2003. évi törvény

az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről

 

Az Országgyűlés az egészségügyi ellátórendszer korszerűsítésének, az új típusú működési formák elterjedésének és a befektetések ösztönzésének céljából, a betegellátás szakmai követelményeit szem előtt tartva a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) E törvény hatálya az egészségügyi szolgáltatókra, az egészségügyi közszolgáltatásokra és az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervekre terjed ki.

(2) Az orvosok, a gyógyszerészek, valamint más egészségügyi dolgozók jogállásáról külön törvény rendelkezik.

2. §

(1) E törvény alkalmazásában

a) egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyről szóló 1997. CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § e) pontjában meghatározott tevékenység,

b) egészségügyi közszolgáltatás: a részben vagy egészben az államháztartás terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatás;

c) egészségügyi szakterület: amelyre nézve külön jogszabály szerint egészségügyi szakképesítés szerezhető;

d) egészségügyi szakma: az Eütv. 3. § q/ pontjában meghatározott egészségügyi szakképesítéssel, továbbá jogszabályban meghatározott szakmai (személyi és tárgyi) minimumfeltételekkel ellátható olyan egészségügyi szolgáltatások összessége, mely szerepel az egészségügyi szakmai kódjegyzékben;

e) gyógyintézet: az Eütv. 3.§ g) pontjában meghatározott, rendelőintézeti járóbeteg szakellátást vagy fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény;

f) fenntartó:

fa) költségvetési szerv egészségügyi szolgáltató esetén az alapító okiratban felügyeleti szervként megjelölt állami szerv, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás,

fb) egyházi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyházi egészségügyi szolgáltató esetén az alapító okiratban fenntartóként megjelölt egyházi jogi személy,

fc) alapítványi, közalapítványi egészségügyi szolgáltató esetén az alapítvány, közalapítvány,

fd) más szervezet egészségügyi szolgáltató egységeként működő gyógyintézet esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e törvény alkalmazásában az Eütv. 3. §-ában foglalt fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.

 

II. fejezet

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓK

Általános rendelkezések

3. §

(1) Egészségügyi szolgáltatás kizárólag az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély birtokában, az abban meghatározottak szerint kezdhető meg, illetve folytatható.

(2) Egészségügyi szolgáltatásra bármely természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kaphat működési engedélyt, ha megfelel a külön jogszabályban előírt szakmai (tárgyi és személyi) minimumfeltételeknek, szakképesítési előírásoknak és rendelkezik az egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződéssel (a továbbiakban: egészségügyi szolgáltató).

(3) A működési engedélyben fel kell tüntetni a szolgáltató által folytatható egészségügyi szakmát, szakmákat.

(4) Több telephelyen működő egészségügyi szolgáltató esetén a telephelyekre külön működési engedélyt kell kérni.

4. §

(1) Egészségügyi szolgáltatás – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - bármilyen tulajdoni és szervezeti formában megszervezhető.

(2) Gyógyintézet csak jogi személyiséggel rendelkező egészségügyi szolgáltató vagy annak szervezeti egysége lehet.

(3) Jogszabály előírhatja, hogy valamely egészségügyi szolgáltatás csak gyógyintézetben vagy fekvőbeteg gyógyintézetben nyújtható.

(4) A gyógyszertárak létesítését és működtetését külön törvény szabályozza.

Egyes egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó külön rendelkezések

Egyetemi klinika

5. §

(1) Az egyetemi klinika az orvostudományi (egészségtudományi) képzést folytató egyetem (a továbbiakban: egyetem) olyan szervezeti egysége, mely a progresszív ellátás (Eütv. 75.§) felső szintjén és a területi ellátási kötelezettség keretében nyújtott gyógyító-megelőző feladatain keresztül biztosítja az adott egészségügyi szakterület - elméleti és gyakorlati képzését is magába foglaló - graduális, illetve posztgraduális oktatását.

(2) Az egyetemi klinika a szakterületét illetően kapcsolatot tart más egészségügyi szolgáltatókkal, részt vesz az orvostudomány adott ágának elméleti és gyakorlati fejlesztésében, illetve e területen kutatómunkát végez.

(3) Egészségügyi szolgáltató a “klinika” elnevezés használatára csak az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak teljesítése esetén jogosult.

Oktató és gyakorló egészségügyi szolgáltató

6. §

(1) Az egészségügyi képzés, szakképzés és továbbképzés gyakorlati szakmai ismereteit – a felsőoktatási vagy oktatási intézménnyel kötött szerződés alapján – olyan gyógyintézet vagy egyéb egészségügyi szolgáltató is nyújthatja, amely nem minősül egyetemi klinikának.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gyógyintézet vagy egyéb egészségügyi szolgáltató a szerződésben foglaltak szerint a neve kiegészítéseként használhatja az “oktató" vagy “gyakorló” minősítést.

(3) Amennyiben a képzési feladatokat csak az egészségügyi szolgáltató egyes szervezeti egységei látják el, az (1)-(2) bekezdésben foglalt szabályok értelemszerű alkalmazásával ezen szervezeti egységek jogosultak az “oktató” vagy “gyakorló” minősítés használatára.

Egyéni egészségügyi vállalkozó

7. §

(1) Egyéni egészségügyi vállalkozási tevékenység folytatására az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szereplő és a külön jogszabályokban meghatározott egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.

(2) Az egyéni egészségügyi vállalkozó egyéni vállalkozói igazolvány, érvényes működési engedély és felelősségbiztosítási szerződés birtokában, a saját nevében és kockázatára nyújtja a működési engedélyében meghatározott egészségügyi szakmákhoz tartozó szolgáltatásokat.

(3) Az egyéni egészségügyi vállalkozó köteles személyesen közreműködni az egészségügyi szolgáltató tevékenység folytatásában.

(4) Az egyéni egészségügyi vállalkozó a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint alkalmazottat foglalkoztathat. Az általa foglalkoztatott, egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző személynek rendelkeznie kell a külön jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálattal. Az egyéni egészségügyi vállalkozó által alkalmazott szakirányú szakképesítéssel nem rendelkező személy egészségügyi szolgáltató tevékenységet csak akkor végezhet, ha szakmai tevékenységének közvetlen irányítását az egyéni egészségügyi vállalkozó, vagy az általa alkalmazott megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy látja el.

(5) Az egyéni egészségügyi vállalkozás folytatásához szükséges szakképesítés meglétét a működési engedélyezés során az egészségügyi hatóság vizsgálja.

 

III. fejezet

AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE

Egészségügyi közszolgáltatás nyújtására jogosult egészségügyi szolgáltatók

8. §

(1) Egészségügyi közszolgáltatás nyújtására bármely egészségügyi szolgáltató jogosult, ha a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően

a) egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkezik, és

b) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szerveivel (a továbbiakban együtt: megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár /MEP/) finanszírozási szerződést köt, vagy

c) az egészségügyi szolgáltatásra költségvetési támogatásban részesül.

(2) Az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató szociális szolgáltatásokon kívül csak a működési engedélyében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységet végezhet.

(3) Egészségügyi közszolgáltatás nyújtásában közreműködik az az egészségügyi szolgáltató is, aki tevékenységét az e törvény szerinti közreműködői szerződés alapján valamely egészségügyi közszolgáltatás nyújtására jogosult egészségügyi szolgáltató számára és költségére végzi.

Felelősség az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséért

9. §

(1) Az egészségügyi közszolgáltatások szervezése magában foglalja különösen

a) a progresszív ellátás adott szintjének megfelelő egészségügyi ellátás szervezését,

b) az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó központi vagy önkormányzati költségvetési szervek fenntartását, illetőleg az állami, önkormányzati tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogok gyakorlását; valamint

c) a közszolgáltatás finanszírozását.

(2) Az egészségügyi közszolgáltatás szervezéséről az állam

a) a helyi önkormányzatok,

b) az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium,

c) az egészségügyi szolgáltatót fenntartó minisztériumok (a továbbiakban együtt: ágazati minisztérium), illetve

d) az orvostudományi (egészségtudományi) képzést folytató felsőoktatási intézmények

(a továbbiakban az a)-d) pont alattiak együtt: egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv), valamint

e) az egészségbiztosítási rendszer működtetése

útján gondoskodik.

