FELADATOK


Oktatás fejlesztés „Az egészséges táplálkozás a családban kezdődik” – védőnők és anyák oktatása a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás szükségességéről és a megfelelő elválasztásról. Az egészséges táplálkozás alapjainak oktatása az általános iskolás kortól a felsőfokú képzés végéig. Lakossági folyamatos egészséges táplálkozásra nevelés – kis közösségek révén: falvakban, községekben, városi kerületekben az egészségügyi dolgozók, elsősorban a védőnők, egyházak, civil szervezetek, önkormányzatok aktivistái, szociális munkások közreműködé-sével, kiadványok, média támogatással, ÁNTSZ irányítással.


Közétkeztetés fejlesztése Az egészséges táplálkozás alapelveinek bevezetése az étlaptervezésbe (kevesebb zsír-, állati zsír-, koleszterin-, sótartalom; bőséges zöldség-főzelék-felhasználás). Minden csoportos étkeztetésben legyen minden nap un. „zöld” választék (az előbbiek szellemében).


Nemzeti Táplálkozás Poli- A megváltozó feltételrendszer figyelembe vételével (EU csatla-

Politika kozás) a nemzeti prioritások megjelölése és a táplálkozás politika eszköztárának tudatos felhasználása a nemzeti célok elérése érdekében interszektoriális együttműködés keretei között.


Élelmiszerek fejlesztése/ Az egészséges táplálkozást megkönnyítő, kedvezőbb összeté-

címkézés telű (kisebb zsír-, állati zsír-, koleszterin-, só-, cukor-, nagyobb élelmi rosttartalmú) élelmiszerek fokozott választéka, kutatás- és termékfejlesztés az FM-mal együttműködésben. Az egészséges táplálkozáshoz szükséges információkat tartalmazó címkézés bevezetésese. A választást megkönnyítő logo bevezetése, ezen élelmiszerek reklámozásának támogatása.


Monitorozás fejlesztése Rendszeres, évenkénti elemzés (eredmények, kudarcok, tennivaló). Élelmiszervásárlási (makro- és mikro-) statisztikákban nyomon követhető legyen az egészséges táplálkozásban fontos változatok iránti kereslet (teljes őrlésű gabonafélék, kisebb zsír-tartalmú tej és tejtermékek stb.). Elengedhetetlen a lakosság reprezentatív mintájának táplálkozási, tápláltsági vizsgálata. Ebből a vizsgálatból származó adatok szolgálnak összehasonlítási alapul az 5-10 év alatt elért eredmények értékeléséhez, legkésőbb 2003-ban el kell végezni a táplálkozási vizsgálatot. Emellett kiemelten fontos a fokozottan veszélyeztetettek vizsgálata, például a cigány lakosság táplálkozásáról még soha nem készült Magyarországon reprezentatív felmérés. Ugyanígy elkerülhetetlen az egyedül élők, az idősek, gyermekek táplálkozási vizsgálata.



Várható eredmények






  1. Az alprogram siekres végrehajtása kapcsán a alábbi eredmények várhatóak:



2003-2004-ben megvalósítandó akciók







  1. Táplálkozási és tápláltsági állapot vizsgálata reprezentatív lakossági mintán együttműködve az FVM

  2. Élelmezés- és táplálkozáspolitika véglegesítése, elfogadása, bevezetése a WHO Euro irányelveivel harmonizálva együttműködve az FVM, OM, MEH-hel

  3. Táplálkozási Ajánlások új kiadásának megjelentetése nagy példányszámban

  4. Ötödik osztályos tanulók táplálkozási oktatásának folytatása

  5. „Zöldség- főzelék- és gyümölcsfogyasztás háromszor naponta” országos akció bevezetése az FVM-mel és OM-mel együttműködve

  6. Zöld piramis akció indítása

  7. Élelmezésvezetők továbbképzése (egészséges táplálkozás, élelmiszer biztonság)

  8. Táplálkozási tanácsadás bevezetése a családtervezési egészségnevelésbe

  9. Szakmai konzultáció az élelmiszeripar szakértőivel a kedvezőbb struktúrájú élelmiszerek kifejlesztés, gyártás érdekében FVM, GKM közreműködésével

  10. Kis közösségi egészséges táplálkozásra nevelés akció elindítása

  11. Együttműködés kialakítása a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégiummal a 6 hónapig kizárólagos szoptatás és a megfelelő elválasztás alapelveinek elterjesztése érdekében

  12. Együttműködés kialakítása a Fővárosi Gyermekfogászati Prevenciós szolgálattal a fogbetegségek megelőzése érdekében

  13. Közétkeztetés étrendjeinek vizsgálata és szükség esetén új étrend bevezetése




AKTÍV TESTMOZGÁS ELTERJESZTÉSE




Cél: A lakosság mind szélesebb körében kialakuljon a mozgásgazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen.





Helyzetismertetés







Az egészségi állapotot meghatározó főbb életvezetési stratégiák központi elemei: az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a káros szenvedélyektől való mentesség, a kellő és megfelelő minőségű pihenés. A rendszeres testmozgás, testedzés, sportolás élettani és pszichológiai fontosságát mindenki ismeri és elismeri. A mozgásszegény életmód egészségi kárát nemcsak tudja, hanem előbb-utóbb majdnem minden ember érzi is. Mégis a népesség szabadidős fizikai aktivitása átlagosan alig haladja meg a napi tíz percet. A felnőttek nem egészen ötödrésze sportol kisebb-nagyobb rendszerességgel. Természetesen, aki rendszeresen edz, mozog az a fizikai és szellemi teljesítmény növekedésével egyformán ismerkedik.


A TÁRKI – Empirikus felmérés (1998.) szerint: „A tudatos testmozgás még nem terjedt el a lakosság körében. A legkevesebben az aktív keresők közül mozognak. Tíz felnőtt dolgozó ember közül hat sem hétköznap, sem hétvégén nem mozog – nem sétál, kirándul vagy sportol. Egyértelmű lineáris összefüggés van az iskolai végzettség és a tudatosan végzett sportolás között. Az adatok szerint a kisvállalkozók és mezőgazdasági munkások zsákmányolják ki a szervezetüket az átlagosnál nagyobb mértékben, s ebből a szempontból még nagyobb a veszélyeztetettségük a férfiaknak.”


Az aktív testmozgásban gazdag életmód még a védelmi szféra gyakorlatában sem tölti be fontos és szükséges szerepét, amit mi sem bizonyít jobban, mint a honvéd egészségügyi statisztikákban megjelenő szív és keringésrendszeri, valamint mozgás és támasztó szervrendszeri (gerinc) megbetegedések civil szféránál magasabb száma.


Ahhoz, hogy az egyén az egészségesebbet válassza – ha akarja – a legtöbbet tehetnek a WHO szakembereinek felmérése szerint a politikai döntéshozók, a média szakemberei, az oktatók és nevelők, valamint az egészségügy képviselői.


Ahhoz, hogy az idő előtti halálozás kisebb számban forduljon elő, döntően az egyén egészségtelen életmódját lenne jó megváltoztatni. A WHO becslések szerint az idő előtti halálozás kb. 40 %-ban az önpusztító, helytelen életmód, kb. 25-25 %-ban a genetikai adottságok, illetve a környezeti ártalmak következménye, s az egészségügyi ellátás tökéletesítésével a maradék kb. 10 % is elkerülhető lenne.


A passzív életmód kialakulásában az életszínvonallal összefüggő szabadidőhiány játssza az egyik főszerepet. Nem elhanyagolható azonban, hogy nem megfelelő a testmozgásra való szocializáció rendszere. Elégtelenek az iskolán kívüli diáksport lehetőségek. Sportág és teljesítmény központú az iskolai testnevelés oktatás. A sportpolitika – tettekben – még ma is élsport orientált. A szabadidősport kínálatban szélesedett, de „pénzelése” a korábbiakhoz képest is visszaesett. Nem kielégítő az egészségügy és a sport állami szervezetei közötti együttműködés. Nem megfelelő a testnevelőtanár képzés, az „egész életes” egészséges életmódvitel támogatásának oktatására és nevelésére. A testedzésben gazdagabb életmód, a szabadidősport, az egészségsport bemutatása majdnem hiánycikk a magyar médiában.



Megvalósítás stratégiai irányai







FELADATOK SZÜKSÉGES AKCIÓK


Együttműködés Az interszektorális – kormányzati, nonprofit és az üzleti szféra -fejlesztés rendszeres és megfelelő együttműködésének kialakítása és fej-

lesztése a lakossági testedzés, sportolás színterein. Ezen belül

elhanyagolhatatlan a kormányzat tárcaközi – egészségügy, ok-

tatás, ifjúság és sport, környezetvédelem, honvédelem, terület-

és településfejlesztés, média, mezőgazdaság, családügy stb. –

közös és összhangban végzett munkatevékenysége.


Oktatás, képzés A 12 évfolyamon kötelező mindennapi egészségfejlesztő test-

bővítése mozgás és sportolás feltételeinek megteremtése: több szak-

ember, több sportlétesítmény. Mindkettő elsődlegesen több

pénzt igényel, valamint szemlélet változtatást. A többségében

teljesítménycentrikus testnevelés oktatás és többnyire az

olimpiai élsport utánpótlását képző sportegyesületek tevékeny-

ségének változtatásához a testnevelő, a sportági edző és a

sportoktató képzés újragondolása szükséges. Többek között a szakember képzésnek legyen kellő arányban és megfelelő minőségben része az életmódsportágak, valamint a gerinc egészségéhez szükséges tartásjavító torna ismerete és alkalmazni tudása. A testnevelés órában a rendszeres egészségsport „vitelét” örömmel, kis sikerekkel, növekvő önbizalommal gazdagon végeztessék a pedagógusok a sportági szakértelmük mellett. A bármely szintű pedagógus képzés elhagyhatatlan része kell legyen az egészség és a rendszeres testedzés. A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás megvalósítására a 2002/2003-as tanévben újabb pályázat az ESZCSM, GyISM, OM, valamint a KOMA részvételével, az eddigi tapasztalatok alapján a legjobb módszerek felkínálásával. Majd a 2004. évi költségvetésben a rendszerszerű finanszírozás megkezdése, 2012-ig fokozatosan kiterjesztve minden iskolára. Ezzel a folyamattal párhuzamosan a hiányzó szakmai és tárgyi feltételek fokozatos megteremtése az OM és a GyISM együttműködésében.


Egészségügy szak- Az egészségügy – különösen az alapellátás - szakembereinek

embereinek képzése képzése ás továbbképzése a szinte kizárólagos gyógyítástól,

és továbbképzése jobbik esetben a megelőzéstől az egészségfejlesztésig és ennek elhagyhatatlan alkotórészéig a rendszeres testedzés, sportolás alapismeretéig. Az egészségügy szakembereinek tudatosítása

tevékenységük fontosságáról a döntéshozók befolyásolásában,

illetve a média folyamatos „eladható” szakmai tájékoztatásában.


Médiával, azaz az írott A társadalom értékrendjében a testkultúra megfelelő helyre-

és elektronikus sajtóval tevése a média segítségével. Természetesen a politikai döntés-

szoros együttműködés hozók után a média a következő véleményformáló egy ország

lakosságának az egészségesebb választásakor. Az országos, de

különösen a helyi média támogatása szakszerűbben és folyama-

tosan szakanyagokkal, hírekkel, a „lakos” számára is érthető

szakemberek üzeneteivel. Sokkal, de sokkal gyakrabban szük-

séges szabadidősport példák és minták bemutatása, ismertetése.



Sportlétesítmények A sportlétesítmények fejlesztése elsősorban pénzigényes. Általá-

minőségi és mennyiségi ban lehet helyi pénzforrást szerezni szinte minden lakóhely-

fejlesztése színen. A nagyobb anyagi forrásigényű kerékpárúttól, tan-

uszodától, a „csak vizesblokk – öltöző, zuhanyozó – felújítás-

tól” kezdve az egyszerű tornaszobáig vagy a „természet a sport-

létesítmény”-ig indítható a bővítés. Fontos a különböző pályáza-

tok figyelése és igénybevétele.


Fogyatékosok támogatása Növelni kell azon fogyatékos polgárok számát, akik rendszere-

sen végeznek testedzést. Ezért minden testnevelő ismerje a

fogyatékosok sportmozgásainak speciális ismérveit, legyen

képes szakszerűen foglalkozni az integráltan tanuló fogyatékos

diákokkal. A sportági szakedzők tanulmányaik során sajátítsák

el a speciális és adaptált sportágakkal kapcsolatos szakismere-

teket.



A Nemzeti Program A lakosság egészségi állapotának fontosabb jellemzőiben - az

alprogramjaival közös edzettségi állapotában és fizikai teljesítőképességében – bekö-

monitorozás vetkezett változásokat mérő indikátorrendszer működtetésével

történő monitorozás elhagyhatatlan. Már ismert és az EU felé

haladva nemzetközileg is elfogadott – valamint a teljes korú

lakosság számára kidolgozott – indikátorrendszerrel történő

mérés és összehasonlítás szükséges a cél megvalósítása érdeké-

ben.




Várható eredmények







A mindennapi testedzés a haderő reform befejezésére általánossá és hatékonyabbá válik a honvédelmi szféra gyakorlatában.



2003-2004-ben megvalósítandó akciók







  1. Testedzésben gazdagabb világnapok (Egészségügy szereplői, ÁNTSz, helyi döntéshozók, helyi média és a lakosság a helyi szakemberek mellett)

  2. A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás legjobban bevált módszereinek további támogatása többtárcás pályázat útján a 2003/2004-es tanévben; az egészségfejlesztő hatékonyság kritériumainak kidolgozása széleskörű együttműködésben; valamint a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás finanszírozásának beépítése a 2004. évi költségvetésbe.