(3) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek az a)-d) pontokban foglalt feladataik tekintetében külön törvényben meghatározott mértékben és szakmai összetételben kötelesek gondoskodni az egészségügyi közszolgáltatásokról (a továbbiakban: ellátási kötelezettség):

a) a helyi önkormányzatok szervezik a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) alapján a területükön élő lakosság egészségügyi alap- és szakellátását;

b) az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium feladatköre azokra az egészségügyi közszolgáltatásokra terjed ki, amelyek a progresszív ellátás felső szintjein elhelyezkedő országos és/vagy regionális feladatot látnak el, illetőleg az országos népegészségügyi programok kiemelt céljait szolgálják vagy speciális ellátási igényt elégítenek ki;

c) az ágazati minisztériumok feladatköre elsősorban az adott ágazat munkavállalóinak, szolgálati jogviszonyban lévő dolgozóinak, illetve igényjogosultjainak az ágazat jellegéből adódó egészségügyi ellátására terjed ki;

d) az orvostudományi (egészségtudományi) képzést folytató felsőoktatási intézmények feladatkörére a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Ftv.), valamint az 5. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek ellátási kötelezettségének mértéke és szakmai összetétele csak külön törvényben meghatározott feltételekkel és módon változtatható meg.

(5) Az egyházak a 13.§ (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint vesznek részt az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásában.

Egészségügyi szakmai program

10. §

(1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az ellátási kötelezettségébe tartozó egészségügyi ellátások összehangolt és tervszerű fejlesztése érdekében öt évre szóló egészségügyi szakmai programot (a továbbiakban: szakmai program) készít. Nem kötelező a szakmai program elkészítése, ha az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv csak egészségügyi alapellátásról gondoskodik.

(2) A szakmai program tartalmazza:

a) az ellátandó lakosság számának, korösszetételének várható változását, az egészségi állapotot befolyásoló fontosabb területi, települési környezeti tényezőket, a lakosság egészségi állapotának legfontosabb jellemzőit,

b) az egészségügyi szolgáltatások iránti igények várható alakulását, figyelembe véve a gyógyító-megelőző feladatok összetételének tervezhető változásait - beleértve a népegészségügyi feladatokból adódó területi igényeket is -, illetve ennek alapján a szolgáltatási struktúra átalakítására vonatkozó terveket,

c) az ellátási kötelezettség teljesítésében részt vevő egészségügyi szolgáltatók legfontosabb szakmai jellemzőit, szervezeti formáit és tulajdonosi struktúráját,

d) a c) pontban megjelölt egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó jelentősebb felújítások és fejlesztések terveit,

e) a tervezett feladatok pénzügyi forrásigényét.

(3) A szakmai program elkészítése során figyelembe kell venni az ellátási kötelezettség teljesítésében részt vevő egészségügyi szolgáltatók szakmai terveit, továbbá ki kell kérni

a) a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat szakmai programjához a területileg illetékes egészségügyi hatóságnak, szakmai kamaráknak, megyei egészségbiztosítási pénztárnak és regionális fejlesztési tanácsnak a véleményét,

b) a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi önkormányzatok és a 9.§ (2) bekezdésének c)-d) pontjaiban meghatározott egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek szakmai programjához a területileg illetékes regionális fejlesztési tanács és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium véleményét.

11. §

(1) Helyi önkormányzatok esetén a szakmai programot össze kell hangolni az országos népegészségügyi programmal, valamint az önkormányzat szociális, oktatási, továbbá ifjúsági és sport szolgáltatástervezési koncepciójával.

(2) A községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat szakmai programját a megyei, fővárosi önkormányzat előzetes véleményének figyelembe vételével alakítja ki úgy, hogy az összhangban álljon a megyei, fővárosi önkormányzat által készített szakmai programmal. A megyei, fővárosi önkormányzat és a megyei jogú városi önkormányzat a szakmai programot a saját területére készíti el, melyet a megyei jogú városi és a megyei közgyűlés által az Ötv. alapján létrehozott egyeztető bizottság is megtárgyal.

(3) Amennyiben a községi, városi, fővárosi kerületi, illetőleg a megyei jogú városi önkormányzat által készített szakmai program nincs összhangban a megyei, fővárosi szakmai programmal, egyeztetést kell tartani a tervek közös irányának meghatározásáról.

(4) Az orvostudományi (egészségtudományi) képzést folytató egyetemek a 10.§ (1)-(2) bekezdésben meghatározott szakmai programot az egyetem fejlesztési tervéhez kapcsolódva készítik el.

(5) A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi önkormányzatok, továbbá a 9.§ (2) bekezdés c)-d) pontjaiban meghatározott egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek az elfogadott szakmai programjukat megküldik az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak.

(6) A 9. § (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek, továbbá a fővárosi, a megyei és - a regionális egészségügyi ellátásban közreműködő - megyei jogú városi önkormányzatok az országos és a regionális egészségügyi szolgáltatások tervezésének összehangolására kétévente egyeztetik szakmai programjaikat.

(7) A közszolgáltatásért felelős szerv évente értékeli a szakmai program teljesítését, és az értékelés alapján – ha szükséges – a soron következő öt évre módosítja, illetőleg kiegészíti a szakmai programot. A szakmai program értékelésére és módosítására az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A szakmai program módosítását a 19.§-ban meghatározott szakmai terv módosításánál is figyelembe kell venni. Ha a szakmai program módosítása kihat a szakmai tervre, akkor az ebből származó változások miatt az egészségügyi ellátási szerződés nem mondható fel.

 

Az egészségügyi ellátási kötelezettség teljesítése saját szolgáltató fenntartásával

12. §

(1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv – az egyetemet kivéve - ellátási kötelezettségének teljesítésére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) - helyi önkormányzatok esetében továbbá az Ötv. - szerint költségvetési szervet hozhat létre és tarthat fenn, valamint állami, önkormányzati többségi irányítást biztosító befolyással működő gazdasági társaságot vagy közhasznú társaságot alapíthat (a továbbiakban: állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatók).

(2) Állami, önkormányzati egészségügyi szolgáltatónak minősül továbbá az Országgyűlés vagy a Kormány, illetőleg a helyi önkormányzat által, egészségügyi közszolgáltatások nyújtására létrehozott közalapítvány is.

Az egészségügyi ellátási kötelezettség szerződéses teljesítése

13. §

(1) Amennyiben az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségét nem a 12. § szerinti állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltató útján látja el, az ellátási kötelezettségébe tartozó közszolgáltatások nyújtására, az ellátás megfelelő színvonalú teljesítése, illetve az ellátás biztonsága érdekében

a) más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy egyházi fenntartóval megállapodik az ellátási kötelezettség teljesítéséről, vagy

b) nem állami és nem önkormányzati egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi ellátási szerződést köt.

(2) Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium az országos, regionális és speciális egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról

a) az egyetemek esetében az Oktatási Minisztériummal és az egyetemmel közösen,

b) a 9. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ágazati minisztériumokkal, a helyi önkormányzatokkal vagy az egyházi fenntartókkal az egészségügyi szakellátási kötelezettséget szabályozó törvény keretei között

írásban megállapodást köt.

(3) A helyi önkormányzatok egymás közötti megállapodásaira az önkormányzati társulásokra vonatkozó külön törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Az önkormányzati intézményi társulásban fenntartott egészségügyi szolgáltató e törvény alkalmazásában ugyancsak önkormányzati egészségügyi szolgáltatónak minősül.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglalt megállapodásokban meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat az egyetem a szervezeti egységeiben (egyetemi klinika, egyetemi intézet, egészségtudományi centrum stb.), az ágazati minisztérium és a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás az állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatójánál, az egyházi fenntartó pedig az egyházi egészségügyi szolgáltatójánál biztosítja.

Az egészségügyi ellátási szerződés

14. §

(1) Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi ellátási szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy a közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó közszolgáltatások közül a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat folyamatosan, a jogszabályokban és az egészségügyi szakmai szabályokban előírt szakmai színvonalon, területi ellátási kötelezettséggel nyújtja.

(2) Az egészségügyi ellátási szerződés kötelezően tartalmazza

a) közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok közül az egészségügyi szolgáltató által ellátandó szolgáltatások tételes meghatározását,

b) az a) pontban meghatározott szolgáltatásoknak megfelelően az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettségét,

c) a szolgáltatások ellátásának színvonalát mérő mutatókat,

d) a munkavállalók foglalkoztatásával, továbbfoglalkoztatásával kapcsolatos garanciális elemeket, különös tekintettel a munkajogi szabályokban előírt, a munkáltatói jogutódlással összefüggő, munkaviszonyt érintő kérdéseket,

e) az egészségügyi szolgáltatások teljesítéshez szükséges egészségügyi adatok átadására vonatkozó rendelkezéseket,

f) a szerződés felmondásának szabályait, beleértve a felmondási időt és annak garanciáját, hogy a folyamatos ellátás biztosítása nem szenved sérelmet.

(3) Rendelőintézeti járóbeteg szakrendelés és fekvőbeteg ellátás körében egészségügyi ellátási szerződés csak a gyógyintézet – működési engedélyben meghatározott - szolgáltatásainak összességére köthető.

(4) A 13.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott megállapodás alapján átvállalt egészségügyi közszolgáltatás nyújtására egészségügyi ellátási szerződés csak az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, illetőleg az önkormányzati társulásban résztvevő helyi önkormányzatok előzetes hozzájárulásával köthető.

Az egészségügyi ellátási szerződés megkötésének szabályai

15. §

(1) Az egészségügyi ellátási szerződés megkötésére vonatkozó szándékot nyilvános pályázat útján kell meghirdetni. Az újabb szerződés megkötésére vonatkozó pályázatot legkésőbb a szerződés lejárta előtt hat hónappal kell meghirdetni.

(2) A pályázat elbírálása során ki kell kérni

a) a kötelezően ellátandó terület szerint illetékes megyei (fővárosi) egészségügyi hatóságnak,

b) a területileg illetékes megyei (fővárosi) szakmai kamaráknak,

c) a területileg illetékes MEP-nek,

d) a fekvőbeteg gyógyintézet esetében a kórházi felügyelő tanácsnak,

e) a gyógyintézet szakmai vezetőtestületének, valamint

f) az egészségügyi dolgozók országos szakmai szervezetei helyi képviseleteinek, valamint - a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - érdekképviseleti szerveinek

a véleményét.

(3) A pályázat elbírálása során figyelembe kell venni

a) a pályázó szakmai felkészültségét, illetve - már működő pályázó esetén - tapasztalatait,

b) az ellátás biztonságát szavatoló tényezőket, így pl. a megbízható működést alátámasztó gazdasági mutatókat, a működtetett orvostechnikai eszközök számára biztosított technikai hátteret, ide értve a szervízszolgáltatásokat is, illetve más egészségügyi szolgáltatókkal kialakított szerződéses kapcsolatok keretében biztosított egészségügyi szolgáltatásokat,

c) az ellátás színvonalának emelését szolgáló fejlesztéseket és a pályázatban ezekre megjelölt forrásokat,

d) a munkavállalók foglalkoztatására, továbbfoglalkoztatására vállalt kötelezettségeket, illetőleg

e) már működő pályázó esetén a pályázó korábbi tevékenységére vonatkozó, a pályázati kiírásban meghatározott szakmai, gazdasági mutatókat.

(4) Az egészségügyi alapellátás körében egészségügyi ellátási szerződés megkötésére az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvényben foglaltakra figyelemmel, az új vagy a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetre kell nyilvános pályázatot hirdetni.

(5) Nem kell pályázatot kiírni, ha a 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nem állami, nem önkormányzati egészségügyi szolgáltató oly módon jön létre, hogy a közszolgáltatásáért felelős szerv többségi irányítást biztosító befolyásával működő gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban a közszolgáltatásért felelős szerv többségi irányítást biztosító befolyása szűnik meg.

(6) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a pályázati kiírásnak leginkább megfelelő pályázat ajánlattevőjével (a továbbiakban: pályázó) köti meg az egészségügyi ellátási szerződést. Azonos feltételeket és kötelezettséget vállaló pályázók közül a szakmai tapasztalatok továbbvitele érdekében előnyben kell részesíteni az adott ellátási területen korábban a közszolgáltatásáért felelős szerv által működtetett állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatók egészségügyi dolgozóiból alakult egészségügyi szolgáltatókat.

(7) A pályáztatás tisztaságát, illetőleg pályázók egymás közötti versenykorlátozó magatartását kifogásoló érdekeltek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben foglaltak szerint pert indíthatnak, illetőleg versenyfelügyeleti eljárást kezdeményezhetnek a jogsértés megállapítására. Ha a bíróság, illetőleg a versenytanács a jogsértést jogerősen megállapította, a létrejött egészségügyi ellátási szerződés semmis, és új nyilvános pályázatot kell kiírni.

 

16. §

(1) Az egészségügyi ellátási szerződés – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – határozatlan időre köthető meg. A meghatározott időre szóló egészségügyi ellátási szerződést legalább három évre kell megkötni.

(2) Az egészségügyi ellátási szerződésben vállalt jogokat és kötelezettségeket az egészségügyi szolgáltató nem ruházhatja tovább.

17. §

(1) Az egészségügyi ellátási szerződés nem köthető meg azzal az egészségügyi szolgáltatóval,

a) amely csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll,

b) amelynek az adó- vagy vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van,

c) akit, vagy amelynek vezetőjét, képviseletre feljogosított tagját vagy tisztségviselőjét jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy az egészségügyi szolgáltatások körébe tartozó foglalkozásától eltiltották, mindaddig, amíg az elítélt nem mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól,

d) amelynek a tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény szerint a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, a korlátozás időtartama alatt, vagy a pályázat kiírását megelőző három éven belül ugyanezen törvény alapján pénzbírság megfizetésére kötelezte,

e) amelynek a pályázat kiírását megelőző három éven belül egészségügyi közszolgáltatásra vonatkozó egészségügyi ellátási szerződését szerződésszegés miatt azonnali hatállyal felmondták.

(2) Az (1) bekezdés a) és c)-e) pontjában felsorolt körülményekről a pályázatban nyilatkozni kell, a b) pontban foglaltakról pedig az adó- és a vámhatóság igazolását kell a pályázathoz csatolni.

IV. fejezet

AZ egészségügyi közszolgáltatók működésének EGYES szabályai

Szakmai és szervezeti előírások

18. §

(1) Az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó szolgáltatók e tevékenységüket az egészségügyi törvény és az általuk nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, valamint a közszolgáltatás finanszírozására vonatkozó jogszabályok alapján végzik.

(2) Gyógyintézet vezetője, helyettes vezetője az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletében meghatározott képesítéssel rendelkező személy lehet. Az állami és önkormányzati egészségügyi szolgáltatóknál a vezetői (vezetőhelyettesi) munkakör betöltésére pályázatot kell kiírni.

(3) A gyógyintézet vezetőjét szakmai vezető testület segíti munkájában. A szakmai vezető testület a belső szabályzatokban meghatározott véleményező, javaslattevő feladatokat lát el, külön jogszabályban meghatározott szakmai döntésekhez egyetértése szükséges. A gyógyintézet szervezeti és működési szabályzata egyéb szakmai kérdésekben is egyetértési jogot biztosíthat a szakmai vezető testület számára. A szakmai vezető testület véleményét ki kell kérni a gyógyintézet szervezetére és működésére vonatkozó szabályzatok megalkotásához, az egészségügyi közszolgáltatást érintő pénzügyi tervek és beszámolók elfogadásához.

 

Szakmai terv

19. §

(1) A gyógyintézet az általa nyújtott szolgáltatások tervszerű és minőségi fejlesztésére szakmai tervet készít. A szakmai tervet az adott közszolgáltatásért felelős szerv által, a 10. § szerint készített szakmai program alapján, azzal összhangban, öt éves időtartamra kell kidolgozni.