  3. Adj Magadra! A családi egészséges életmód karmesterek, a NŐK számára sportklubok alakítása a már meglévő, országosan szétszórt 20 Gyalogló- és Futóklub mintájára.

  4. Munkahelyeken választható akciók: „Menjünk lépcsőn lift helyett!” - „Mozogj egér nélkül is!” - „Munkahelyi sportpéntek” – „Öltönyös és kosztümös Torna” – „Mozgó percek és mozgó testek”.

  5. „Egészség a legerősebb fegyver” HM projekt.

  6. Országos gyalogló 40 percek meghatározott napokon, elsősorban az idősödő lakosság számára.

  7. Média stratégia együttesen az Egészség Évtizede népegészségügyi program alprogramjaival.

  8. Képzés, továbbképzés az egészségfejlesztésről, de különösen a rendszeres testedzés alapismereteiről, fontosságáról pedagógusoknak, az egészségügy egészségfejlesztőinek



GYORS REAGÁLÁS, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI BIZTONSÁG


Cél: Az emberi egészséget szolgáló (elsősorban) primer prevenciós program az ember egészségét fenyegető kóroki (fizikai, kémiai, mikrobiológiai, baleseti) tényezők emberi szervezettel való „kontaktusát” – és ezáltal megbetegedést, sérülést okozó hatásait – kívánja megakadályozni, csökkenteni.



Helyzetismertetés







Akut hatások, rendkívüli események – gyors reagálás

Az emberi egészséget súlyosan károsító váratlan események száma világszerte aggasztóan emelkedik.

Az elmúlt 20 évben a természeti katasztrófák miatt csaknem hárommillió ember halt meg. 1990 óta hatmillió ember hunyt el fegyveres konfliktusokban és az ezekhez kötött betegségek globális mérete szembetűnően növekszik. Minden egyes évben, az ENSZ öt tagállama közül egy nagyméretű krízissel néz szembe (WHO/EURO, 2002). A munka világában a balesetek száma évente ~120 millió, közülük ~200.000 halálos kimenetelű (mintha naponta 2-3 óriás utasszállító repülőgép zuhanna le). Mindezekhez – újabban – világszerte csatlakoznak az éhínség, a több 10 millió ember megbetegedését, a közel 2 millió gyermek halálát okozó szennyezett élelmiszer fogyasztás, a pusztító fertőző megbetegedések (HIV/AIDS, tuberculosis, malária), a tömeges csecsemő és anyai mortalitás mellett a legkülönbözőbb kóroki tényezőt alkalmazó terrorista cselekmények.

Magyarországon ezidáig elsősorban természeti csapásokkal (árvíz, földrengés) lehetett számolni, de mindinkább szembe kell néznünk a tömeges vagy nagyszámú egyedi munka­baleset, pusztító erejű fertőző betegségek (pl. HIV/AIDS, tuberculosis vagy más 3., 4. kategóriás kóroki tényezők okozta megbetegedések) előfordulásával, a terror- vagy terror-gyanús cselekményekkel, vagy az illegális kereskedelem révén az országba jutó különlegesen veszélyes tényezők (betiltott anyagok, sugárforrások) okozta egészségkárosító hatásokkal, továbbá a nagy fogyasztói létszámot egyidejűleg érintő élelmiszerfertőzéssel, élelmiszermérgezéssel.

E tényezők jelentőségét támasztják alá a:

? Környező országok egy részének kedvezőtlen járványügyi helyzete ® fertőző betegségek behurcolása a globális légi közlekedés elterjedése – turizmus ® járványok „exportja”, ritka, vagy kevéssé ismert, vagy új kórokozók megjelenésével „emerging infections” (új típusú fertőzések) jelenség fellépése.

? Határok megszűnése, áruk szabad áramlása, szabad kereskedelem ® közegészségügyi kontrollon „átcsúszó” veszélyes anyag, sugárzó anyag termék „piacon” megjelenése.

? Globalizáció – nemzetközi élelmiszerellátó hálózatok megerősödése „harmadik” országból származó anyagok, termékek stb. „piacon” megjelenése, a lakosság, fogyasztók előbbiekben említett kontrollálatlan veszélyeztetése.

? Kemizáció térhódítása, a környezetszennyezés (ún. „hidden” (észrevétlen) szennyezésekkel összefüggő, ok-okozati összefüggésében nem bizonyított megbetegedések jelentkezése, és az ezekkel kapcsolatos orvoshoz fordulás az egészségügyi ellátórendszer terheinek következményes növelése).

? Civilizációs, technológiai okokra visszavezethető új, kevéssé ismert kockázati tényezők (pl. génmanipulációs eljárások, biológiai növényvédelem, clonosás) megjelenése.

? Rezisztens baktérium törzsek elterjedése a helytelen antibiotikum használat miatt.

A váratlan események jelentősége, hogy következményeik összetettek, másrészt esetenként (pl. terror esetében) ezek okai azonnal nem ismerhetők fel, harmadrészt, hogy az események következményei (de okainak felderítése is) az egészség­ügytől azonnali reagálást követelnek; ennek késedelme, vagy szakszerűtlensége tömegesen vezet elkerülhető halálokhoz, súlyos, maradandó egészség­károsodáshoz. A mono- vagy multikauzális eseményekre való gyors reagálás és az erre való – intézményes, műszeres, humán-erőforrás ellátás – felkészülés közegészségügyi biztonságunk szempontjából kiemelt jelentőségű. Az érintett kompetens egészségügyi hatóságok gyors reagáló képességének megteremtését az EU elvárja, és a WHO – továbbá más ENSZ szervezetek – kiemelten ajánlják.

              1. Ismételt, krónikus, késői hatások – primer prevenció

Jóllehet a környezetünkből ismételten vagy rendszeresen ható fizikai, kémiai, biológiai, stb. kóroki tényezők, vagy a fokozott megterhelés, illetőleg igénybevétel következményei nem olyan látványosan hatnak, mint a gyors reagálást igénylő rendkívüli események, népegészségügyi jelentőségük az előzőekét sokszorosan felülmúlja.

A munka világának évenként 58-150 millió résztvevője szenved el foglalkozási megbetegedést; az egyéb (a munka világán kívüli) az elfogadhatatlan higiénés körülmények miatt manifesztálódó megbetegedésekről nincs kielégítő pontosságú statisztika. Magyarországon a bejelentett foglalkozási eredetű megbetegedések száma nem éri el az 1.000 főt sem, de tudjuk, hogy ezek valós száma évente 7.000-10.000 lehet. Doll és Peto adataival számolva a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések száma Magyarországon 1.200-1.400/év, és ismeretes az is, hogy a rosszindulatú elfajulások 75-85%-a környezeti kóroki tényező hatására alakul ki (ez a 33.000 eset magyarországi rosszindulatú betegség okozta halálok közül 25.000-28.000-ért felelős). E helyütt csak utalunk a szegénység betegségeire, a környezeti allergének, a rossz minőségű ivóvíz, a nem biztonságos élelmiszerek, a nem elfogadható sugár­szennyezettség, a nem kielégítő kémiai biztonság, a szennyezett levegő, a nem megfelelően kezelt hulladékkal szennyezett talaj stb. okozta betegségek tömegére. Megjegyzendő, hogy (1) ma mintegy 15 millió vegyi anyagot regisztrálnak a világon, közülük mintegy 110.000 kereskedelmi forgalomban van; (2) minden egyes (veszélyes) vegyi anyag legalább egy megbetegedés kóroki tényezője; vagyis ma a vegyi anyagok potenciálisan több megbetegedés-féleséget idézhetnek elő, mint az eddig ismeretes kóroki tényezők összesen; (3) keveset tudunk a ma elfogadott határértékek alatt alkalmazott vegyi anyagok biológiai és patológiai folyamatokat módosító hatásairól, a kis dózisban szervezetbe jutó vegyi anyagoknak a nem fertőző betegségek gyakoriság növelő hatásáról. Tudjuk azonban, hogy újabban számolnunk kell ezek immuntoxikus, IQ-ra kifejtett, endokrin diszrupciót, stb. okozó hatásaival.


ÁNTSz szerepe a közegészségügyi biztonság fenntartásában

Mindezek megelőzésével kapcsolatos közegészségügyi tevékenységeket állami feladatként az 1991. évi XI. tv. értelmében az ÁNTSz végzi.

A közegészségügyi biztonság megvalósításának a népegészségügyi program keretében való szerepeltetését indokolják: i) az EU jogharmonizáció eredményeként olyan új jogtárgyakat vezettünk be a magyar jogrendszerbe, amelyek hatékony megvalósítása (jogalkalmazás és jogérvényesítés) önmagában felér egy primer prevenciós program sikeres végrehajtásával;
ii) noha az ÁNTSz munkatársainak kötelessége ezen jogtárgyak megvalósulásának ellenőrzése, az ellenőrzés csak megfelelő infrastruktúra és kellő ismeretek birtokában lehet hatékony.

Ennél fogva tehát meghatározó jelentőségű népegészségügyi érdek, hogy az ÁNTSz kapja meg azt az ezideig figyelmen kívül hagyott, elsősorban képzést igénylő támogatást, amely ahhoz szükséges, hogy egy valóban primer prevenciós program révén nemcsak a születéskor várható életévek, hanem a születéskor várható egészséges életévek ma példátlanul alacsony értéke (<60 év – WHO/Euro, 2002) végre jelentősen növekedni kezdjen.



Megvalósítás stratégiai irányai








IRÁNYOK FELADATOK


Intézményfejlesztés A kémiai, biológiai vagy fizikai (radiológiai) veszélyeztető tényezők időbeni észlelésére és azonosítására, valamint a következményes esetek gyors és megbízható meghatározására és diagnosztizálására szolgáló kapacitások kialakítása, a már működő rendszerekre építve, a hosszú távú fenntarthatóság szem előtt tartásával.


A veszélyhelyzetek esetén i) az ÁNTSz-en kívül eső egészségügyi feladatok, pl. betegszállítás, elhelyezés (izolálás, karantén) elhunytakkal kapcsolatos feladatok ellátásának speciális feltételei, az egészségügyi szakszemélyzet, a gyógyszerek és a szükséges eszközök elérhetőségét biztosító egészségügyi szolgáltatók, gyógyszer- és eszközraktárak adatbázisának, ii) továbbá a mikrobiológiai veszélyhelyzet kezelésére multi­diszciplináris készenléti/operatív/szakértői egység létrehozása.


A gyors reagálás politikájának kötelezően megoldandó feladatainak jogszabályban való rögzítése.


Szakmai, módszertani fej- A gyors reagálás szakmai-módszertani megalapozása: a

lesztés, adatgyűjtés, moni- riasztási lánc, eljárásrendek megalkotása, a szakszerű

tor rendszerek mintavétel (ismeretlen minta, kémiai, biológiai vizsgálatok céljára szolgáló minták), szállítás (kémiai-, mikrobiológiai-, sugárszennyezett, vagy ismeretlen minták), feldolgozás, eredményközlés, intézkedés protokolljainak, módszertani anyagainak kidolgozása.


A veszélyhelyzetek (beleértve a terrorgyanús eseményeket is) kezelését és a veszélyhelyzetre adott válasz többi hatósággal, szolgáltatóval való koordinációját elősegítő, azt az egészség szempontjából vizsgáló irányelvek és szabályok meg­alkotása és terjesztése, az illegálisan az országba jutó veszélyes anyagok, sugárforrások elleni intézkedések jogszabályi előírásainak kidolgozása.


Átfogó élelmiszerbiztonsági program elkészítése (egészségügy koordinációjában).

Élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos adatgyűjtés és szolgáltatási rendszerek felülvizsgálata, egységesítése, korszerűsítése.

A kémiai biztonsági nemzeti profil korszerűsítése és a levonható következtetésekre alapozott nemzeti kémiai biztonsági akcióprogram kidolgozása.


Ipari létesítmények környezet-egészségügyi veszélyességének felméréséhez szükséges szakmai, módszertani felkészülés.


A munkaegészségügyi nemzeti (un. country – profil) kidolgozása az ILO – WHO – Euró útmutatása alapján.


Képzés, készségek Képzések, továbbképzések különös tekintettel a veszély­helyzetek­kel kapcsolatos ismeretek, működés, szakmai algoritmusok oktatására, megismertetésére i) az ÁNTSz érintett munka­társainak, ii) a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok szak­embereinek ii) valamint a sugárvédelmi társhatóságok érdekelt személyzetének.


A közegészségügyi biztonság fokozása végett mind az ÁNTSZ munkatársak, mind a társhatóságok munkatársai részére kidolgozandók és megvalósítandók a szakirányú szakképzés elvárásai, valamint az ismeretellenőrzéssel összekapcsolt folyamatos továbbképzés; ezt a munkát az ÁNTSZ irányítja.


Kommunikáció (szakmai Táplálkozási ajánlások nagy példányszámú terjesztése

lakossági, média) (élelmezés-egészségügyi, háztartásban alkalmazandó eljárások, tanácsok).


Élelmiszer-, kémiai biztonsági, sugáregészségügyi és járvány-ügyi ismeretek terjesztése kis közösségekben (civil szervezetek, falvak, városi kerületek), élelmiszer-, kémiai biztonsági, sugáre-gészségügyi és járványügyi alapelvek oktatásának kötelező be-vezetése az iskolákban (kötelező oktatás, illetőleg középiskolák) és a szakember-képzésben.


Lakossági felvilágosítás az ipari tevékenységből eredő környezeti és egészségi veszélyforrásokról, a lehetséges káros hatásokról, a megelőzésről.


Menedzsment, koordináció ÁNTSz szerkezetének korszerűsítése (OTH, városi intézetek megerősítése, a megyei intézetek és országos központok, regionális decentrumok racionális működtetése, átalakítása).

.

Egészségügyi ellátórendszer minőségi kontrolljának kialakítása, ennek jogszabályi rögzítése.




Várható eredmények









2003-2004-ben megvalósítandó akciók







Alcél 1.

1.1. Megszervezendő a sugárszennyezettség, kémiai szennyezettség, biológiai tényezőkkel történt kontamináció (fertőzés) mérésére, diagnosztizálására, veszély­azonosítására szolgáló laboratóriumi háttér. Ennek infrastrukturális része Phare támogatásból rendelkezésre áll, részben az OKK-ban és az OEK-ban, részben a regionális intézetekben;

1.2. Fel kell szerelni illetve ki kell alakítani egy mobil egységet (3 db speciálisan átalakított, illetve berendezett gépjármű);

        1. 1.3. A közegészségügyi biztonság megerősítésével kapcsolatos feladatok:

1.3.1. ügyeleti rendszer, riasztási lánc megszervezése, képzése;

1.3.2. ÁNTSz szerkezetének korszerűsítése (OTH, illetőleg városi intézetek meg­erősítése, megyei intézetek és országos központok racionális működtetése);

1.3.3. képzési követelmények megfogalmazása a kémiai biztonság, a munka­egészségügy, a környezetegészségügy, a sugáregészségügy, az élelmiszerbiztonság, járványügyi biztonság területén – szakképzés, továbbképzés, speciális képzések;

1.3.4. egészségügyi ellátási rendszer minőségi kontrolljának kialakítása;

1.3.5. hatékony hatósági ellenőrzés módszertanának kidolgozása (élelmiszerbiztonság, környezetegészségügy, sugáregészségügy, kémiai biztonság) – akciószerű, egyidejűleg az egész ország területén végrehajtott cél-felügyeleti tevékenység tematikájának kidolgozása.

1.4. Képzéssel kapcsolatos feladatok:

1.4.1. az iskolarendszerű munkahigiénés szakképzés megkezdése (Phare támogatással biztosított);

1.4.2. élelmiszerbiztonsági felügyelőképzés megalapozása (program kidolgozás, jegyzetek megírása);

      1. környezetegészségügyi felügyelőképzés;

      2. sugáregészségügyi felügyelőképzés;

      3. járványügyi felügyelőképzés;

      4. (a kémiai biztonsági felügyelőképzés 2002-ben befejeződött.)

Alcél 2.

A sugár- és kémiai biztonsággal kapcsolatban:

2.1.a politika kidolgozása, széleskörű ismertetése, elfogadtatása;

2.2.a kémiai biztonsági nemzeti profil korszerűsítése, a nemzeti kémiai biztonsági akcióprogram kidolgozása - figyelemmel az IFCS (Intergovernmental Forum on Chemical Safety) ajánlásaira - , és végrehajtásának megindítása;

2.3.meg kell teremteni az illegálisan országba jutó és lefoglalt, betiltott veszélyes anyagok és sugárforrások gyors helyszíni azonosítása és szükség szerinti intézkedések megtétele feltételét jelentő speciális mintavételi egységet;

2.4.gondoskodni kell, hogy a sugár- és kémiai biztonsági mobil egységek személyzete és a társhatóságok érintett szakemberei megismerjék a sugárvédelemmel és kémiai biztonsággal kapcsolatos eljárások speciális követelményeit.

Alcél 3.

A járványügyi biztonsággal kapcsolatban:

3.1. politika kidolgozása, széleskörű ismertetése, elfogadtatása;

3.2. a Directly Observed Treatment (DOT) bevezetése 5 megyében;

3.3. a fertőzések igazolására szolgáló laboratóriumi diagnosztikai módszerek algoritmusának kialakítása, az új diagnosztikai eljárások szerepének tisztázása, beillesztése a hagyományos módszerekkel végzett vizsgálatokba; az új, behurcolható fertőző betegségek laboratóriumi diagnosztikájának megteremtése, a megfelelő biztonsági laboratóriumi háttérrel együtt – real time PCR, BSL/3 BSL/4, prion, AIDS referencia - laboratóriumok kiépítése, működésbe hozása; megfelelő védettségi színten kivitelezett betegszállítás, kórbonctani osztály létesítése.

Alcél 4.

Élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban:

4.1. politika kidolgozása, széleskörű ismertetése, elfogadtatása;

4.2. a lakosság széles körű élelmiszerbiztonsági (élelmiszerhigiéniai) felvilágosítása a háztartásban előforduló ételmérgezések nagy gyakoriságának csökkentése végett, módszertani útmutatók, ellenőrzési intézkedések, protokollok kidolgozása.

4.3. A HACCP rendszerek bevezetésének elősegítése és hatékony ellenőrzése. 2008-tól évente kétszer az ÁNTSZ által az egész országra kiterjedően, egyidőben végrehajtott akcióellenőrzés.

Alcél 5.

Munkaegészségügyi felkészülés:

5.1.jogszabály tervezet kidolgozása a foglalkozási megbetegedések teljes körű bejelentéséhez;

5.2.a munkaegészségügyi nemzeti (un. country) profil kidolgozása;

5.3. a MOP programjában a munkaegészségügy feladataként megjelölt részek végrehajtása.

Alcél 6.

A környezetegészségügyi biztonsággal kapcsolatban:

6.1. politika kidolgozása, széleskörű ismertetése, elfogadtatása;

6.2. az ipari létesítmények veszélyességének és környezetegészségügyi kockázatának gyors értékelésére szolgáló módszertani útmutató elkészítése és kiadása,

6.3. akciószerű felügyelet környezetegészségügyi havária –tervek ellenőrzésére, évente kétszer.

Alcél 7.

Az ÁNTSz informatikai fejlesztésével kapcsolatban:

7.1. be kell indítani az ÁNTSz központi és területi intézeteit átfogó olyan információs rendszert és infrastruktúrát, amely biztosítja az ÁNTSz gyors reagálóképességét annak minden szintjén (országos, regionális, megyei, városi), és a közegészségügy minden kulcsterületén, és olyan strukturált és valid adatbázisokat tartalmaz, amely lehetővé teszi a gyors veszély elemzést, és tájékoztatást;

7.2. ki kell alakítani a kémiai-, élelmiszer-, járványügyi-, sugárbiztonság-, munkavédelem-, környezetegészségügy területén a felügyeleti munka koordinációjának megerősítését támogató adatbázisokat, amelyek révén a Szolgálat ellenőrző, hatályérvényesítő (enforcement) képessége is javul;

7.4. ki kell építeni a közegészségügyi biztonság intézményesülésében érintett társhatóságokkal a naprakész és gyors információ áramlást szolgáló kapcsolatrendszereket.

7.5. működésbe kell hozni a Kémiai Biztonsági Információs Rendszert (KBIR).

NEMZETI KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓ PROGRAM



Cél: az egészséget támogató környezet kialakításának előse-gítése oly módon, hogy a legfontosabb környezetegészsé-gügyi problémák áttekintését, rangsorolását és a megoldási lehetőségek országos, regionális és lokális szinteken történő megoldását követően az adekvát primer prevenciós rendszer működőképessé válhasson




Helyzetismertetés







A Nemzeti Környezetvédelmi Program alprogramjaként 1997-ben indult a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akció Program. Alapvető célkitűzése a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészséget támogató környezet kialakításának elősegítése; a legfontosabb környezet-egészségügyi problémák áttekintése, rangsorolása és a megoldási lehetőségek országos, regionális és lokális szinteken történő áttekintése; az egészség megőrzését biztosító környezet kialakítása érdekében konkrét akciók, finanszírozható projektumok kidolgozása volt.


Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Program keretében a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram tapasztalatai, eredményei figyelembe vételével új kihívások, programok kialakítására van szükség. Ennek alapjául a fenntartható fejlődés diktálta követelmények biztosítása szolgál. 1992-ben a „Környezet és Fejlődés” ENSZ Konferencia központi gondolata lett a fenntartható fejlődés. (A Riói Konferencia után Magyarországon megalakult a nemzeti Fenntartható Fejlődés Bizottság)



Megvalósítás stratégiai irányai







IRÁNYOK FELADATOK


Egyes szennyező források A települések talaj- és levegőszennyezettségi viszonyainak

Mérését szolgáló infra- vizsgálata az egyes régiókhoz tartozó megyeszékhelyen,

Struktúra és módszertan különös tekintettel a városközpontokra és a jelenlegi /volt ipari

Kialakítása (talaj, levegő), területek lakókörnyezetére.

adatbázisok létrehozása


Helyi környezet-egészsé- Az azonosított (különös tekintettel a talajra, levegőre és

gügyi akciótervek kiala- épületek belső tereinek környezetére) kockázati tényezők

kításának támogatása kezelésére vonatkozó megoldási javaslatok, alternatívák

önkormányzati pályázati megfogalmazása és finanszírozása. Környezetvédelmi pályázati

rendszer létrehozásával a rendszerekben a helyi környezet-egészségügyi akcióterv

BM, KöM-mel együttmű- elbírálási szemponttá tétele.

ködve


Civil szervezetek Pályázati rendszerek segítségével a társadalmi szervezetek

támogatása problémaazonosító és szakértői kapaciatásainak fejlesztése, bevonásuk a helyi és nemzeti környezet-egészségügyi tervek kidolgozásába és monitorozásába


Felvilágosítás fejlesztése A lakosság felvilágosítása a megváltozott időjárási helyzetekhez való alkalmazkodás, helyes életmódbeli, táplálkozási, viselkedési szokások elterjesztése védőnők, pedagógusok, civil szervezetek közreműködésével, az ÁNTSz irányításával.


Oktatás fejlesztés Az óvodától kezdve a középiskoláig megfelelő szintű környe-

(parlagfű) környezet-egészségügyi oktatási programot kell kidolgozni. Az óvodás korúak számára írásos tananyag összeállítása, az általános iskolák felsőtagozatos diákjai számára a SULINET-en keresztül hozzáférhető interaktiv CD-ROM elkészítése. A lakosság számára ismeretterjesztő anyagok készítése és hozzáférhetővé tétele az INTERNETEN keresztül. A felnőttek számára folyamatos tájékoztatások, felvilágosítások az írott és elektronikus médián keresztül média szakemberek, pedagógusok, egészségügyi dolgozók, elsősorban a védőnők, civil szervezetek, önkormányzatok aktivistái, közreműködésével, ÁNTSZ irányítással.


Monitorozás fejlesztés A pollenhelyzet egész országra kiterjedő, folyamatos monitoro-zását biztosító ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának bővítése új állomásokkal, a meglévő hálózat karbantartása. Az allergiás légúti betegségek surveillance-ének kialakítása. Reprezentatív lakossági mintán a szenzibilizáltság alakulásának vizsgálata.




Várható eredmények







A 10 éves program céljainak megvalósulásával lehetővé válik a különböző források hatékony alkalmazása, a hulladékok mennyiségének a lehető legkisebbre csökkentése (újrahasználat és újrahasznosítás), a környezetszennyezést eltűrhető mértékre való csökkentése, a sokféleség védelme, a helyi igények helyi forrásból való kielégítése, elfogatható életkörülmények közötti élethez való jog, a tiszta vízhez-, a megfelelő mennyiségű élelemhez-, az információhoz-, tudáshoz való hozzájutás lehetősége. Általánosságban olyan közegészségügyi feltételek alakulhatnak ki, hogy érvényesülhetnek a primér prevenció eszközei.




2003-2004-ben megvalósítandó akciók







  1. Talajszennyezettségi adatbázis létrehozása.

  2. A hazai hulladéklerakók felmérése és környezetszennyező hatásainak vizsgálata.

  3. Az iskolás tanulók biológiai allergénekkel kapcsolatos ismereteinek évenkénti felmérése, az eredmények alapján az oktató-nevelő módszerek felülvizsgálata, módosítása.

  4. Felhívás a parlagfű mentesítésre: a PARLAGFŰ-MENTESÍTŐ HÉT (június utolsó hete) évenkénti megszervezése

  5. Az ÁNTSZ hatósági-bírságolási kapacitás erősítése parlagfűvel fertőzött ingatlanok esetében. A földtulajdonosok, bérlők felhívása, szóróanyagok, ismeretterjesztő előadások keretében a folyamatos gyommentesítésre a tisztiorvosok részvételével.

  6. Gyors és gyakori információ-továbbítás, a pollenhelyzet aktuális és várható alakulásának előrejelzése és ennek közzététele az írott és elektronikus médiában a meteorológiai jelentés részeként

  7. Orvosok és társhatóságok rendszeres tájékoztatási formáinak bővítése a parlagfű szezonban.

  8. Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának fejlesztése további pollencsapdákkal, a telepítés szakmai feltételeként a fogadó kész állomásokon a későbbi személyzet oktatása, szakmai továbbképzése.

  9. Az allergiás betegforgalmi adatok rendszeres értékelése, a parlagfű okozta megbetegedések társadalmi hatásbecslése.

  10. Pályázati rendszer kidolgozása és a pályázati alapok feltöltése a helyi környezetegészségügyi akciótervek kidolgozásának biztosítására, minisztériumok közötti többoldalú megállapodás keretében (KVM, BM, EüSzCsM, FVM)

Pályázati rendszer alapítása és működtetése a civil szféra részvételének támogatására a helyi és nemzeti környezetegészségügyi akciótervek kidolgozásában és monitorozásában a KVM és EüSzCsM kezdeményezésére és részvételével.