(2) A szakmai terv tartalmazza:

a) a gyógyító-megelőző feladatok összetételének változtatásával,

b) a feladatok változásával összefüggő belső szervezeti változásokkal,

c) a jelentősebb felújításokkal és fejlesztésekkel,

d) a humán erőforrások fejlesztésével, valamint

e) a minőségbiztosítással és minőségfejlesztéssel

összefüggő koncepciókat és mindezek pénzügyi tervét.

(3) A szakmai tervet – a gyógyintézet szakmai vezető testületének egyetértésével – költségvetési szervnél a gyógyintézet vezetője, egyetemi klinikánál az egyetem, más szervezet esetében a fenntartó fogadja el.

(4) A szakmai tervet jóváhagyás céljából – a területileg illetékes MEP-pel történt egyeztetés után – be kell nyújtani az (1) bekezdés szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervhez.

 

Gazdálkodás

20. §

(1) Az egészségügyi szolgáltató az egészségbiztosítási finanszírozásból (költségvetési támogatásból) származó bevételét csak az egészségbiztosítási finanszírozásra (a költségvetési támogatásra) vonatkozó jogszabályokban, valamint a finanszírozási (támogatási) szerződésben meghatározott feladatokra használhatja fel.

(2) A nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a bevételeit és a ráfordításait – kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon –részletezni köteles a számviteli szabályok szerinti beszámolója kiegészítő mellékletében.

21. §

A közszolgáltatás körében egészségügyi szakellátást nyújtó költségvetési szerv vagy egyházi jogi személy számviteli szabályok szerinti éves beszámolóját könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni, ha a költségvetési szervnek vagy egyházi jogi személynek a közszolgáltatás finanszírozásából származó éves bevétele meghaladja az 1 milliárd forintot. A könyvvizsgálót a fenntartó bízza meg és fizeti. Az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egyéb szerveknél a könyvvizsgálatra a számviteli jogszabályok előírásai az irányadók.

 

Vagyoni biztosíték

22. §

(1) Az egészségügyi ellátási szerződés alapján gyógyintézeti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató köteles vagyoni biztosítékot adni. A vagyoni biztosíték módjáról és mértékéről az egészségügyi ellátási szerződésben kell megállapodni.

(2) Az egészségügyi szolgáltató a vagyoni biztosíték meglétét igazoló külön szerződést az egészségügyi ellátási szerződés aláírását követő 30 napon belül adja át a közszolgáltatásért felelős szervnek. Ha az egészségügyi szolgáltató e kötelezettségét nem teljesíti, az egészségügyi ellátási szerződés megszűnik.

(3) Vagyoni biztosíték lehet:

a) bankgarancia,

b) az egészségügyi szolgáltató által hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeni letét).

Az egyes biztosítékformák külön-külön, vagy együttesen is alkalmazhatók.

(4) A vagyoni biztosíték mértéke nem lehet kevesebb, mint az egészségügyi szolgáltatónak a tárgyévet megelőző évben az egészségbiztosítási finanszírozásból (költségvetési támogatásból) származó bevétele tizenketted része.

(5) A korábban egészségügyi közszolgáltatást nem nyújtó, új egészségügyi szolgáltató esetén a vagyoni biztosíték legkisebb mértéke az azonos szakellátást nyújtó, hasonló területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltatók egészségbiztosítási finanszírozásából (költségvetési támogatásából) számított havi átlagos bevétele. A havi átlagos bevételre vonatkozó adatot a közszolgáltatásért felelős szerv megkeresésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közli. A vagyoni biztosíték mértékét – ha nem éri el a (4) bekezdésben meghatározott mértéket - az egészségügyi közszolgáltatás megkezdését követő hatodik hónap végén a felek az egészségügyi ellátási szerződés módosításával az egészségbiztosítási finanszírozásból (költségvetési támogatásból) származó tényleges bevételnek megfelelően módosítják.

(6) A vagyoni biztosíték meglétét az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi közszolgáltatásról készített éves beszámolója alkalmával igazolja.

23. §

(1) A vagyoni biztosíték a 25.§-ban meghatározott adósságállomány rendezésére vagy az egészségügyi ellátási szerződés felmondása esetén használható fel, ha az egészségügyi közszolgáltatás folyamatos fenntartása más módon nem biztosítható.

(2) Az egészségügyi szolgáltató a vagyoni biztosítékot legkorábban az egészségügyi ellátási szerződés megszűnését követő hat hónap elteltével szüntetheti meg, ha a szerződésből eredő kötelezettségeit teljesítette.

(3) A vagyoni biztosítékként szolgáló szerződés részletes szabályait az egészségügyi ellátási szerződés pályáztatására és megkötésére vonatkozó külön jogszabály tartalmazza.

A közszolgáltatás nyújtásának ellenőrzése

24. §

(1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a tulajdonában vagy fenntartásában lévő egészségügyi szolgáltatónál tulajdonosi vagy fenntartói jogkörében rendszeresen – legalább évente – ellenőrzi az egészségügyi szolgáltató működését és gazdálkodását.

(2) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi ellátási szerződés alapján működő egészségügyi szolgáltatónál is ellenőrzi a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését. Az ellenőrzés keretében az egészségügyi szolgáltató a közszolgáltatásért felelős szerv számára

a) rendelkezésre bocsátja az ellenőrzéshez szükséges adatokat, információkat, biztosítja az iratokba való betekintést;

b) évente írásban beszámol a közszolgáltatásért felelős szervnek az egészségügyi közszolgáltatás teljesítéséről, és megküldi az egészségügyi szolgáltató gazdálkodásáról a számviteli szabályok szerint készített beszámolót;

c) haladéktalanul írásban jelenti, ha az egészségügyi szolgáltatónak a 25. §-ban meghatározott adóssága keletkezik.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt ellenőrzés során az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv – külön törvényi felhatalmazás hiányában – nem tekintheti meg az egyes betegekre vonatkozó egészségügyi dokumentációt, továbbá az egyéb, személyes adatot vagy orvosi titkot tartalmazó iratokat (adathordozókat).

(4) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a szolgáltató ellenőrzése során észlelt, a szolgáltatás színvonalát érintő hiányosságokról – a hatáskörükbe tartozó kérdésekben – tájékoztatja az egészségügyi hatóságot, továbbá a területileg illetékes orvosi kamarát.

(5) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv

a) az egészségügyi hatóságnál szakfelügyeleti ellenőrzést kezdeményezhet,

b) a Magyar Orvosi Kamarától szakmai, etikai állásfoglalást kérhet, továbbá etikai eljárást kezdeményezhet.

(6) Amennyiben az egészségügyi hatóság az egészségügyi szolgáltatók szakfelügyelete során, vagy a MEP-ek az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződés teljesítésének ellenőrzésekor

a) az egészségügyi szolgáltatás tárgyi vagy személyi feltételeinek romlását

b) a szolgáltatás szakmai színvonalának a csökkenését vagy ennek veszélyét, illetőleg

c) a területi ellátási kötelezettség megsértését

észlelik, az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv megküldésével haladéktalanul jelzik ezt az adott egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervnek.

(7) A beteg az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó panaszával közvetlenül fordulhat az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervhez, akkor is, ha a közszolgáltatást egészségügyi ellátási szerződés alapján nyújtják.

25. §

(1) Amennyiben az egészségügyi ellátási szerződés alapján közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak 60 napon túli lejárt köztartozása vagy kifizetetlen szállítói számlája vagy egyéb adóssága van (a továbbiakban együtt: adósságállomány) és ennek összege az éves bevételének

a) 3 %-át eléri, a közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szolgáltató működését ellenőrzi, a vezetést beszámoltatja, továbbá intézkedési tervet készíttet a biztonságos gazdálkodás helyreállítására, egyidejűleg felülvizsgálja a szerződés indokoltságát,

b) 6 %-át eléri, vagy a biztonságos gazdálkodás helyreállítását célzó intézkedések ellenére az adósságállomány három hónapon belül nem csökken 3 % alá, a közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi ellátási szerződést – a közszolgáltatás más módon történő megszervezése mellett – a 26.§ (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint felmondhatja.