EGÉSZSÉGET TÁMOGATÓ TÁRSADALMI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA




EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD PROGRAMJAI, AZ EMBERI EGÉSZSÉG RIZIKÓFAKTORAI-NAK CSÖKKENTÉSE



AZ ELKERÜLHETŐ HALÁLOZÁSOK, MEGBETEGEDÉSEK, FOGYATÉKOSSÁG MEGELŐZÉSE




AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜ-GYI INTÉZMÉNY-RENDSZER FEJ-LESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN


KOSZORÚÉR- ÉS AGYÉRBETEGSÉGEK OKOZTA MEGBETEGEDÉSEK, HALÁLOZÁSOK VISSZASZORÍTÁSA




Cél: Koszorúér- és agyérbetegségek okozta korai halálozás 20%-os csökkentése







Helyzetismertetés







Magyarországon az összhalálozás több mint, fele szív-érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, melyből a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. Amíg a nyugati országokban a táplálkozási szokásokban bekövetkezett változások, a testmozgás és a korszerű gyógyszeres kezelés hatására a szív-érrendszeri betegségek (szív-érrendszeri betegség: koszorúér-beteg­ség, agyérrendszeri történés, perifériás érbetegség, illetve aorta betegség együttvéve) mortalitása 1970 óta 20-30%-kal csökkent, addig Magyarországon a szív-érrendszeri betegségek halálozása nőtt ugyanezen idő alatt. 1997-ben a helyzet már odáig romlott, hogy a szív-érrendszeri betegségek és ezen belül a koszorúér betegség okozta korai halálozás (0 és 64 évesek között) Magyarországon gyakorlatilag háromszorosa az európai átlagnak, de még a KKE országok átlagait is meghaladja. A szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorai közül, a magas vérzsírszint, az elhízás, a cukorbetegség és a magasvérnyomás szorosan összefügg a táplálkozással, ezek a szív- és érrendszeri betegségek 30-80%-ában játszanak szerepet. Az elmúlt évtizedekben a hatékony prevenció és részben a gyógyszeres segítség hatására a nyugati országokban a koleszterinszint és a vérnyomás jelentősen csökkent, az elhízás és az újonnan felfedezett cukorbetegek aránya –hazánkban is – viszont több mint 10%-kal nőtt. E négyes-fogat befolyásolását – főleg a zsírfogyasztás csökkentésével – tehát csak részben, hazánkban pedig egyáltalán nem sikerült elérni. Reálisnak tűnik, hogy hazánkban a magas koleszterinszint és a magasvérnyomás visszaszorítását tűzzük ki célul, az elhízás és a következményes cukorbetegség vonatkozásában pedig csak a helyzet rosszabbodásának elkerülésére törekedhetünk. A fenti nemzetközi tapasztalatok alapján az állati eredetű zsírbevitel csökkentése csak részeredményt hozott, ezért az energia-bevitel – amely hazánkban is hasonlóan növekvő tendenciát mutat, mint a nyugati országokban – csökkentésére, az energia-leadás növelésére (mozgás) hasonló gondot kell fordítani. Különös gondot kell fordítani a szűrés-gondozás területén a multimetabolikus szindrómában érintettekre, a cukorbetegekre és a már iszkémiás betegekre. El kell érni, hogy a sürgősségi ellátás gyakorlatában a szakmailag indokolt intervenciók az elfogadott irányelvek mentén érvényesüljenek az egész országban.


Megvalósítás stratégiai irányai







FELADATOK SZÜKSÉGES AKCIÓK


Primer prevenció A lakosság mind szélesebb körében az egészséggel (és betegségekkel) kapcsolatos ismeretek, készségek magatartás és viselkedés javítása: Az egészséges életmódra, a helyes étkezési szokásokra, a rendszeres testmozgás fontosságára, a dohányzás káros hatásaira és ezek elsajátítására és a megfelelő magatartás kialakítására kell törekedni.

Fokozott figyelmet kapjon az aktív testmozgás megelőzésben játszott szerepe. A rendszeres fizikai aktivitás kedvező hatású a testsúlyra, a vérnyomásra, a szénhidrát anyagcserére és az inzulin szenzitivitásra és valószínüleg direkt protektív hatású az akut kardiális események kivédésére is. Ezen túl a rendszeres fizikai tréningnek kedvező pszichológiai hatása is van. Mindezek miatt a megfelelő intenzitású, időtartamú és gyakoriságú terhelés fontos része az egészséges életmódnak és a koszorúér betegségek megelőzésének


A vérnyomással (magas vérnyomással), a túlsúllyal, a magasabb vérzsír (lipid)szintekkel és a cukorbetegséggel kapcsolatos alapvető ismeretekkel is meg kell ismertetni a lakosságot.


Ellátórendszer fejlesztése Az egészségügyi ellátó rendszerben érvényesülnie kell a preventív szemléletnek, illetve a gyógyítást és gondozást is célirányosan kell szervezni ahhoz, hogy a program sikeres legyen.


Egyetemi oktatás A népegészségügyi betegségek prevenciója ellátása és rehabilitációja kérdéskörben a szigorló évben integráló 2 hetes kurzus, ami döntően a gyakorlati betegellátásra koncentrál.

Továbbképzés A megfelelő (licenc) vizsgák (pl."Hypertonia gondozás minősített orvosa" , "Képzett diabetológus", "obesitológus", "lipidológus","angiológus", a cerebrovasculáris betegségek specialistája) megszerezhetőségének személyi és tárgyi feltételei részben meghatározottak (pl. hypertonia, diabetologia), részben meg kell határozni összhangban az európai és amerikai képesítéssel. Módszertani kialakításában érvényesülni kell a preventív szemléletnek és a program cékitűzéseinek. A háziorvosi ellátásban dolgozók ismerjék a szív és érrendszeri betegségek preventív kérdéseit és azok használata a háziorvosi ellátás minőségi megítélésének kulcselemei legyenek.


Gondozói nyilvántartási A betegek legfontosabb klinikai adatait tartalmazó és a

rendszerek fejlesztése gondozói munkát aktívan segítő, a modern információ és kommunikáció-technológia eszközrendszerét használó nyilvántartások létrehozása és használata az ellátó helyeken, így a háziorvosi praxisokban, illetve a szakellátás központjaiban.




Várható eredmények







A szív- és érrendszeri megbetegedések, halálozások visszaszorítása alprogram céljainak megvalósulása több más alprogram együttes sikeres végrehajtásának is függvénye. Ide tartozik a dohányzás visszaszorítása, az egészséges táplálkozás, az aktív testmozgás elterjesztése, az alkohol prevenció és még a lelki egészségvédelem megerősítését is idesorolhatjuk. A fenti alprogramok céljainak együttes megvalósulása esetén nem csak a szív- és érrendszeri betegségek halálozása terén várható jelentős javulás, hanem ezen keresztül a összhalálozás tekintetében is, melynek eredményeként a születéskor várható átlagos élettartam is nőhet. A program 10 éves időtartama alatt csökkenhet az EU átlagához viszonyított 10 éves különbség a születéskor várható életkorban.



2003-2004-ben megvalósítandó akciók







  1. Epidemiológiai adatok nyerése magasvérnyomás, vérzsír eltérések, elhízás, csökkent glükóz tolerancia, illetve cukorbetegség terén.

  2. Minden orvos-beteg találkozás során kerüljön felismerésre a magasvérnyomás, a dohányzás, és az elhízás.

  3. A háziorvosi rendelőkben szív- és érrendszeri rizikó táblázat használatba vétele.

  4. Halmozott rizikójú betegek további kivizsgálásának megszervezése stroke vagy cardiovascularis ambulanciákon (Doppler vizsgálat, TCD vizsgálat)

  5. Nyilvántartások fejlesztése, kiterjesztése

  6. Beteg klub hálózat felállítása, illetve a meglevőek támogatása

  7. Egynapos rendezvények (pl: Szívünk Napja, Hypertonia Nap) népszerűsítése, illetve országos kiterjesztése

  8. A témát érintő informatív hírlevél szerkesztése és eljuttatása a média számára

  9. Orvostovábbképzések és konferencia sorozatok szervezése az érintett témákban (magasvérnyomás, elhízás, cukorbetegség)

  10. Szűrési és prevenciós stratégiák speciális kidolgozása lakossági célcsoportok számára támaszkodva már meglévő adatbázisokra

  11. A stroke ellátás egységes feltételrendszerének országos megvalósítása, a betegutak szabványosítása.

  12. Mentőautókra, tömegközlekedési eszközökre ismertető plakátok elhelyezése, melyeken a szívroham, az agyi katasztrófa tünetei és a mentőszolgálat telefonjával

  13. Felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek gyermek és serdülőkori megelőzése

  14. Vérnyomásmérési lehetőség (pl. automata mérők elhelyezése) a gyógyszertárakban, bevásárlóközpontokban, bankokban, közhivatalokban.

  15. Fejlesztési terv készítése az intervenciós kardiológiai központok és az intervenciós vaszkuláris neurológia feltételeinek megteremtéséről.







DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEK VISSZASZORÍTÁSA



Cél: A daganatos halálozások növekedő trendjének megállítása





Helyzetismertetés







A rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya évtizedek óta rendkívül kedvezőtlen, a szív és keringési rendszer eredetű halálokok mögött a második helyet foglalja el, kb. 25%-os gyakorisággal.


A nagy európai, illetve nemzetközi halálozási felmérésekben férfiaknál az első, nőknél pedig a második helyen állunk, s joggal tehetjük fel a kérdést, miért halunk, és miért nyomorodunk meg rákban ennyien, vannak e kitörési pontok és melyek azok.


Az utóbbi 10 évben az Országos Onkológiai Intézet folyamatosan elemezte a fenti jelenségeket, létrehozta a nemzetközi elvárásoknak és hazai lehetőségeknek megfelelő Nemzeti Rákkontroll Programot, s közzétette – széleskörű összefogás alapján – azon hiánypótló kézikönyveket, amelyek jelentős ismeretanyagot ölelnek fel, vezérfonalként szolgálva az onkológia számos területén. Annak érdekében, hogy a kiemelkedően magas daganatos halálozást valóban csökkenteni tudjuk, meg kell ismerni azokat az adatokat, amelyeket a halálozási statisztika és a 2001-ben már megbízhatóan működő Nemzeti Rákregiszter rendelkezésünkre bocsátott.


Hazánk a mortalitási statisztikában férfiaknál az első, míg nőknél a második helyet foglalja el. Utóbbiak esetében alig szorulunk Dánia mögé, mindkét esetben jóval meghaladva az európai átlagot. Legrosszabb a helyzet a női vastag- és végbélrák, valamint mindkét nemnél az ajak- szájüregi rákok esetében, mivel ezen területeken mind a mortalitás, mind az incidencia listavezetői vagyunk. A férfi vastag- és végbélráknál „csak” a 2. helyen állunk. A többi említett lokalizációnál valamivel jobb a helyzet.

Magyarországon a szájüregi rákos megbetegedések miatti halálozás 1960-1993 között ötszörösére emelkedett, ugyanakkor az összes daganat miatti halálozás csak a duplájára nőtt. A fejlődő diagnosztikai és terápiás lehetőségek ellenére az elmúlt 40 évben nem sikerült lényeges javulást elérni a nagyon kedvezőtlen (30-50%) 5 éves túlélésben. Ennek legfőbb oka az, hogy a daganatok többnyire előrehaladott állapotban kerülnek felismerésre annak ellenére, hogy ez a daganat elvileg ideális célpont a szűrőprogramok számára, hiszen jól meghatározható veszélyeztetett populációban jelentkezik: alkoholista, dohányos, elhanyagolt fogazatú férfiak, egyszerű eszközökkel: megtekintés, tapintás diagnosztizálható, kialakulásának veszélyére rákmegelőző állapot is felhívhatja a figyelmet. Mégsem sikerült eddig eredményes szűrést megvalósítani sem a fejlődő, sem a fejlett országokban.


Ennek értelmében a program vezérfonala a preventív szemlélet gyakorlati megvalósítása. A daganatok kialakulása ugyanis megelőzhető a daganatok felkutatásával, szűrésével. A prevencióhoz hozzájárul a korszerű graduális és postgraduális képzés és a daganatok megelőzhetőségének társadalmi tudatosítása. A daganatos megbetegedések számának eredményes csökkentésének előfeltétele a daganatos ellátó rendszer korszerűsítése, átalakítása, amely az Egészség Évtizedének Nemzeti Programján belül kerülhet megvalósításra.



Megvalósítás stratégiai irányai







FELADATOK SZÜKSÉGES AKCIÓK


Onkológiai éberség Kötelező háziorvosi irányelv és vizsgálati protokoll bevezetése

az alapellátásban a szájüreg fizikai módszerekkel történő átvizsgálására. Rákelőző állapotok felismerésének oktatása.


Szájüregi daganatok keletkezése szempontjából magas kockázatúnak minősülő egyének rendszeres időszakos ellenőrzése, követése elsődlegesen a háziorvos, fogorvos, és alkohol ambulanciák vezetői által.

Szűrési-gondozási irányelvek készítése és beépítése a folyamatos továbbképzésbe, valamint az alapellátás minőségbiztosításába.