(2) Gyógyintézeti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén a 22.§-ban meghatározott vagyoni biztosítékot – amennyiben nem kerül sor az egészségügyi ellátási szerződés felmondására – az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv rendelkezése szerint az egészségügyi szolgáltató az adósságállomány rendezésére felhasználhatja.

(3) Az egészségügyi szolgáltató köteles a felhasznált vagyoni biztosítékot hat hónapon belül pótolni, és a pótlás megtörténtét az erre vonatkozó okiratok bemutatásával a közszolgáltatásért felelős szervnek igazolni.

 

Az egészségügyi ellátási szerződés megszűnése

26. §

(1) A felek a határozatlan időre kötött egészségügyi ellátási szerződést a másik félhez írásban intézett felmondással megszüntethetik. A felmondási határidő – a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kivéve – 6 hónapnál nem lehet rövidebb. A határozatlan időre szóló egészségügyi ellátási szerződés a hatályba lépésétől számított 3 évig rendes felmondással nem szüntethető meg.

(2) A közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi ellátási szerződést az (1) bekezdésben meghatározott felmondási időnél rövidebb határidővel is felmondhatja, ha

a) saját ellenőrzése, az egészségügyi hatóság, az egészségügyi szolgáltatónál működő szakmai vezető testület, a kórházi felügyelő tanács, a betegjogi képviselő vagy a betegek érdekképviseleti szerveinek jelzése alapján megállapítható, hogy az egészségügyi szolgáltatás szakmai színvonala csökkent, és e szakmai színvonal csökkenést az egészségügyi hatóságnak a közszolgáltatásért felelős szerv felkérésére lefolytatott célellenőrzése is igazolja,

b) az egészségügyi szolgáltató a területi ellátási kötelezettségét folyamatosan, súlyosan megszegi,

c) az egészségügyi szolgáltató lejárt adósságának mértéke eléri a 25. § b) pontjában foglalt értéket vagy a biztonságos szolgáltatás helyreállítására tett intézkedések nem vezettek eredményre,

d) a MEP-nek (a költségvetési támogatást nyújtó szervnek) a jelzése alapján az egészségügyi szolgáltató súlyosan megszegte a közszolgáltatás finanszírozására vonatkozó szerződést, és emiatt fennáll a finanszírozási szerződés azonnali hatályú felmondásának veszélye.

(3) Az (2) bekezdésben foglaltak alapján az egészségügyi ellátási szerződés olyan határidővel mondható fel, amely alatt biztosítható az egészségügyi közszolgáltatás folyamatossága.

(4) A felmondási idő alatt az egészségügyi szolgáltató köteles a szerződésben vállalt közszolgáltatást folyamatosan teljesíteni. A közszolgáltatásért felelős szerv a közszolgáltatás teljesítését az egészségügyi szolgáltatóhoz rendelt ellenőre útján ellenőrizheti.

(5) A közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi ellátási szerződést azonnali hatállyal felmondja, ha

a) az egészségügyi szolgáltató működési engedélyét, illetőleg az egyéni egészségügyi vállalkozó vállalkozói igazolványát visszavonták,

b) az egészségügyi szolgáltató végelszámolási vagy felszámolási eljárás alatt áll,

c) az egészségügyi szolgáltató súlyosan megszegte a közszolgáltatás finanszírozására vonatkozó szerződést, és emiatt a finanszírozási szerződést felmondták,

d) jogi személy egészségügyi szolgáltatóval szemben a 17.§ d) pontjában meghatározott intézkedést szabták ki,

e) az egészségügyi szolgáltató a 25.§ (3) bekezdésében előírtak szerint nem pótolta a vagyoni biztosítékot.

(6) A felmondási idő alatt, illetőleg az egészségügyi ellátási szerződés azonnali hatályú felmondása esetén a közszolgáltatásért felelős szerv az ellátás folyamatosságát a 22.§-ban meghatározott vagyoni biztosíték igénybe vételével is biztosíthatja.

(7) A (2) és az (5) bekezdésben meghatározott felmondás esetén a 15.§ (1) bekezdésében előírt pályáztatási határidő hat hónapnál rövidebb is lehet.

V. fejezet

Közreműködői szerződés

27. §

(1) Közreműködői szerződésnek minősül minden olyan szerződés, amelyet az egészségügyi szolgáltató a működési engedélyében meghatározott és az egészségbiztosítás szervei által a finanszírozási szerződésben lekötött vagy költségvetési támogatásból fedezett egészségügyi közszolgáltatásán belül, meghatározott egészségügyi szakma vagy egészségügyi szakmán belüli egyes szolgáltatások ellátására más egészségügyi szolgáltatóval köt.

(2) A közreműködő a saját tulajdonában vagy használatában lévő eszközökkel, személyesen vagy az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozókkal, de a közreműködést igénybe vevő egészségügyi szolgáltató közszolgáltatást igénybe vevő betegeinek nyújtja a közreműködői szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat.

(3) Az egészségügyi alapellátás keretében a külön törvény szerinti működtetési jog jogosultja az önálló orvosi tevékenység körébe tartozó feladatokra közreműködői szerződést nem köthet.

(4) Az egészségügyi szakellátásban az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató külön jogszabályban meghatározott egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel folytatható egészségügyi szakmákra, továbbá intézeti gyógyszerellátásra közreműködői szerződést csak az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv előzetes hozzájárulásával köthet.

(5) Törvény vagy kormányrendelet korlátozhatja egyes egészségügyi szakmákon belül bizonyos szolgáltatásokra közreműködő igénybevételét, továbbá meghatározhatja, hogy egyes szolgáltatások csak együttesen bízhatók közreműködőre.

(6) A közreműködői szerződés megkötése előtt az egészségügyi szolgáltató a szerződéskötési ajánlatot az adott szolgáltatást nyújtó saját egészségügyi dolgozóinak köteles megtenni. Az érintett egészségügyi dolgozók 30 napon belül nyilatkoznak szerződéskötési és egészségügyi szolgáltatóvá válási szándékukról.

(7) Az egészségügyi szolgáltató az ajánlattal megegyező feltételekkel más egészségügyi szolgáltatóval akkor kötheti meg a közreműködői szerződést, ha

    1. az érintett egészségügyi dolgozók nyilatkozata nemleges, vagy
    2. a dolgozók szándéknyilatkozata ellenére 90 napon belül nem jön létre az érintett egészségügyi dolgozók tulajdonosi részvételével működő egészségügyi szolgáltató vagy
    3. a szerződés megkötésére irányuló szándéknyilatkozat ellenére – a dolgozóknak felróható okból - nem jött létre a közreműködői szerződés.

(8) A közreműködői szerződés nem veszélyeztetheti az egészségügyi szolgáltatás egységes színvonalát, folyamatosságát és biztonságát. A közreműködő a közreműködői szerződésében meghatározott egészségügyi szolgáltatás ellátására további közreműködői szerződést nem köthet.

(9) Intézeti gyógyszerellátásra nem köthető közreműködői szerződés közforgalmú gyógyszertár működtetéséhez személyi joggal rendelkező személlyel vagy annak hozzátartozójával (Ptk. 685. § b/), illetőleg közforgalmú gyógyszertárat működtető betéti társasággal.

(10) A közreműködői szerződést írásban kell megkötni. A szerződés tartalma közérdekű adatnak minősül. A közreműködői szerződés határozott és határozatlan időre is megköthető. Ha az egészségügyi szolgáltató egészségügyi ellátási szerződés alapján nyújtja az egészségügyi közszolgáltatást, a közreműködői szerződés leghosszabb időtartama nem haladhatja meg az egészségügyi ellátási szerződésének időtartamát.

(11) A szerződés módosítását mindkét szerződő fél írásban kezdeményezheti. A másik fél számára legalább 30 napot kell biztosítani a módosítás tartalmának megismerésére.

(12) A határozatlan időre kötött szerződést bármely fél írásban felmondhatja a naptári év végére. A felmondás ideje nem lehet rövidebb hat hónapnál, és nem veszélyeztetheti a betegek ellátásának folyamatosságát és biztonságát.

(13) A közreműködői szerződés megszűnésekor a közreműködő az általa kezelt és nyilvántartott adatokat hiánytalanul az egészségügyi szolgáltató rendelkezésére bocsátja.

 

28. §

A MEP a közreműködői szerződés keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatások finanszírozására nem köthet finanszírozási szerződést a közreműködő egészségügyi szolgáltatóval. E feladatok díjazását a közszolgáltatást nyújtó és a közreműködő egészségügyi szolgáltató közvetlenül számolja el egymással.

Felelősség a betegnek okozott kárért

29. §

A beteg, illetve hozzátartozója az egészségügyi szolgáltatás során vagy azzal összefüggésben keletkezett kára megtérítésére vonatkozó igényét közvetlenül a közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti akkor is, ha a kárt az egészségügyi szolgáltató által igénybe vett közreműködő, illetve ennek alkalmazottja, vagy egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó szerződéssel általuk foglalkoztatott egészségügyi dolgozó tevékenysége okozta a betegnek, illetve hozzátartozójának. A közreműködő felelősségére egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) a szabályai irányadók.

 

VI. fejezet

AZ ÁLLAMI, ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBA TARTOZÓ VAGYONRA VONATKOZÓ EGYES RENDELKEZÉSEK

Állami, önkormányzati vagyon használatba adása

30. §

(1) A közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi ellátási szerződés keretében vállalt területi ellátási kötelezettség teljesítéséhez az egészségügyi szolgáltató használatába adhatja az egészségügyi ellátási szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások teljesítését célzó, vagyonkezelésében lévő állami vagy önkormányzati tulajdonában álló ingatlant és egyéb vagyontárgyakat.

(2) A használatba adásról az Áht., az önkormányzati vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó törvények, illetőleg a Ptk. alapján külön szerződést kell kötni, azzal, hogy a szerződésnek – az irányadó jogszabályokban meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:

a) az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv által használatba adott – mennyiségben, minőségben és értékben részletezett – ingatlanok és egyéb tárgyi eszközök, immateriális javak (vagyoni értékű jogok, szellemi javak) /a továbbiakban együtt: vagyontárgyak/ jegyzékét,

b) az a) pont szerinti vagyontárgyak fenntartási, pótlási és felújítási kötelezettségének tartalmát és kötelezettjét,

c) az egészségügyi ellátási szerződés vagy a használatba adásra vonatkozó szerződés megszűnésének esetére az a) pont szerinti vagyontárgyak visszaszolgáltatásának és a fennmaradt követelések és tartozások egymás közötti rendezésének módját,

d) a használatba adás időtartamát, ami nem lehet hosszabb, mint az egészségügyi ellátási szerződés időtartama.

(3) Az egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdésben foglaltak alapján bármilyen jogcímen használatába adott vagyontárgyakat csak a közszolgáltatásért felelős szerv hozzájárulásával adhatja további használatba. A vagyontárgyak összessége nem adható további használatba.

(4) A használatba adásra vonatkozó szerződés hatályát veszti, ha az egészségügyi ellátási szerződés megszűnik.

Vagyonértékesítés

31. §

(1) Ha az egészségügyi közszolgáltatás szervezéséért felelős szerv – ide nem értve az egyetemet – az ellátási kötelezettségébe tartozó feladataival összefüggésben állami tulajdonba vagy önkormányzati törzsvagyonba tartozó vagyont értékesít, illetőleg gazdasági társaságban vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátja, az Áht-nak az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó szabályait, továbbá az önkormányzati vagyonra vonatkozó törvényeket kell alkalmazni a (2)-(10) bekezdésekben és a 32. §-ban foglalt kiegészítésekkel.

(2) Vagyonértékesítésre kizárólag három hónapnál nem régebbi vagyonértékelés alapján kerülhet sor.

(3) Ha a helyi önkormányzat az egészségügyi szolgáltatást nyújtó költségvetési szervét az Áht. 90. § (1) bekezdés c) pontja alapján azért szünteti meg, mert az egészségügyi közszolgáltatást az általa létrehozandó közhasznú társaság vagy gazdasági társaság formájában szervezi meg, a költségvetési szerv megszüntetésével egyidejűleg köteles megalapítani az új szervezetet.

(4) Az Áht. 91/A. §-a vagy a (2) bekezdés alapján alapított közhasznú társaság vagy gazdasági társaság vagyonáról az alapításkor vagyonleltárt kell készíteni. A vagyonleltárban a társaság törzstőkéjét (alaptőkéjét), továbbá a törzstőkén (alaptőkén) felüli vagyonát képező vagyontárgyakat az Áht. szabályai szerint igénybe vett könyvvizsgáló szerinti értéken kell feltüntetni.

(5) Egészségügyi szakellátást nyújtó gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság – ide nem értve más közszolgáltatásért felelős szervet – állami, önkormányzati társasági részesedést – mindaddig, amíg az állami, önkormányzati részesedés a társaságban 50 % alá nem csökken – kizárólag tőkeemelés útján szerezhet. A tőkeemelés pénzbeli hozzájárulással vagy egészségügyi szolgáltatást célzó ingatlannak, más – az egészségügyi szakellátást közvetlenül biztosító – nagy értékű tárgyi eszköznek (orvostechnikai berendezés, műszer, gépjármű stb.) a társaság tulajdonába adásával történhet. A nem pénzbeli hozzájárulás értékét könyvvizsgáló állapítja meg.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tulajdonszerzés során, a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság Áht. 91/A.§ (2) bekezdése, illetőleg a (3) bekezdés szerinti létrejöttétől számított öt évig – azonos feltételek vállalása esetén – a szakmai tapasztalatok továbbvitele érdekében előnyben kell részesíteni a megszűnt költségvetési szervvel a megszűnéskor közalkalmazotti jogviszonyban volt egészségügyi dolgozóit, illetőleg e dolgozók kizárólagos részvételével egészségügyi szolgáltatást nyújtó vagy arra létrejövő gazdasági társaságait vagy közhasznú társaságait. A tőkeemelés elhatározásáról felhívást kell megjelentetni két országos napilapban.

(7) Aki az (5) bekezdésben meghatározott tőkeemelés útján szerzett üzletrészt vagy részvényt az egészségügyi szakellátást nyújtó gazdasági társaságban, az így szerzett társasági részesedését – a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben (a továbbiakban: Gt.) szabályozott módon – szabadon átruházhatja, akkor is, ha a társaságban többségi állami, önkormányzati részesedés van.

(8) Egészségügyi ellátási szerződés alapján egészségügyi közszolgáltatást nyújtó gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban a Gt-nek a felügyelő bizottság kötelező létrehozására, továbbá a munkavállalók felügyelő bizottsági tagságára vonatkozó előírásait akkor is alkalmazni kell, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a száz főt meghaladja.

(9) Egészségügyi ellátási szerződés alapján egészségügyi közszolgáltatást nyújtó gazdasági társaság vagy közhasznú társaság felügyelő bizottságában biztosítani kell az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv képviseletét, azokban az esetben is, ha a társaságban kisebbségi szavazati joggal rendelkezik vagy nem tagja (részvényese) a társaságnak. A képviselet módjáról az egészségügyi ellátási szerződésben kell megállapodni, azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervet legalább egy tag képviseli a felügyelő bizottságban, de képviselőinek száma nem haladhatja meg a felügyelő bizottság taglétszámának egyharmadát.

(10) A mentés, a vérellátás és a járványügy állami feladatait szolgáló állami tulajdonban lévő vagyon csak olyan gazdasági társaságba vagy közhasznú társaságba vihető be, melyben az államnak vagy a tulajdonos önkormányzatnak közvetlen irányítást biztosító befolyása van.

(11) A többségi és a közvetlen irányítást biztosító befolyás értelmezésére a Gt. szabályai irányadók.

Az egészségügyi célvagyon

32.§

(1) A közszolgáltatásért felelős szerv által egészségügyi közszolgáltatás nyújtására értékesített vagy gazdasági társaságba vagy közhasznú társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott ingatlan egészségügyi célvagyonnak minősül, kivéve ha az ingatlan megszerzője egy másik egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv.

(2) Az egészségügyi célvagyon az egészségügyi közszolgáltatás nyújtásán túlmenően a szabad kapacitások kihasználása érdekében kizárólag csak egészségügyi, szociális szolgáltatás nyújtására és azzal összefüggő feladatok ellátására használható, illetve hasznosítható.