Oktatás, társadalmi Az onkológiai alapismeretek, az ifjúsági egészségneve-

tudatosítás lés integráns részeként a középiskolai oktatási programba építése. A rákprevenció társadalmi szintű tudatosítása.


A daganatos megbetegedések megelőzése, az onkológiai szűréshez kapcsolódó betegirányítás, a daganatos betegek otthoni ellátása.


Nemzeti Program megvalósítása az onkológiai betegellátást ismertető egységes alap és továbbképzésre.


Kórházi férőhelyek A javaslat lényeges eleme a kemoterápiás és sugárterápiás

biztosítása és rehabilitáció ágyak szétválasztása, valamint a rehabilitációs tevékenység

fejlesztése folyamatos fejlesztése.


Onkológiai centrumok Az Onkológiai Centrumok a területi betegellátás teljeskörű menedzselését és minőségbiztosítását végzik. Az Onkológiai Centrumok intézményes alapjait a területi ellátásért felelős onkológiai munkahelyek integrációjával kell létrehozni.


Adatszolgáltatási Országos Onkológiai Adattárház létrehozása.

rendszerek fejlesztése

Onkológiai portál üzemeltetése a lakosság folyamatos tájékoztatása céljából. Népességszintű szűrések szervezése publikálása, a megfelelő szűrési metodikák publikálása.



Várható eredmények







A daganatos halálozások növekedésének megállítása.


Egységes graduális onkológiai képzés, tankönyv megírása. 2010-ig 342 onkológus szakorvos és 300 szakápoló képzése.


Minden beteg számára állapotának megfelelő, szakszerű ellátást biztosító kapacitás álljon rendelkezésre.


Onkológiai Centrumok szervezése egységes elvek alapján: 2 centrum / 1 millió lakos területi gyakorisággal.


Adatbázis létrehozása a magyarországi onkológiai ellátás helyzetéről, szűrési tevékenység és Nemzeti Rákregiszter összehangolt működtetésére.


Rehabilitációs intézményrendszer kialakítása.



2003-2004-ben megvalósítandó akciók







  1. Egységes koncepció kidolgozása és szakmai anyagok fejlesztése az alapellátás onkológiai tevékenységének támogatására.

  2. Az onkológiai tevékenység adatszolgáltatási rendszerének fejlesztése.

  3. Egységes graduális és postgraduális képzés tematikájának kidolgozása.

  4. Megyei Onkológiai Centrumok kialakítása.





MENTÁLIS BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE



Cél: A lakosság lelki egészségi állapotának, és életminőségének javítá-sa, az egészségtudat fejlesztése, a lelki egészségnek, mint értéknek a felmuta-tása




Helyzetismertetés







Az ország mentális adatai rendkívül kedvezőtlen képet mutatnak, ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy viszonylag kevés megbízható adattal rendelkezünk. A hazai adatok szerint a major depresszió élettartam prevalenciája 15,1 %. A családorvosok betegforgalmi adatai szerint a betegek 15 %-a affektív vagy szorongásos zavarban szenved. A fejlett országokban a depressziós betegek mintegy fele-harmada áll kezelés alatt, hazánkban ez az arány jóval kisebb. Közismert, hogy a nem kezelt depressziók okozta társadalmi kár az összes betegségek között az első helyen áll (WHO 2001), és jóval nagyobb, mint a kezelés költségei.


Hazánk öngyilkossági statisztikája 1994-ig a világ élvonalába tartozott 45,9 százezrelék halálozással. Azóta közel egyharmadával csökkent, ami a világon a legnagyobb csökkenés). Ugyanakkor viszonylag még mindig magas (32,1/100 000 lakos 1997-ben). Különösen aggasztó a fiatalkorúak öngyilkossága, amely a 16-24 éves korosztályban ma már az egyik vezető halálok. Gyakran alkohol-fogyasztással és kábítószer-élvezettel szövődik.



Megvalósítás stratégiai irányai








FELADATOK SZÜKSÉGES AKCIÓK


Epidemiológia Epidemiológiai adatok gyűjtése az ország mentális képére vonatkozó pontos adatok szerzése érdekében, egységes felmérési módszer kidolgozása.


Előítéletek és tévhitek Kommunikációs, ismeretterjesztő kampányok szervezése.

leépítése Közösségi véleményformálók képzése

Helyi közösségi programok pályázati rendszerei


Elsődleges megelőzés Prevenciós projektek kidolgozása (két fő színtér: a család és az iskola).

Családok felkészítő programjainak kidolgozása.

Családsegítők fejlesztése, szakemberképzés.

Az egészséges életre való nevelés része legyen a közoktatásnak.

Az egészségfejlesztés beépítése a pedagógus-képzésbe.

Akkreditált pedagógus-továbbképzések megvalósítása az egészségfejlesztés vonatkozásában


Öngyilkosság Egységesen hozzáférhető krízisellátó részlegek hálózatának

kialakítása.

Egészségügyi dolgozók továbbképzése (különös tekintettel az alapellátásra) az öngyilkossági veszély korai észlelése vonatkozásában.

Sürgősségi telefonszolgálatok megszervezése, finanszírozási modell kialakítása és megfinanszírozása.

Öngyilkossági kísérletek bejelentésének kötelezővé tétele.


Mentális zavarok korsze- A mentális egészségügy intézményrendszerének korszerűsíté-

rű ellátása se a pszichiátriai intézményrendszer közösségi pszichiátriai irányba történő átalakítása.

Önkormányzatok támogatása modell programokban való részvétel céljából.

A pszichiátriai gondozók decentralizálása, a gondozói munka ösztönzött finanszírozása, a gondozókban dolgozó szakemberek számának növelése, közösségi pszichiátriai szakgondozó, szociális munkás és munka-rehabilitációs szakemberképzés, valamint modellkísérlet támogatása.

Pszichoterápiás ambulanciák fejlesztése, bővítése.

Gyermek-pszichiátriai és pszichotrápiás gondozók számának növelése és együttműködési módok kidolgozása a gyermekvédelmi szolgálattal.


Korai felismerés és A pszichiátria tantárgy hatékony oktatása a háziorvos rezidens-

intervenció képzésben.

Akkreditált pszichiátriai továbbképzések szervezése alapellátásban dolgozók számára


Rehabilitáció A közösségi rehabilitáció fejlesztése szociális és egészségügyi

intézményekre bontva.

Munka-rehabilitációs szakemberek képzése.

Nappali klubok kialakítása munka-rehabilitációs programokkal, készségfejlesztéssel, egyéni szükségletekre alapozott gondozási tervvel.

Védett lakhatási formák kidolgozása.

Krónikus nappali kórházak kialakítása, illetve fejlesztése orvosi kontrollt és szakmai segítséget igénylő betegek számára.




Várható eredmények






                1. Öngyilkosságok számának, ezen belül a fiatalkorúak öngyilkossági arányának csökkenése.

Depressziós betegek kezelési arányának javulása (legalább 30%-kal).

A mentális zavarok prevalenciájának csökkenése.

Pszichiátriai betegek reszocializációjának javulása.

Társadalmi normák változása, előítéletek csökkenése.



2003-2004-ben megvalósítandó akciók







  1. Epidemiológiai adaatgyűjtése.

  2. Öngyilkossági kísérletek bejelentésének kötelezővé tétele.

  3. Krízisellátó részlegek működési feltételeinek kidolgozása.

  4. Egészségügyi dolgozók továbbképzésének megszervezése az öngyilkossági veszély korai észlelése vonatkozásában.

  5. Sürgősségi telefonszolgálatok működési feltételeinek kidolgozása.

  6. A pszichiátriai intézményrendszer közösségi pszichiátriai irányba történő átalakításának kidolgozása. Modell programok elkészítése és megkezdése.

  7. Gyermek-pszichiátriai gondozók és pszichoterápiás ellátás fejlesztése.

  8. Az alapellátásban dolgozók érzékenyítő programjának kidolgozása és elindítása.

  9. A közösségi rehabilitáció fejlesztésének kidolgozása.

  10. Munka-rehabilitációs programok protokolljának kidolgozása.

  11. Prevenciós projectek kidolgozása (3 fő színtér: a család, az iskola és a média).

  12. Ismeretterjesztő és pozitív mintát adó műsorok létrehozása a közszolgálati televízióban és a rádiókban.

  13. Közösségi véleményformálók kiválasztásának és képzésének módszertana önkormányzati és közösségi programok feltételrendszerének kidolgozása és pályáztatásának megkezdése.




Mozgásszervi betegségek csökkentése


Cél: A krónikus mozgásszervi betegek életminőségének javítása





Helyzetismertetés







A mozgásszervi megbetegedések három leggyakoribb kórképe az arthrosis, a derékfájás és az osteoporosis (csontritkulás). Ezen kórképek kiemelkedő jelentőségét nemcsak növekvő gyakoriságuk, hanem következményeik, így a rokkantságra, életminőségre és a halálozásra gyakorolt hatásuk adja. Hazai felmérések szerint a gyulladásos és degeneratív ízületi- és gerincbetegségek következtében a betegek mintegy 60%-a mások segítségére szorul, 30%-ának a betegség miatt megromlik a családi élete, és kétharmaduk anyagi helyzete is válságba jut. Magyarországon a mozgásszervi betegségek a rokkantosítás okai között a második helyet foglalják el és a háziorvoshoz fordulók 15-20 %-át teszik ki. A mozgásszervi betegség következtében kialakult egyéni szenvedésen túlmenően a közvetlen és közvetett költségek hatalmas terhet rónak az egyénre, családjára és a társadalomra.


Reprezentatív epidemiológiai tanulmányok alapján 50 éves kor felett a csontritkulás mintegy 900 ezer betegnél, a reumás izületi gyulladás mintegy 100 ezer betegnél, az arthrosis pedig több mint 2 millió betegnél fordul elő hazánkban. A mozgásszervi betegségek okozzák a 60 éven felüliek krónikus betegségeinek felét. A derékfájás a második leggyakoribb oka a táppénznek. A hazai lakosság csontsűrűség értékei Európában a legalacsonyabb, a következményes csigolyatörések a legmagasabb értékek közé tartoznak. A csontritkulás okozta combnyaktörések utáni halálozás következtében hazánkban évente hozzávetőlegesen 2500-3000 beteget veszítünk el és ezen törésfajták gyógykezelése becslések szerint 1998-ban 15 milliárd forinttal terhelte meg a költségvetést.


A fenti betegségek vonatkozásában a csontritkulás területén átfogó nemzeti program indult. Az 1995-ben elfogadott Nemzeti Osteoporosis Program keretében az elmúlt években országos osteoporosis centrumhálózat jött létre. A gerinc degeneratív betegségeinek primer prevenciójára 1995 óta működik országos, iskolai testnevelési program. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a mozgásszervi betegségek kiemelkedő súlyát felismerve a 2000-2010 közötti időszakot “A Csont és Ízület Évtizedének” nyilvánította, mely mozgalomhoz hazánk az elsők között csatlakozott. A mozgalom keretében a megelőzés, betegellátás, az oktatás és a kutatás területén a mozgásszervi kórképekkel való foglalkozás világszerte fokozott támogatásban részesül. A kérdés kiemelt kezelését indokolja az is, hogy 2010-re Európában a történelem során először lesznek többen a 60 éven felüliek, mint a 20 éven aluliak, amiből a mozgásszervi betegségek okozta költségek drámai emelkedése következik.


Magyarországnak a jelen évtizedben a fejlett európai országokénál jóval nagyobb hátrányt kell behoznia a mozgásszervi betegségek vonatkozásában. A járóbeteg-rendszer és a háziorvosi hálózat fejlesztésre szorul, hogy a definitív ellátásra alkalmas legyen. A lemaradás egyik oka a reumatológia graduális képzésének hiánya egyetemeinken. A reumatológiai betegek jelentős része nem szakprofilú osztályokon kerül ellátásra, elsősorban a gyulladásos-immunológiai és a metabolikus csontbetegségek terén. Az osteoporosisban szenvedő betegek csak mintegy 20%-a kerül kórismézésre és kezelésre. Megbízható mozgásszervi adatbázisunk nincs, az ellátás nem egységes diagnosztikus és terápiás irányelvek alapján történik. Az Európában már általánossá vált molekuláris genetikai vizsgálatok és a biológiai terápia még egyáltalán nem kerülnek alkalmazásra a gyakorlatban. A lakosság mozgásszervi ismeretei alacsonyak, a betegmozgalmak ereje nem számottevő.



Megvalósítás stratégiai irányai







IRÁNYOK FELADATOK


Célzott mozgásszervi szűrő Az általános iskolás korú gyermekek között a gerinc statikai

és prevenciós programok és fejlődési rendellenességeinek (scoliosis, kyphosis, tartáshibák

stb.) és a végtagok ortopédiai problémáinak (pl. lúdtalp) kiszűrése és korai kezelésbe vétele. A secunder prevenciós programot jól kiegészítik az iskolai testnevelési programba beiktatandó tartásjavító gyakorlatok (primer prevenció). A 6-14 éves kor közötti gyermekek maximális csonttömegének kifejlesztése is a program része, melyet részben csonttömeg-növelő gyakorlatokkal, részben széleskörű életmódbeli felvilágosítással szeretnénk elérni.

A proximális femurtörések növekvő számának megállítása, lehetőség szerint csökkentése a leginkább veszélyeztetett populáció kiszűrésével és gondozásával. A célcsoport a 65 év feletti lakosság, különös tekintettel a közösségekben (szociális és idős otthonok, idősek klubjai, stb) élőkre. A proximális femurtörésen átesettek mozgásszervi rehabilitációjának módszertanát széles körben el kell terjeszteni országszerte.