(3) Az egészségügyi célvagyon tulajdonosa az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervnél kezdeményezheti, hogy az eredeti ingatlan egészségügyi közszolgáltatást célzó rendeltetését más ingatlanra telepíthesse át. Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv akkor adja ehhez hozzájárulását, ha az új ingatlan működtetése legalább változatlan színvonalon biztosítja az adott közszolgáltatást, továbbá területi elhelyezkedése a közszolgáltatás igénybe vevői számára nem jelent sérelmet. A hozzájárulás megadása esetén – feltéve, hogy az egészségügyi hatóság véleménye szerint az új ingatlan megfelel a jogszabályi feltételeknek –, az eredeti ingatlan célvagyon jellegének törlése mellett az új ingatlan minősül egészségügyi célvagyonnak.

(4) Amennyiben azért nem indokolt az egészségügyi célvagyoni jelleg fenntartása, mert az adott egészségügyi közszolgáltatási feladat megszűnt vagy más formában kerül ellátásra, és ennek tényét az egészségügyi hatóság igazolja, az egészségügyi szolgáltató kezdeményezi az ingatlan célvagyoni jellegének törlését az ingatlan-nyilvántartásból.

(5) Az egészségügyi célvagyon felszámolási eljárás során történő értékesítése esetén az (1) bekezdés szerinti közszolgáltatásért felelős szervet, illetőleg az általa kijelölt egészségügyi közszolgáltatót elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlásra jogosult jogát a nyilvános értékesítésen gyakorolhatja oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi szándékáról. Ha az elővásárlási jog jogosultjai e jogukkal nem élnek, akkor az ingatlan – a (6) bekezdésben foglaltakat kivéve – az egészségügyi célvagyon minősítés törlése mellett értékesíthető.

(6) Fekvőbeteg gyógyintézet működését szolgáló egészségügyi célvagyon esetén, ha az (5) bekezdésben meghatározott közszolgáltatásért felelős helyi önkormányzat nem él elővásárlási jogával, de a célvagyoni jelleg megszűnése súlyosan veszélyeztetné az egészségügyi ellátáshoz való jog érvényesülését, az államot – az egészségügyi célvagyon könyv szerinti értékén - vételi jog illeti meg. A vételi jog gyakorlásáról az egészségügyi feladatokért felelős miniszter és a pénzügyminiszter együttes előterjesztése alapján a Kormány dönt.

(7) Az (6) bekezdésben szabályozott esetekben a felszámoló a felszámolás közzétételét követően haladéktalanul értesíti az elővásárlási jog jogosultját, valamint az egészségügyi feladatokért felelős minisztert. A közszolgáltatásért felelős helyi önkormányzat és az egészségügyi feladatokért felelős miniszter - a pénzügyminiszterrel együtt – egyeztet az elővásárlási jog gyakorlásának szándékáról. Ha az egyeztetésen az elővásárlási jog jogosultja bejelenti, hogy nem kíván élni elővásárlási jogával és fennállnak a (6) bekezdésben foglalt feltételek, az egészségügyi feladatokért felelős miniszter a Kormány döntése után közli a vételi jogra vonatkozó szándékot a felszámolóval. A vételi jog gyakorlására vonatkozó szándékot legkésőbb a felszámoló értesítésének kézhez vételétől számított 90 napon belül kell közölni a felszámolóval.

(8) Az ingatlan egészségügyi célvagyoni jellegét, továbbá az (5) bekezdés szerinti elővásárlási jogot, illetőleg a (6) bekezdés szerinti vételi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(9) Az ingatlan egészségügyi célvagyoni jellegét figyelmen kívül hagyó szerződés semmis.

 

VII. fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. §

(1) E törvény 2003. július 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról és az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény,

b) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 16. § (1) bekezdésében “a szabadfoglalkozású orvos” szövegrész,

c) az Ftv. 3. § (3) bekezdése,

d) a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: MOKtv.) 2.§ (1) bekezdés fh), p) és q) pontjai,

e) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 31.§ (2) bekezdés c) pontja.

(3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg

a) az Eütv. 3.§ g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

“g) egészségügyi intézmény: az e) pontban meghatározott egészségügyi szolgáltatók közül

ga) a rendelőintézeti járóbeteg szakellátást vagy fekvőbeteg szakellátást nyújtó szolgáltatók (a továbbiakban együtt: gyógyintézet), továbbá

gb) az Országos Mentőszolgálat,

gc) a vérellátó szolgálat állami szervezetei, valamint

gd) az egészségügyi hatóság intézetei, amennyiben egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak,”

b) az Eütv.

ba) 12. §-ának (1) és (3) bekezdésében az “az egészségügyi intézményt” szövegrészek helyébe a “a gyógyintézetet” szövegrészek lépnek,

bb) 12. §-ának (3) bekezdésében és 28. §-ában,

az “az intézmény” szövegrész helyébe a “a gyógyintézet” szövegrész lép,

bc) 12. §-ának (4) bekezdésében és 97. §-ának (2) bekezdése felvezető mondatában az “egészségügyi intézményből” szövegrész helyébe a “a gyógyintézetből” szövegrész lép,

bd) 24. §-ának (3) bekezdés d) pontjában az “az egészségügyi intézményből” szövegrész helyébe “a fekvőbeteg gyógyintézetből” szövegrész lép,

be) 26. §-ának (1) bekezdésében az “intézményi rendet” szövegrész helyébe a “az egészségügyi szolgáltató működési rendjét” szövegrész lép,

bf) 26. §-ának (2) bekezdés f) pontjában és 212. §-ának (2) bekezdésében az “az egészségügyi intézmény” szövegrész helyébe a “a gyógyintézet” szövegrész lép,

bg) 27. §-ának (3) bekezdésében az “az intézmény házirendje” szövegrész helyébe a “a szolgáltató működési rendje (gyógyintézet házirendje)” szövegrész lép,

bh) 30. §-ának (2) bekezdés c) pontjában, 121. §-ában, 173. §-ának (3) bekezdésében és 215. §-ának (1) bekezdésében az “intézmény” szövegrész helyébe a “szolgáltató” szövegrész lép,

bi) 30. §-ának (2) bekezdés d) pontjában és 171. §-ának (3) bekezdésében az “intézményben” szövegrész helyébe a “szolgáltatónál” szövegrész lép,

bj) 63. §-ának (2) bekezdésében az “egészségügyi intézményben” szövegrészek helyébe a “gyógyintézetben” szövegrészek lépnek,

bk) 69. §-ának (3) bekezdés e) pontja a szociális intézményben szövegrészt követően kiegészül az “egészségügyi szolgáltatónál” szövegrésszel, az “egészségügyi” szövegrész pedig a hatályát veszti,

bl) 74. §-ának (2) bekezdés d) pontjában az “egészségügyi intézmény” szövegrész helyébe a “a fekvőbeteg gyógyintézetben” szövegrész lép,

bm) 97. §-ának (2) bekezdés a) pontjában az “az intézményt” szövegrész helyébe a “a gyógyintézetet” szövegrész lép,

bn) 143. §-ában az “intézmény fenntartóját” szövegrész helyébe a “szolgáltatót fenntartó egyéb állami szerveket” szövegrész lép,

bo) 149. §-ának (1) bekezdés g) pontjában az “intézményt” szövegrész helyébe a “szolgáltatót” szövegrész lép,

bp) 154. §-ában és 232. §-ának (2) bekezdésében az “intézmények” szövegrész helyébe a “szolgáltatók” szövegrész lép,

bq) 159. §-ának (6) bekezdése első mondatában az “az egészségügyi intézmény” szövegrész helyébe a “a fekvőbeteg gyógyintézet” szövegrész, második mondatában az “az egészségügyi intézmény” szövegrész helyébe a “a gyógyintézet, illetőleg az egészségügyi szolgáltató” szövegrész lép,

br) 161. §-ának (4) bekezdésében “az egészségügyi intézmény” szövegrész helyébe a “fekvőbeteg gyógyintézet” szövegrész lép,

bs) 164. §-ának (2) bekezdésében az “intézménynek” szövegrész helyébe az “egészségügyi szolgáltatónak” szövegrész lép,

bt) 229. §-ának (3) bekezdésében az “intézményeiben” szövegrész helyébe a “szolgáltatóinál” szövegrész lép.

c) Az Ftv. 11.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(7) A nem felsőoktatási intézménnyel történő együttműködés – az oktató vagy gyakorló egészségügyi szolgáltató, valamint a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével – a felsőoktatási intézmény feladatai közé tartozó képzés ellátására nem irányulhat.”

d) Az Ftv. 116.§-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

“(2) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények a területileg illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral kötött finanszírozási szerződésben foglaltak szerint

a) egészségügyi szolgáltatást nyújtanak az ellátási területükhöz tartozó biztosítottak számára;

b) ellátják a jogszabályokból és a progresszív betegellátásból rájuk háruló feladatokat.

(3) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter ágazata tekintetében koordinálja az egészségügyi felsőoktatási intézményekben folytatott

a) betegellátó tevékenységet;

b) a tancélú gyógyító-megelőző tevékenységet;

c) ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet, kivéve a 9/E. § (1) bekezdésében foglalt előirányzatot;

d) egészségmegőrző tevékenységet;

e) regionális ellátási tevékenységet.

(4) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények részt vesznek a szakorvos-, a szakfogorvos-, a szakgyógyszerész-, klinikai szakpszichológus, népegészségügyi szakember képzésében, beleértve a más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szak- és továbbképzését is. E képzéseket az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter koordinációval segíti.”

e) Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2.§ (2)-(3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:

“(2) A magánállatorvosi tevékenység gyakorlásának feltételeit külön törvény, a szociális szolgáltató tevékenység egyéni vállalkozás keretében történő folytatását a Kormány szabályozza.

(3) Az egyéni egészségügyi vállalkozásra e törvény rendelkezéseit külön törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

f) A MOKtv. 2.§ (1) bekezdésének i) pontja helyébe következő rendelkezés lép:

“i) ajánlásokat ad az egyes orvosi szolgáltatások egészségügyi szolgáltatók által megállapított díjtételei alsó határaira;”

g) Az Ebtv. 31.§ (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

“b) amennyiben az egészségügyi szolgáltató a külön törvény szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel egészségügyi ellátási szerződést kötött az egészségügyi közszolgáltatás nyújtására, e szerződés másolata,”

h) Az Ebtv. 36. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(6) A MEP az ellenőrzés megállapításairól és javaslatairól tájékoztatja a szolgáltatót és a közszolgáltatásért felelős szervet, továbbá az egészségügyi szolgáltató fenntartóját, ha az nem a közszolgáltatásért felelős szerv.”

i) Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a 2.§ jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

“(2) Ha a helyi önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott egészségügyi szakellátási kötelezettsége teljesítésére más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel, egyházi fenntartóval vagy egészségügyi szolgáltatóval külön törvény alapján megállapodást vagy egészségügyi ellátási szerződést köt, ez normatíván belüli kapacitáslekötés-módosításnak minősül.”

j) A Tv. 3.§ a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

“(4) Ha a 2. § (2) bekezdésében foglalt megállapodás vagy egészségügyi ellátási szerződés olyan egészségügyi szolgáltatásokra is kiterjed, melyek meghaladják a 2.§ (1) bekezdésben meghatározott egészségügyi szakellátási kötelezettséget, e szolgáltatásokra csak a (2) bekezdésben szabályozott feltételekkel és a többletkapacitások befogadására vonatkozó eljárási szabályok szerint köthető finanszírozási szerződés.”

k) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 17. §-ának (1) bekezdése az alábbi v) ponttal egészül ki:

"v) az ingatlan egészségügyi célvagyoni jellege."

l) Az Inytv. 17. §-ának (2) bekezdés második mondata helyébe az alábbi szövegrész lép:

"(2) Az l)-v) pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben."

m) Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) A háziorvos önálló orvosi tevékenységet - akadályoztatásának jogszabályban meghatározott eseteit kivéve - csak személyesen folytathat az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben, a működtetési jogot engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől.

(2) A működtetési jog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység - törvényben meghatározott kivétellel - csak a települési önkormányzat rendeletében meghatározott háziorvosi körzetben folytatható."

 

34. §

(1) A törvény hatályba lépése napján érvényes, az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel az ellátási kötelezettsége teljesítésére egészségügyi szolgáltatóval megkötött szerződések a felek megállapodása szerinti tartalommal továbbra is érvényesek, ha a szerződések tartalma megfelel az egészségügyi ellátási szerződésre vonatkozó, e törvényben előírt rendelkezéseknek.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt megkötött és a törvény szerint az egészségügyi közszolgáltatás alvállalkozásba adására, közreműködő bevonására irányuló szerződéseket 2004. június 30-ig felül kell vizsgálni, és a felek 2004. december 31-ig módosíthatják e szerződéseket a közreműködői szerződésre vonatkozó szabályok szerint. 2005. január 1-jétől az e törvény, illetve a végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásoknak meg nem felelő alvállalkozói, közreműködői szerződések megszűnnek.

(3) Ha az egészségügyi ellátási szerződések érvényességét a finanszírozási szerződések ellenőrzése során a MEP-ek vitatják, 30 napos határidő tűzésével indítványozzák a közszolgáltatásért felelős szervnek a szerződés módosítását. Ha a felek e határidőn belül nem módosítják a szerződést, a MEP – a határidő lejártát követő öt hónapos határidővel felmondja az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződését, kivéve ha a szerződés megszűnéséig ennél rövidebb idő van hátra.

(4) A területileg illetékes szakmai kamara az e törvényben számára biztosított véleményezési jogot az erre irányuló megkereséstől számított tizenöt napon belül gyakorolja. E határidő leteltét követően vélelmezni kell a kamara beleegyező véleményét.

(5) A törvény hatályba lépése előtt klinika elnevezést használó egészségügyi szolgáltató, ha nem felel meg az 5. §-ban foglaltaknak, ezt az elnevezést 2005. december 31-ig használhatja.

(6) A 10.§-ban meghatározott szakmai programot első ízben 2004. június 30-ig, a 19.§-ban szabályozott szakmai tervet 2004. október 31-ig kell elkészíteni.

(7) Az (1) bekezdésében meghatározott szerződések alapján működő egészségügyi szolgáltató a 22.§ szerinti vagyoni biztosítékot e törvény hatályba lépésétől számított hat hónapon belül köteles biztosítani.

35. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyezés részletes szabályait,

b) az egészségügyi ellátási szerződések pályáztatásával és a pályázatok elbírálásával, valamint a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos részletes szabályokat,

c) az egészségügyi közszolgáltatásban nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató számviteli szabályok szerinti beszámolója kiegészítő mellékletének kötelező tartalmi elemeit,

d) a közreműködői szerződés, továbbá az e szerződés alapján történő működés részletes szabályait,

e) a vagyoni biztosíték nyújtásához, továbbá a 31. § (6) bekezdésében meghatározott tulajdonszerzéshez az egészségügyi dolgozók által igénybe vehető kedvezményes hitelek feltételeit.

(2) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyek alapjául szolgáló személyi és tárgyi feltételeket,

b) a kizárólag gyógyintézetben vagy fekvőbeteg gyógyintézetben nyújtható egészségügyi szolgáltatásokat,

c) az egészségügyi szakmai kódjegyzéket és az egészségügyi szolgáltatók, valamint a működési engedélyek nyilvántartásának szabályait,

d) az országos, a regionális, illetőleg a speciális feladatkört jelentő egészségügyi közszolgáltatások körét, illetve regionális feladatkör esetében ezek földrajzi határait,

e) az egészségügyi szolgáltatók szervezetének és működésének egyes kérdéseit, továbbá a gyógyintézetekben a szakmai vezető testület létrehozásának és működésének részletes szabályait,

f) gyógyintézet vezetőjének és vezetőhelyetteseinek képesítési követelményrendszerét, illetőleg állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltató esetén a vezetői (vezetőhelyettesi) megbízatás betöltésére kiírandó pályázat részletes eljárási szabályait.