Oktatási-továbbképzési, A reumatológia kötelező graduális oktatásának mielőbbi

egészségnevelési feladatok bevezetését a négy hazai általános orvosi karon.

A folyamatos orvosi továbbképzésben (CME) oktatni kell a korszerű rheumatológiai ismeretket. A szakorvosi hálózat felé internetes konzultációkat, telekonferenciákat és távoktatási programokat tervezünk. A szakorvosi továbbképzés mellett gondot fordítunk a különböző mozgásszervi programjaiban résztvevő mozgásszervi szakorvosok, gyógytornászok, háziorvosok, védőnők, ápolók és testnevelők továbbképzése.


Ellátás modellezése az Az akut derékfájás szakszerű kezelésének modellezése az

alapellátásban alapellátásban.



Várható eredmények









2003-2004-ben megvalósítandó akciók







1. Mozgásszervi prevenciós programok elindítása

2. A mozgásszervi betegségek okozta életminőség-romlás felmérése

3. Mozgásszervi oktatás, továbbképzés, betegfelvilágosítás szervezése

4. Mozgásszervi regiszter megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése és korlátozott kiterjedésű modellje.

  1. AIDS Prevenció


Cél: Csökkenjen a Humán Immundeficiencia Vírus (HIV) okozta új fertőzések száma, ja-vuljon a diagnosztizált fertőzések aránya




Helyzetismertetés







A HIV/AIDS prevenció és surveillance az Európai Unió egyetlen egységes egészségügyi ajánlásait tartalmazó Népegészégügyi programjának nevesített alprogramja. Ennek ajánlásait a magarországi alprogram messzemenően figyelembe veszi.


Jelentőségét az alábbi járványügyi adatok, valamint az a tény, hogy a fertőzés terjedése teljes mértékben megelőzhető, - indokolják. Az Egyesült Nemzetek Közös HIV/AIDS Programja, a UNAIDS becslése szerint ma a világon 40 millió ember él HIV/AIDS-szel, 2001-ben az új fertőzések becsült száma 5 millió volt és 3 millióan haltak meg a betegségben, a halottak kumulatív száma 21,8 millió volt. (AIDS Epidemic update: December 2001, UNAIDS/01.74E.). A HIV/AIDS esetek több mint háromnegyede, az új fertőzések több mint nyolcvan százaléka a fejlődő országokban van, ahol a fertőzöttek több mint tíz százaléka, betegek és halottak mintegy negyede fertőzötten született csecsemő.



Hazánkban az első HIV fertőzéseket 1985-ben diagnosztizálták, azóta a diagnosztizált HIV fertőzések száma 1006-ra emelkedett. Elsősorban a homoszexuális terjedés a jellemző, de az utóbbi években nőtt a heteroszexuális fertőzések aránya, a becsült fertőzések száma mintegy 3000–re tehető. 1986-ban diagnosztizálták az első AIDS beteget, azóta a diagnózisok száma 411-re nőtt, és 242-en haltak meg AIDS szövődményben (EPINFO 9:337-341, 2002). A hazai járvány jellemzői: a korábban homoszexuális terjedés mellett növekszik a heteroszexuális átvitel. 2001.-ben a diagnosztizált új fertőzések 40%-a ezen utóbbi úton jött létre, nőtt a külföldi HIV fertőzöttek száma, akik elsősorban a migráció következtében kerültek hazánkba, és ezek közül került ki a tavalyi évben diagnosztizált három intravénás kábítószer használó is.



A HIV/AIDS járványügyi adatai hazánk kedvező helyzetét bizonyítják, azonban az a tény, hogy jelentős mértékben megváltozott a járványügyi környezetünk további erőfeszítéseket igényel. Az európai HIV járvány alakulását jól jellemzi az a tény, hogy a Nyugat-európai országokban 1994-től 2000-ig az új HIV fertőzések incidenciája (egy millió lakosra számolva) 64-ről 21-re csökkent, a Közép-európai régióban 2-ről 5-re (hazánkban 6,2 –ről 8,5-re) emelkedett, ezzel szemben a Kelet-európai országokban 10-ről 300-ra nőtt. Ez utóbbi harmincszoros emelkedés magyarázata az, hogy a kilencvenes évek közepétől hatalmas HIV járvány bontakozott ki, mely mára mintegy 1 millióra becsült HIV fertőzést eredményezett Ukrajnában, Moldáviában, Fehér-Oroszországban és Oroszországban. A járvány „motorja” elsősorban az intravénás kábítószer használat és kisebb részben a heteroszexuális terjedés, mely a prostitúcióhoz kapcsolódik. A dinamikára jellemző, hogy évente duplázódik a HIV fertőzések száma.



Magyarországon az elmúlt években csökkent a HIV/AIDS primer prevenciós programok száma, különösen a magas fertőzési kockázatot vállaló közösségek körében. Csak nagyon hiányosan valósult meg a prostituáltak kötelező egészségügyi vizsgálata, ezen belül a HIV tesztek elvégzése, és korlátozott számú vizsgálat történt az intravénás kábítószer használók körében. A HIV/AIDS betegek ellátásában a jelentős változás történt, a kombinált gyógyszeres kezelés eredményeként jelentősen emelkedett a betegek életminősége, nőtt az életkilátásuk és a kezelés a korábbi fekvőbeteg ellátásról a járóbeteg ellátás irányába tolódott el. Ezek a tendenciák megfelelnek az Európai Uniós országokéival. Hazai sajátosság, hogy az újonnan diagnosztizált AIDS betegek 2/3-ának korábban nem volt ismert a HIV fertőzöttsége. A kezelési módszerek új problémákat vetettek fel, mint a kezelési együttműködés erősítése, a gyógyszer rezisztencia kialakulása, ennek mérése, nyomon követése. Nőtt a hajléktalan betegek száma, és ezzel párhuzamosan a szociális ellátás iránti igény. A jelenlegi kezelési eredmények igazolják, hogy a szociálisan nehéz helyzetű HIV/AIDS betegek életkilátásai szignifikánsan rosszabbak a kombinált kezelés ellenére is. A Nemzeti AIDS Bizottság megszűnése a HIV/AIDS prevenciós programok szervezését nehezítette, finanszírozását tovább csökkentette.

Megvalósítás stratégiai irányai








IRÁNYOK FELADATOK


Prevenció Az iskolákban az egészségnevelés részeként családi életre nevelési ismeretek oktatása, elősegítve a fiatalok értékrendjének, személyiségének fejlődését, felelős szexuális és drog elkerülő magatartás kialakítását.

Prevenciós programok a fokozott fertőzési kockázatot vállaló közösségek részére e közösségek civil szervezeteinek, és egyes tagjainak aktív közreműködésével (meleg közösségek, prostituáltak, intravénás kábítószer használók).


A lakosság számára rendszeres tájékoztatás a HIV-fertőzés megelőzéséről, a megváltozott AIDS betegségről, a betegség demisztifikálása, és a fertőzöttekkel szembeni diszkrimináció, szegregáció csökkentése.


A HIV fertőzöttek szerepének erősítése a prevenciós programokban.

A szociálisan sérülékeny HIV/AIDS betegekről történő szociális gondoskodás kiépítése, illetve megerősítése.


A HIV fertőzés célzott Az önkéntes, információt követő beleegyező vizsgálatok,

szűrési programjai számának növelése magas kockázatú csoportok tagjainak körében. Az anonim, tanácsadással egybekötött anti-HIV ELISA vizsgálatok újbóli bevezetése.


A prostituáltak törvényileg szabályozott rendszeres kötelező egészségügyi vizsgálatainak végrehajtása, és ellenőrzése.

Egészségügyi dolgozók munkaköri HIV expozíciója és post-expoziciós profilaxis.

  1. Oktatás/továbbképzés A HIV/AIDS-szel kapcsolatos ismeretek beépítésére az orvosképzésbe, a szakorvosképzésbe és a főiskolai képzésbe. Háziorvosok és házi gyermekorvosok, továbbá a HIV-betegekkel potenciális kapcsolatba kerülő orvosok, fogorvosok folyamatos továbbképzése.






Várható eredmények







A HIV fertőzések számának stabilizálódása, a már HIV fertőzött, de még nem diagnosztizált személyek számarányának csökkenése, az AIDS betegek számának 20 %-os csökkenése, a halálozások 25 %-os csökkenése.



Felelős, alacsony fertőzési kockázatú magatartásformák arányának növekedése a fiatalok körében és a magas kockázati csoportokban.



A szexuális úton és vér útján történő fertőző betegségek számának stabilizálódása illetve 30 %-os csökkenése (pl. syphilis, hepatitis C, stb.).



2003-2004-ben megvalósítandó akciók







  1. Primer prevenciós programok kidolgozása elemi és középiskolák számára. Egészségnevelői és pedagógus továbbképzések. Iskolai modell program bevezetése.

  2. Prevenciós programok a fokozott fertőzési kockázatot vállaló közösségek részére. Eme közösségek civil szervezeteinek, és egyes tagjainak program végrehajtásába történő bevonása (meleg közösségek, prostituáltak, injekciós kábítószer használók).

  3. A nagyközönség számára évente média kampány a HIV-fertőzés megelőzéséről, a megváltozott AIDS betegségről, a betegség demisztifikálása, és a fertőzöttekkel szembeni diszkrimináció, szegregáció csökkentése.

  4. A prostituáltak törvényileg szabályozott rendszeres egészségügyi vizsgálatainak, benne a HIV tesztet is, végrehajtásának megerősítése.

  5. A HIV/AIDS járvány monitorozásának kiterjesztése intravénás kábítószer használók körében.

  6. Az Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálat munkájának támogatása, aktivitásának kiterjesztése.

  7. Háziorvosok és házi gyermekorvosok, továbbá a HIV-betegekkel potenciális kapcsolatba kerülő orvosok, fogorvosok továbbképzésének megszervezése, öt tanfolyam tartása.

  8. A szociálisan súlyosan hátrányos helyzetű HIV fertőzöttek szociális gondoskodás rendszerének kidolgozása.











EGÉSZSÉGET TÁMOGATÓ TÁRSADALMI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA



EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD PROGRAMJAI, AZ EMBERI EGÉSZSÉG RIZIKÓFAKTORAI-NAK CSÖKKENTÉSE



AZ ELKERÜLHETŐ HALÁLOZÁSOK, MEGBETEGEDÉSEK, FOGYATÉKOSSÁG MEGELŐZÉSE



AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜ-GYI INTÉZMÉNY-RENDSZER FEJLESZ-TÉSE AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN


NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK




Cél: A szervezett és célzott lakossági szűrővizsgálatok segítségével 70 éves kor alatt 5-10%-kal mérséklődjön a daganatos betegségek okozta halálozás 2012-ig




Helyzetismertetés







A magyar népesség rossz egészségi állapota ismert. Ezen belül a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya is rendkívül kedvezőtlen, a szív és keringési rendszer eredetű halálokok mögött a második helyet foglalja el, kb. 25%-os gyakorisággal, ám viszonylagos fontosságát mutatja, hogy a potenciális 70 évből elvesztett életévek számát tekintve már meghaladja a keringési rendszer hasonló mutatóit (KSH 2001). Az elmúlt 25 évben a rosszindulatú daganatok miatt rokkantosított betegek aránya 100%-al emelkedett, a rokkantosítási feltételek szigorítása ellenére.


Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) lyoni Rákkutatási Ügynöksége (IARC) adatai szerint 1995-ben hazánk a mortalitási statisztikában férfiaknál az 1., míg nőknél a 2. helyet foglalta el, utóbbinál alig szorult Dánia mögé; a standardizált halálozás mindkét esetben jóval meghaladva az európai, sőt a közép-kelet európai átlagot is. Az incidenciát tekintve, férfiaknál itt is az 1. helyen állunk, míg nőknél 3-ak vagyunk, magas előfordulási gyakorisággal


Legrosszabb a helyzet a férfiak tüdőrákja, a női vastag- és végbélrák, valamint mindkét nemnél az ajak- szájüregi rákok esetében, mivel ezen területeken mind a mortalitás, mind az incidencia listavezetői vagyunk. A férfi vastag- és végbélráknál „csak” a 2. helyen állunk. A többi említett lokalizációnál valamivel jobb a helyzet, de itt sem tartozunk a sereghajtók közé.

Továbbá, kiemelkedően kedvezőtlen arányokat láthatunk gége-, hasnyálmirigy-, máj-, tüdő-, pajzsmirigy és férfi nyelőcsőráknál, illetve leukemiánál.


A magyarországi halálozási adatok minden esetben a KSH jelentések és évkönyvek révén válnak nyilvánossá.


Az 1999-es és 2000-es halálozási adatok összehasonlítása nyomán szokatlan jelenségre figyeltünk fel. Ez az egyetlen „évforduló” évtizedek óta, amely az emelkedő halálozási irányvonalat megtöri. Bár a halálozási arányban bekövetkezett csökkenés mindössze 2%, eddig ilyet sem lehetett megfigyelni. A közelmúltban nyilvánosságra hozott 2001-es KSH-mortalitási adatok szerint, ez az irányvonal 2001-ben is kisebb töréssel folytatódott.


Az elmúlt évtizedek megoldatlan problémája volt a morbiditási adatok kérdése. A rákelőfordulás gyakoriságát a népességben csak becsülni tudtuk, hogy pl. az évi új daganatos megbetegedések fajtája és száma milyen és mennyi lehetett, amely több hibalehetőséget rejtett magába, s a valós eredményeket torzította. Az Országos Onkológiai Intézetben kialakított s évről-évre hitelesebben működő népesség-alapú Nemzeti Rákregiszter adataira egyre jobban tudunk támaszkodni, s a 2001-es incidencia eredmények már nagyban hozzásegítenek bennünket a hazai daganat-helyzet áttekintéséhez.

Az elmúlt év folyamán mindkét nemnél, összesen 58.772 daganatot jelentettek be, ezek között – a nemzetközi morbiditási statisztikákkal ellentétben – viszonylag nagy számmal (6.379) szerepelnek a bőr nem-festékes daganatai is. Ezt, valamint a kettős, vagy többszörös daganatok is előfordulásának lehetőségét is figyelembe véve – 2001-ben 51.136 új daganatos beteget jelent. A Rákregiszterben a daganat/beteg arány 112/100-nek bizonyul. Feltétlenül szükséges a regiszter adatainak további „tisztítása”, azaz olyan program kidolgozása, amely rákregiszterből nyert megbetegedési adatok tovább finomítja.











Megvalósítás stratégiai irányai







IRÁNYOK FELADATOK


Emlő-rákszűrések A megkezdett emlőszűrés folytatása. A célzott és nem célzott lakosság további tájékoztatása, felvilágosítása, rendezvények szervezése annak érdekében, hogy minél többen vegyék igénybe az emlőszűrést (cél: a lakosság 70%-a).

Még nagyobb hangsúlyt fordítani a minőségbiztosításra.

A meglévő emlőszűrő-állomások ellenőrzése szakmai, műszaki, kihasználtság szempontból.


Cervixrák-szűrés A célzott lakosság felvilágosítása, tájékoztatása a szűrésen

való részvétel fontosságáról. A 25-65 év közötti női lakosság legalább 70%-a vegyen részt női méhnyakrák szűrésen a nemzetközi standardok szerinti gyakoriságban. A nőgyógyászok, cyto-pathológusok, civil szervezetek működése kerüljön összehangolásra a jobb hatásfok elérése érdekében.

A vastagbélrák-szűrés Lefektetni azokat az alapokat, amelyek a vastagbélrák-szűréshez elengedhetetlenül szükségesek. 2003-ban kezdődjön meg a széklet vérvizsgálatán alapuló szűrés két éves gyakorisággal. A lakosság legalább 50%-a vegyen ezen részt. Folyamatos legyen a lakosság tájékoztatása a szűrés fontosságáról.




Várható eredmények







  1. A lakosságszűrés bevezetésével


  1. az emlődaganatok okozta halálozás 30 %-kal csökken. (Ez 700 halálozással kevesebb évente)


  1. a méhnyakrák okozta halálozás 40-80 %-kal csökken. (200-400 halálozással kevesebb évente)


  1. a vastagbél-, végbélrák okozta halálozás 20 %-kal csökken. (500 férfi, 460 nő élete menthető meg évente)





2003-2004-ben megvalósítandó akciók







  1. A végleges informatikai szoftver bevezetése, beüzemeltetése, amely átfogja mind a három szűrési módozatot. (Várhatóan 2003. januártól )

  2. Véglegesíteni az OEP-pel, az adatvédelmi országgyűlési biztossal a TAJ számmal kapcsolatos fenntartásokat a jobb betegút-követés és a minőségbiztosítás megfelelő szinten történő biztosítása érdekében. Szükség esetén jogszabály módosítása.

  3. A méhnyak- és a vastagbélrák lakossági szűrésének megszervezése - technikai, szakmai bázisának létrehozása.

  4. A 25-65 év közötti nők sejtvizsgálattal egybekötött nőgyógyászati-onkológiai szűrésének beindítása.

  5. 45-65 nők és férfiak a rejtett bélvérzések kimutatása révén a vastagbélrák felkutatására irányuló szűrés alapjainak letétele, megszervezése, elindítása.

  6. Az emlőrák-szűrés első ciklusának értékelése, az elméleti és a gyakorlati konzekvenciák levonása, a megfelelő döntések meghozatala, és a második kétéves ciklusra való felkészülés.

  7. A lakosságszűrés szakemberigényének garantálása, mindenekelőtt a citológiai előszűrő szakasszisztensek intézmények képzésének visszaállítása és a pathológiai diagnosztikai háttérkapacitás biztosítása.









ELLÁTÁS FEJLESZTÉS



Cél: Az egészségügyi ellátó rendszernek a népegészségügyi priori-tások mentén történő céltudatos fejlesz-tése, mely eredményeit tekintve optimális hatásfokkal működik





Helyzetismertetés







A magyar egészségügyi hálózat nagy kapacitással rendelkezik és alapjában jól és szakszerűen tagolt rendszer. Ennek ellenére számos olyan betegségben halnak meg emberek idő előtt, amit meg lehetett volna gyógyítani, ha időben és megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel ellátott helyre került volna a beteg. Sok betegség van, aminek kialakulása nem független a beteg által korábban elszenvedett betegségektől és attól, hogy azokat miként sikerült gyógyítani, gondozni. Számos, egyéni szenvedést és a finanszírozó számára nagy anyagi terhet jelentő állapot (pl. gyakori művesekezelést igénylő veseelégtelenség) áll elő, amelynek jelentős hányada elkerülhető lett volna, ha a beteg vérnyomását és cukorbetegségét a megelőző években megfelelően kezelték volna.


A halálozási adatokból és a kórházban megjelenő egészségügyi feladatokból ítélve az egészségügyi ellátás jelenlegi rendszere sajnálatosan kevéssé támogatja a betegségek minél korábban történő felismerését és gyógyítását. Ennek az egyik összetevője, hogy a finanszírozási rendszer a megelőzés és a korai felismerés helyett a már kialakult és súlyosabb betegségek ellátását támogatja, ezért az ellátás egy jelentős része a szükségesnél „később és feljebb” történik. Másik nem elhanyagolható tényezője, hogy az egészségügyi személyzetből a szükségesnél kevesebben rendelkeznek a megfelelő ismeretekkel, illetve nem áll rendelkezésre térben és időben a szükséges műszer, tárgyi-, technikai feltételrendszer. Nem elhanyagolható a korábbi orvosi gyakorlat, a régebbi orvosi technológiák során kialakult általános szemlélet, attitűd, magatartási formák, amelyek napjaink megbetegedési viszonyai és alkalmazott orvosi technológiái mellett már nem fogadhatóak el. Az itt felsorolt tényezők közül mindegyik természeténél fogva nagy tehetetlenséggel rendelkezik, s ebből kifolyólag igen lassan változtatható rendszerként viselkedik: évtizedes távlatokban várhatóak valódi eredmények, még akkor is, ha a fenti tényezők mindegyikét érintő, jól összehangolt, konzisztens változtatásról van szó.


Megvalósítás stratégiai irányai






  1. FELADATOK SZÜKSÉGES AKCIÓK

Alapellátás A háziorvosi rendszer helyzetelemzése az életmód-befolyásolás feladatai, és a befejezett ellátásra törekvés szempontjából, a szociális és egészségügyi ellátási feladatok határterületi problémái vonatkozásában.

A háziorvosi rendszer helyzetelemzése a rizikóállapotok a kiemelt népegészségügyi kockázatot jelentő betegségek (különös tekintettel a magas vérnyomásra) ellátására való felkészültség szempontjából.

A háziorvos lehetőségeinek áttekintése a korai felismerése szempontjából.

A kockázatfelmérésben és életmód-tanácsadásban résztvevő személyzet kiképzése, tevékenységük beillesztése szervezeti és finanszírozási szempontokból a háziorvosi praxisokba.

A háziorvosok és a szakorvosok közötti kommunikáció, együttműködés kritikus pontjai és a helyzet javításának szervezeti, finanszírozási módszerei.


Magatartás- és Helyzetfelmérés az alapellátásban, járóbeteg és

attitűd vizsgálat, fekvőbeteg ellátásban dolgozók körében, attitűd

befolyásolás vizsgálatok, ismeretterjesztés, vitafórumok kialakítása.


Keringési betegségek Áttekintés az ellátás különböző szintjeinek feladatairól és feltételrendszeréről az infarktus, a szélütés, az érszűkület ellátásának vonatkozásában.


Betegút elemzések, kritikus pontok meghatározása általánosságban, valamint részletesen a hátrányos helyzetű területeken a technikai felszereltség, a szervezeti, és finanszírozási feltételek, érdekeltségek vonatkozásában.


Az orvosi ismeretek és gyakorlat vizsgálata (esettanulmányokkal is)


Onkológiai betegségek Áttekintés az ellátás különböző szintjeinek feladatairól és feltételrendszeréről a daganatos betegek ellátásának vonatkozásában.


Betegút elemzések, a hozzáférhetőség területi különbségeinek elemzése, a kritikus pontok meghatározása általánosan és a hátrányos helyzetű területeken a technikai felszereltség, a szervezeti, és a finanszírozási feltételek, érdekeltségi rendszerek vonatkozásában.


Az orvosi ismeretek és gyakorlat vizsgálata (esettanulmányokkal is)


Rehabilitáció Helyzetelemzés (komplex, kardiológiai és mozgásszervi rehabilitáció is).

A hálózat területi egyenlőtlenségeinek feltárása.

A szakemberhiány okai, szakember képzés.

A rehabilitáció feladatának lehetséges szervezeti beillesztési módjai a rendszerbe.



Várható eredmények







Az alapellátásban az orvos figyelme terjedjen ki a (panasszal vagy bármely más okból) odaforduló lakosok/betegek betegségi kockázatára is és kapjanak szakszerű életvezetési, életmódbeli tanácsokat is.


A keringési betegségek vonatkozásában javítani szeretnénk az ellátásának helyzetét, illetve az ezek következtében bekövetkező rokkantság és halálozás mutatóinak csökkentését vesszük célba.


Az onkológiai betegségek vonatkozásában szeretnénk elérni, hogy a diagnosztika fejlesztésével minél korábban felismert daganatos elváltozások az ország minden területén egyenlő eséllyel kerüljenek illetékes szakorvos elé és (a terápiás lehetőségek bővítésével) kapjanak adekvát ellátást. Lényegesen javítani kívánjuk a szájüregi daganatok korai felismerésének lehetőségét. (l. Daganatos betegségek csökkentése alprogramban leírtak)


A rehabilitáció általános feltételrendszerének a javításával el kell érni, hogy öt-tíz éven belül minden arra alkalmas beteg hatékony rehabilitációban részesüljön.


Az ellátórendszer egészében szeretnénk elérni, hogy az ellátás legkülönbözőbb helyein dolgozó személyzet pontosan értse szerepét a beteg állapotromlásának és a nehezebben gyógyítható állapotok kialakulásának megelőzésében, és annak elkerülését fontosnak tartsa. Néhány éven belül el kell érni, hogy a finanszírozás által közvetített érdekeltség ezt a szemléletet és aktivitást támogassa.



2003-2004-ben megvalósítandó akciók







  1. A betegutak említett torzulásának dokumentálása szakmánként, intézménytípusonként konkretizált módon és statisztikai, informatikai, szociológiai, társadalom-orvostani stb. elemzésekkel alátámasztva – kiemelten a szív- és érrendszeri betegségek, daganatok, veseelégtelenség esetében.

  2. Komplex egészségügyi–szociológiai vizsgálat a különböző ellátási szinteken dolgozók helyzetének, szemléletének, magatartásának feltárására, a helyzet elemzése abból a szempontból, hogy a beavatkozási pontokat jól ki lehessen jelölni.

  3. Meg kell találni (vagy ki kell képezni) a rendszeren belül azokat a szereplőket, akikre az ellátórendszeren belüli „preventív” feladatok telepíthetők.

  4. Képzés elindítása a háziorvos melletti kockázat elemzéssel, tanácsadással foglalkozó személyzet kialakítására.

  5. Az ellátási szintek közötti kommunikációs problémák feltárása és szervezeti, finanszírozási megoldási javaslatok kidolgozása.

  6. Különböző szakmai szinteknek szóló tájékoztató anyagok készítése és megfelelő terítése.

  7. Kommunikációt és koordinációt elősegítő vitafórumok.

  8. Konszenzus kialakítása a hálózat-fejlesztési irányelvek, kapacitás-szabályozás, befogadás feltételrendszere, a fejlesztési erőforrások allokációs algoritmusára.

  9. Az egészség/betegségtudat feltérképezése a beteg egészségügyön belüli mozgásával összefüggésben






ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS




Cél: Szakemberek, hatóságok, kutatók részére olyan infrastruktúra építése, amely elősegíti a hatékony népegészségügyi tevékenységet minden lehetséges megvalósulási szinten





Helyzetismertetés







A népegészségügyi program végrehajtásának sikere megkívánja a legmegfelelőbb körülmények előteremtését. Az erőforrás fejlesztés alprogram fő célja és feladata, hogy biztosítsa a forrásokat, információt, tudásanyagot a programban résztvevő szervezetek, csoportok és a népegészségügyben aktívan tevékenykedők részére. Az alprogramnak meg kell terveznie és létre kell hozni azt az erőforrást, amely alkalmas arra, hogy hatékonyan kivitelezhető legyen a program. Vannak olyan kapacitások a magyar népegészségügyben, amelyek már jelenleg is rendelkezésre állnak, de az esetek egy jelentős részében fejlesztésekre van szükség. A fejlesztett erőforrásoknak alkalmasnak kell lennie, hogy fokozza a lakosság egészségi állapotára kifejtett pozitív hatását, amely maga után vonja a rendszer szoros kapcsolatát a közösséggel és környezettel, illetve a rendszer gyors probléma megoldó készségét. Az erőforrások fejlesztése magába foglalja a szervezeti struktúra megtervezését és létrehozását, a végrehajtó szervezetet szolgáló infrastruktúra megtervezését és felállítását, a szakmai alapokon nyugvó humánerőforrás fejlesztést, illetve a rendszerbe történő további forrásbevonás lehetőségének előteremtését.


Megvalósítás stratégiai irányai








FELADATOK SZÜKSÉGES AKCIÓK


S

Z

E
R
V
E
Z
E
T
I

F E
J
L.

Korábbi tanulmányok Népegészségügyi területen működő intézményekről,

metaanalízise szervezetekről, olyan összegfoglaló tanulmány készítése, amely figyelembe veszi az „Egészség Évtizedének Johan Béla Népegészségügyi Program” célkitűzéseit és felépítését, az EU normákat és követelményeket, az egészségfejlesztéshez szükséges jogszabály-alkotási és forrásbiztosítási feladatokat, illetve kitér a kapcsolatrendszerek elemzésére a korábban készült tanulmányok alapján.

Szervezeti tervezés Népegészségügyi program szervezeti-, intézményrendszerének megtervezése, amely magába foglalja a szervezeti és intézményi feladatokat, felelősségeket, gazdákat, illetve az egymáshozrendeltségi viszonyokat

Megvalósítás A fenti tervek alapján a népegészségügyi program szervezeti felépítésének megvalósításához szükséges lépések elvégzése

Minőség-biztosítás A megvalósult szervezeti struktúrában résztvevő intézetek, intézményekben olyan minőségbiztosítási rendszer kiépítése, mely garantálja lakosság részére a népegészségügyi szolgáltatások széles körben elérhető magas színvonalát.

I
N
F
R
A
S
T
RU
K
T
Ú
RA


Tudás menedzsment Népegészségügyi területen (rövid távon elsősorban

ÁNTSZ, tanszékek) az internet hozzáférhetőség

elterjesztése, mely folyamattal párhuzamosan training programokat kell szervezni az interneten történő tájékozódás mélyítésére.

A népegészségügyi program részére egy portál

létrehozása, mely portál alkalmas információs és kommunikációs felületként működni mind a népegészségügyi szakemberek, érdeklődő szakma, illetve az érdeklődő lakosság irányába. Szintén ezen a felületen valósulhat meg a jövőben többek között a népegészségügyi szakemberek távoktatása, adatbázisok fejlesztése-karbantartása, stb. A hatékony megjelenés érdekében az on-line megjelenést off-line megjelenéssel kombinálva népegészségügyi magazin megjelentetése.





FEJLESZTÉS

Adatbázis fejlesztése Olyan adatbázisok létrehozása, illetve a már meglevőek fejlesztése, melyek képesek a döntéshozatali szinteket támogatni a veszélyforrásokról, kockázatok mértékéről, illetve trendekről.

Adatgyűjtés fejlesztése Az adatbázisok fejlesztésének egyik lényeges eleme az adatok gyűjtésének fejlesztése, amely az infrastruktúra fejlesztésén túl szervezeti fejlesztést is igényel.

Kommunikáció fejlesztés Népegészségügyi területen aktívan tevékenykedő hatóságok, intézmények, civil szervezetek, illetve önkormányzatok közötti kölcsönös kommunikáció fejlesztése, amely magába foglalja a szakemberek könnyű hozzáférhetőségét is az érintett területeken.

Szolgáltatások elérhetősé- Népegészségügyi szolgálatok, prevenciós

gének fejlesztése szolgáltatások a lakosság mind szélesebb körében történő hozzáférésének biztosítása.

Civil kapcsolati- Civil szervezetekkel a kapcsolati rendszer mélyítése

rendszer fejlesztése informális szervezeti struktúrában, mint a program végrehajtásának elengedhetetlen szerveivel. A kapcsolati rendszer fejlesztése során egyik fő cél, hogy a civil szervezetek részéről történjen adatszolgáltatás a végzett tevékenységről, amely segíti népegészségügyben a magasabb döntéshozatali szinteket.




HU

MÁN


ERŐFORRÁS


ÁNTSZ munkavállalóinak ÁNTSZ munkavállalók számára szervezett folyamatos

továbbképzése továbbképzésekben a népegészségügyi program célirányos megjelenítése

Népegészségügyi Népegészségügyi területen aktívan tevékenykedők

menedzser képzés (legyen az ÁNTSZ munkavállaló, önkormányzati munkavállaló, érintett hatóságok munkavállalója, vagy civil szervezet képviselője) körében a menedzsment szemlélet oktatása, amely a program projekt szerű elemeinek megvalósítása során alapfeltétel.

Post-graduális képzés Népegészségügyi területen végzett PhD programok és a felvett hallgatók számának növelése, rezidens képzésekben a népegészségügyi program oktatása, illetve a népegészségügyi programban foglalt alprogramoknak megfelelő szakvizsgák curiculumába a program beépítése

Graduális képzés Népegészségügyet érintő * felsőoktatási intézményekben (orvostudományi karokon, egészségügyi főiskolai karokon, gyógyszerészeti karokon és még egészségügyi szakközépiskolákban is) a népegészségügyi programhoz kötődő ismeretek struktúrált átadása



FEJLESZTÉS

Továbbképzés, távoktatás, Népegészségügyi területen aktívan tevékenykedők

training, munkahelyi (legyen az ÁNTSZ munkavállaló, önkormányzati

training munkavállaló, érintett hatóságok munkavállalója, vagy civil szervezet képviselője) körében a népegészségügy szervezett oktatása a szervezeti szintnek megfelelő formában, ösztöndíjak-, mentor programok bevezetése, illetve a munkahelyi lehetőségeknek megfelelően rotációk megszervezése.

Internet használatának Népegészségügyi területen aktívan tevékenykedők

készség szintű elsajátítása interneten történő jártasságának elterjesztése, illetve az internet felhasználási területeinek oktatása

Teljesítmény monitorozás A program megvalósulási fázisainak- , illetve a szervezeti struktúra érettségi fokának megfelelően először intézményi szinten, majd fokozatosan az egyéni szinteken megjelenő teljesítmény monitorozás megvalósítása

FORRÁS

FEJL.

Pályázati monitorozás Népegészségügyi programot érintő hazai és nemzetközi pályázatok folyamatos nyomon követése és lehetőség szerint a pályázati feltételek előteremtése, illetve magas színvonalú hazai és nemzetközi pályázatírásban jártas szakembergárda biztosítása

Forrás allokáció Népegészségügyi területekre szánt pénzügyi források szakmai, illetve a program céljait figyelembe vevő igényeken alapuló tervezése, illetve a rendelkezésre álló források elosztási módjának megtervezése

Üzleti tőke együttműködés Üzleti tőke semleges megjelenése a népegészségügyi programot érintő olyan területeken ahol üzleti, illetve politikai érdekeket nem sértő módon történik.



KU

T
A
T
Á
S

FEJL.

PhD képzés Népegészségügyi területen végzett PhD kutatások és az erre fordított források rendszerezése, amely elősegíti a népegészségügyi program hosszútávú céljainak megvalósulását

Kutatási pályázatok Népegészségügyi alapkutatások és az erre fordított források rendszerezése

Módszertani kutatások Népegészségügyi módszertani kutatások indítása, illetve azok eredményei tükrében ajánlások megfogalmazása és modell kísérletek/prjektek összeállítása.

Pilota/modell programok Módszertanilag alátámasztott pilota programok indítása a tervezett modellek alapján

Egészséghatás vizsgálatok Stratégiai döntések, népegészségügyi intervenciók társadalmi és gazdasági hatásainak-, illetve a jogszabályok várt hatásainak folyamatos mérése (health impact assesment)

Eredmény értékelések Lezajlott projektek, programok egészségre kifejtett hatásainak mérése (health outcome evaluation)




Várható eredmények







Az erőforrás alprogram céljainak megvalósítása esetén olyan EU konform népegészségügyi infrastruktúra és emberi erőforrás kapacitás születik, amely a népegészségügy kihívásaira gyorsan és hatékonyan képes reagálni. Ezen tevékenységgel komoly támogatást képes nyújtani a döntéshozatali szinteknek, illetve az államigazgatás és gazdaság különböző szereplőinek és a fejlesztések eredményeként megvalósulhat, hogy a népegészségügyi akciók kivitelezésében nem az ÁNTSZ játssza a főszerepet a jövőben, hanem a hangsúly a civil szervezetekre és az önkormányzatokra tevődik át, úgy hogy ezen szervezetek, önkormányzatok az ÁNTSZ szakértelmére folyamatosan támaszkodhatnak.



2003-2004-ben megvalósítandó akciók







  1. Átfogó tanulmány készítése a népegészségügy jelen szervezeti felépítéséről és lehetséges fejlesztési irányairól

  2. Népegészségügy területén dolgozók internet hozzáférésének bővítése pályáztatásos formában

  3. Népegészségügyi portál indítása

  4. Népegészségügyi Magazin indítása

  5. Civil konzorcium létrehozása

  6. Népegészségügyi távoktatási infrastruktúra megtervezése és megvalósítása

  7. Népegészségügyi távoktatási modulok megtervezése

  8. Népegészségügyi menedzser képzés módszertani programjának elkészítése

  9. Népegészségügyben végzett PhD kutatások országos felmérése és jelentési rendszer kidolgozása

  10. Népegészségügyi szakemberek internet jártasságának fejlesztése távoktatáson keresztül

  11. Népegészségügyi Program pályázati monitor rendszerének felállítása és az érintettek számára hozzáférhetővé tétele

  12. Népegészségügyben témában indítandó PhD programok központi tervezése

  13. Népegészségügyi kutatások forrásainak (ESzCsM, OM) rendszerezése




MONITOROZÁS - INFORMATIKA




Cél: A lakosság egészségi állapotának legfontosabb jellemzőiben bekövetkezett változásokat mérő indikátor rendszer kidolgozása, működtetése



Helyzetismertetés







A cél megvalósítása érdekében – ritka kivételtől eltekintve – a jelenleg létező indikátorokat, intézményeket, indikátorokat kell használni. Új indikátorok „létrehozása” és még inkább új intézmények és struktúrák kiépítése idő-, költség- és szellemi erőforrás igényes. Figyelembe véve az adatgyűjtések engedélyezére vonatkozó rendelkezéseket, az eljárás bonyolultságát leghamarabb csak 2004-ben lehetséges a jelenlegihez képest új minőséget jelentő indikátor rendszer.


Megfelelő csoportosításokkal, elemzésekkel, a feladatok összpontosításával megvan a lehetőség a Program kezdetekor létező, egészségi közállapotok legfontosabb jellemzőinek leírására.

  1. Jelenleg ismerjük

  1. Becslések léteznek


Vannak bizonyos ismereteink a korlátozott funkcionalitásra vonatkozólag (OLEF).


A kockázati tényezők közül a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás elterjedtségét elfogadható módon tudjuk becsülni.




Megvalósítás stratégiai irányai








FELADATOK SZÜKSÉGES AKCIÓK


A mutatók rendszerének A célokért felelős intézmények, a cél profilja szerint illetékes

felépítése szakmai kollégiumok elkészítik a releváns mutatók minimális ( reális ) és maximális (ideális) jegyzékét, illetve megadják a mutatók definícióját. Csoportosítják a mutatókat a szerint , hogy melyek a jelenleg rendelkezésre állók és melyek azok amelyek nem állnak rendelkezésre. Javaslatot tesznek az utóbbiakra vonatkozó adatgyűjtésekre és megbecsülik az ezzel kapcsolatos költségeket, illetve leírják a szükséges személyi és dologi feltételeket. Összehasonlítják a meglévő és a javasolt indikátor rendszert a WHO/ EURO és az EUROSTAT, (esetleg más nemzetközi szervezetek) követelményeivel: harmonizáció.

Elkészítik a cél időarányos megvalósításának elemzését az indikátorok alapján.


Monitorizálás intézményes KSH, GYÓGYINFOK, Országos Epidemiológiai Központ,

struktúrájának felépítése ÁNTSZ, Debreceni Népegészségügyi Iskola, a megelőzés és a gyógyítás országos (és egyetemi) intézményei, piacorientált kutató intézetek. A különböző forrásokból beérkező alapadatoknak korszerű adathordozókon kell beérkezniük a Program Monitor Központjába ( a továbbiakban PMK). A PMK felelős a célok időarányos teljesítését mérő elemzések konzisztens szerkezetbe történő integrálásáért, illetve az alapadatokból és a beérkező elemzésekből az évi jelentés elkészítéséért. A PMK-t a Programiroda keretében kell kialakítani. Szükséges, hogy annak működését tanácsadó testület segítse.



Várható eredmények









2003-2004-ben megvalósítandó akciók







  1. Költségvetés készítése, amely részletekbe menően leírja a teljes monitorizálás évi költségeit, illetve megbecsüli a távlati fejlesztés pénzügyi terheit.

  2. A létező mutatókból a 2002-re, illetve 2003-ra vonatkozó időarányos teljesítések jelentéseinek elkészítése és ezekből a Program két összefoglaló jelentésének elkészítése. A részjelentéseknek a tárgyévet követő év második /harmadik negyedévében, az általános jelentésnek: narratív, táblák, ábrák a tárgyév utáni év utolsó negyedében el kell készülniük. Szükség van rendszeresen megjelenő angol nyelvű általános jelentésre. Az általános jelentésnek minden évben egy-egy célt az átlagosnál részletesebben kell elemeznie.

  3. A teljes indikátor rendszer definícióinak, szerkezetének elkészítése kézikönyv formájában.